A főpolgármester Beleznay Évát, mint a „Schneller-iskola részét” mutatta be, aki ugyanakkor „ismeri az európai és tengerentúli városépítészeti trendeket” is. Utalt arra, hogy a szakember a nemrég leköszönt Schneller István főépítész közeli munkatársa volt. „A városnak határozott, nyitott szemléletű, a város lehetőségeinek jobb kihasználását szem előtt tartó főépítészre van szüksége” – hangoztatta Demszky Gábor, amikor bejelentette: közzétették a főépítészi pályázatot, melyre január végéig lehet jelentkezni.
Az új főépítésztől a főpolgármester azt várja, hogy a világ nagyvárosaiban bevált építészeti megoldásokat adaptálja a magyar viszonyokhoz, ösztönözze a belvárosi rehabilitációt és a külvárosi városközpontok újjáélesztését, valamint a zöldterületek kiterjesztését. A főépítésznek továbbá ösztönöznie kell azt a folyamatot, melyben a Duna Budapest főutcájává válhat. Az új főépítész feladata, hogy a kerületi főépítészekkel való együttműködésen keresztül a „rövid távú ingatlanhasznosítási célok helyett” az „egységesebb” Budapest megteremtésében tegye érdekeltté a kerületeket.
Demszky kitért arra is, hogy a főváros, felterjesztési jogával élve, az építési törvény módosítását kezdeményezi a magas épületek szabályozásával kapcsolatban, ám erről nem kívánt részleteket elárulni. Indoklásként ugyanakkor arról beszélt, hogy „ma rendkívül széttagolt a főváros önkormányzati rendszere” és óriási a kerületek szabadsága. A Budapestre érkező turisták a világörökséget akarják látni, azt a budai és pesti sziluettet, amely a Dunáról látható, és amely egyedülálló a világon. „Ezt a sziluettet nem kívánjuk elrontani” – szögezte le a főpolgármester, aki ugyanakkor nem zárta ki ennyire határozottan a belvároson kívül eső területeken a magas házak építésének lehetőségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
