Az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) Légkörfizikai csoportjának vezetésével egy nemzetközi csapat a Hunga Tonga‒Hunga Ha’apai vulkán tavaly januári kitörése során keletkezett felhő rendkívüli elektromos aktivitását vizsgálta – derül ki az ELKH közleményéből. A tanulmány a JGR Atmospheres neves amerikai szakfolyóiratban jelent meg.
A tenger alatti tűzhányó 2022 elején egészen extrém kitörést produkált, az adatokat még mindig elemzik a kutatók. A vulkán óriási töltésgenerátorként működött, amelynek teljesítménye a bolygószerte éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásához mérhető. Ez a földfelszín töltésének megnövekedését okozta, amit különböző amerikai és európai mérőállomások, köztük a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium egyidejűleg észleltek.
A kitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az globálisan mintegy 15 százalékkal növelte bolygónk elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig.
Az eseményhez kapcsolódó mostani eredmények azért kiemelkedőek, mert a magyar szakemberek elsőként alkalmaztak olyan adatfeldolgozó módszert, amely – a különböző mérőhelyeken működő eltérő technológiák és a fennálló jelentős lokális zavarok ellenére – lehetővé tette a helyi változásokkal azonos nagyságrendbe eső, azok között elveszni hajlamos globális jel azonosítását.
Az FI kutatói a tanulmányban a kitörési felhőben megfigyelt villámaktivitás néhány további vonatkozására is kitérnek. Többek között igazolták, hogy a vulkáni villámok rádióhullámai a földfelszín és az ionoszféra alja közötti térrészben megfigyelhető Schumann-rezonanciákat a globális villámaktivitást meghaladó, meghatározó mértékben gerjesztették. A Schumann-rezonanciák vizsgálata az éghajlatkutatás hatékony eszköze, ahogy ezt a kutatócsoport egy másik nemrég megjelent publikációja bizonyítja.
Az FI munkatársai rámutattak, hogy a villámok intenzitásának és eloszlásának változásai szoros kapcsolatban állnak a kitörés közben bekövetkező robbanásokkal, és segítségükkel következtetni lehet a kitörés dinamikájának részleteire. A villámaktivitás alapján a kitörés fő fázisának egy lehetséges forgatókönyvét is megadták, amelynek több elemét egy a hazai kutatásokkal párhuzamosan készült és amerikai vulkanológusok által szintén a közelmúltban közölt tanulmány is megerősítette.
