A FigyelőNet információi szerint április óta megállt az élet a minisztériumokban, teljes a fejetlenség. Vannak, akik bejárnak dolgozni, de igazán nem kapnak feladatot, de vannak, akiket január elsejéig biztosan nem is fognak behívni. Egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) dolgozó forrásunk szerint aggasztó a helyzet, ugyanis teljesen szétzilálták a minisztériumokban dolgozó csoportokat: nem vesznek fel pályakezdőket, a legütőképesebb 35 körüli magasan képzett középvezetői réteg jelentős része távozott, az idősebbeket pedig nyugdíjazták vagy kirúgták. Mint mondta, bár májusban megalakult már az új kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végleges szervezete még nem állt fel, a stratégiai szakpolitikai döntések hiányoznak, a korábban regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter alá tartozó hivatalokat szétlőtték, a korábbi lakásügyi hivatalból, turisztikai hivatalból Ötm-főosztály lett. „Értelmetlen vérengzést rendeztek annak ellenére, hogy a kormány magától örökölte a tárcákat” – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: az államreform bizottság sem csinált még semmit.
Minden megbénult?
Hasonló információkat kaptunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból is. A FigyelőNetnek név nélkül nyilatkozó munkatársak szerint káosz van, nincsenek meghatározott feladatok, sőt sok csapatnak még irodája sem. „Össze-vissza jönnek a feladatok, pedig még munkaköri leírás sincs. Leállt, megbénult minden” – mondta egyik informátorunk. Hozzátette: nem állnak össze a struktúrák, nem álltak fel a minisztériumok. Véleménye szerint a kormány politikai túlélésével van elfoglalva, nem jut energia a napi kormányzásra, a sokat rugdalt köztisztviselői csapat pedig politikai megrendelés nélkül nem tud dolgozni.
Kevesebb emberre ugyanannyi munka
A másik oldalon viszont több olyan kör is van, akiknek április óta jelentősen megnövekedett a munkája, leginkább a kirúgások következtében. Mint egyik informátorunk fogalmazott, más a funkcionárius réteg, és más a szakmai. Utóbbiaknak a határidős munkákat ugyanúgy el kell látniuk, kevesebb emberrel. Több minisztériumban is aktív törvényelőkészítő-munka zajlik: pénteken nyújtották be például az egészségügyi törvénycsomagot, szeptemberben pedig már el is fogadták a közoktatási és felsőoktatási törvénymódosítást.
Túl hosszú átállás
Forrásunk véleménye szerint a zavart a jelenlegi bizonytalan politikai helyzeten túl az is fokozza, hogy a kormány csak beszél a reformokról, de meglátása szerint valójában nincs politikai döntés arról, milyen modell felé haladjunk a területfejlesztés, az egészségügy, a nyugdíjak vagy a társadalompolitika területén. Annyi azonban biztos, hogy nem normális az államigazgatás kormányváltás utáni átállásának elhúzódása. Az új kormányt májusban megválasztották, azóta pedig közel fél év telt el.
Egy, immár öt éve a közigazgatásban dolgozó informátorunk szerint négy éve négy hónap kellett az új minisztériumok felállásához. Igaz, akkor sem ment minden zökkenőmentesen, mint meséli akkor volt, hogy valaki 11 hónapig „ott ragadt” a régi helyén, mire feltűnt, hogy már nem kéne ott lennie. Az szerinte általános, hogy a választások utáni első hónapban az államigazgatás „irattárazik”, azaz nincs érdemi munka, majd pedig jönnek a nyári szabadságolások. Most azonban közel egy hónap kiesett: augusztusban mindenki elment nyaralni, volt aki 3-4 hétre is.
A kormány nem bízik az apparátusban?
A FigyelőNet által megkérdezett szakértő szerint sem természetes, hogy ennyire ne működjenek a minisztériumok öt hónappal a kormányalakítást követően. „A kormányváltás után idő kell az átállásra, akkor is, ha azonos a kormányfő személye. Ezzel együtt ezek a működési anomáliák abnormálisak, igaz, maga a politikai helyzet is az” – mondta Pesti Sándor a FigyelőNetnek, hangsúlyozva, ő maga nem hallotta, hogy ilyen működési zavarok lennének a minisztériumi működésben. Feltételezése szerint az esetleges működési zavaroknak két fő oka lehet: a politikai válság és a centralizált jogalkotás és döntéshozatal. A politológus hozzátette: a kormány végletesen centralizálni akarja a hatalmat, és mivel nem bíznak az apparátusban, a minisztériumi embereket nem akarják a reformokra „ráengedni” még ebben a fázisban. „Az apparátus másra koncentrál, azt tudják, hány embert küldenek majd el, azt azonban nem, kinek kell majd mennie. Ez veszélyezteti a munkát” – véli Pesti Sándor.
A kormány teszi a dolgát
„A kormány dolgozik, az államigazgatás rendben végezte munkáját az elmúlt hetekben is. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt hetek eseményei többletfeladatokat indukáltak a kormányzat és az államigazgatás számára, amelyeket szintén el kellett végezni” – tudtuk meg a Kormányszóvivői irodától. „A sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent híradások csalóka benyomásokon alapulnak, amiben szerepet játszhat, hogy az elmúlt hetekben a pártpolitikai hírek jóval nagyobb visszhangot váltottak ki, mint a kormányzat normál működésével kapcsolatos hírek. A kormány azonban ezekben a napokban is tette a dolgát. Különösen igaz ez a kormány programjának középpontjában álló ügyekre, vagyis az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a fejlesztések megalapozásához szükséges egyensúlyi intézkedésekre, továbbá a strukturális reformok előkészítő munkálataira” – tájékoztatott a Kormányszóvivői iroda.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
