A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának mai döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét – derül ki a Háttér Társaság közleményéből.
A magyar országgyűlés 2020 májusában, a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet idején szavazta meg azt a salátatörvényt, amelynek a 33. paragrafusa szól az anyakönyvben bejegyzett születési nem megváltoztathatatlanságáról.
A Transvanilla Transznemű Egyesület a közleményben úgy fogalmaz: Magyarországon a 33-as paragrafus 2020-as törvénybe iktatása óta nincs lehetőség a nem és a név jogi elismerésére. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy
Ezzel súlyosan sérülnek a transz emberek alapvető jogai, és azóta is folyamatosan sebezhető és kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Az emberi jogi bíróság most egy olyan ügyben hozott Magyarországot elmarasztaló döntést, amely a 2020-as törvénymódosítás előtti esetről szól. A Transvanilla ügyfele még 2020 előtt kérvényezte a nem- és névváltoztatását, de a hazai hatóságok jogszabályi hiányosságokra hivatkozva elutasították a kérelmét. A Fővárosi Törvényszék azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes alapjogok érvényesülését biztosító eljárási keretek kialakítása az állam feladata, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a kérelmezőt súlyos lelki és egészségügyi kár érte.
A strasbourgi bíróság a mai döntésében megerősítette, hogy az Egyezmény 8. cikke védi az egyén nemi identitását, mint a személy identitásának részét. Ez igaz azokra a transznemű személyekre is, akik még nem vettek igénybe nemi megerősítő kezeléseket vagy egyáltalán nem is akarnak élni ezekkel. Az Egyezmény 8. cikke a jog gyakorlásába való önkényes beavatkozás tilalmán túl, pozitív kötelezettséget is ró az államra: el kell fogadni a jog hatékony gyakorlásához szükséges intézkedéseket, jogszabályi keretet és a jogorvoslati eljárásokat. A Bíróság megjegyezte, hogy
Az EJEB megerősítette, hogy a 8. cikk alatt a tagállamoktól elvárt, hogy gyors, átlátható és elérhető eljárásokat biztosítsanak a transznemű személyek jogi elismerésére. Az ügyben érintett időszak alatt sem volt egy egyértelmű jogszabályhely, amely kifejezetten szabályozta volna a nem jogi elismerését, de közigazgatási eljárás keretében erre lehetőség volt.
A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügy körülményei olyan jogalkotási hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kérelmezőt a magánéletével és személyes identitásának elismerésével kapcsolatban kínzó bizonytalanságban hagyták. A fentiekben kifejtettek szerint ez a helyzet, amelyért kizárólag a nemzeti hatóságokat terheli a felelősség, hosszú távú negatív következményekkel jár a kérelmező mentális egészségére nézve. A fenti megfontolások elegendőek ahhoz, hogy a Bíróság megállapítsa, hogy az alperes államban a kérdéses időszakban hatályban lévő jogi keret nem biztosított gyors, átlátható és hozzáférhető eljárásokat a transznemű személyek születési anyakönyvi kivonatokon szereplő nemének megváltoztatására irányuló kérelem megvizsgálására
– olvasható az indoklásban.
