Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított, most pedig az Európai Bíróság mondta ki, a koronavírus-járvány idején hozott menekültügyi jogszabály, amely szerint menedékkérelmet csak az előzetesen, a belgrádi, kijevi magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozat után lehet beadni, sérti az uniós kötelezettségvállalásokat – írja a hvg.hu.
Az Európai Bíróság döntésének lényege szerint az előzetes szándéknyilatkozat feltétele gyakorlatilag megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat, hontalan személyeket attól, hogy menedékjogot kérjenek Magyarországon, amit az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít. A bíróság kiemelte: a magyar módszer nyilvánvalóan aránytalan sérelmet jelent a nemzetközi védelmet kérelmezőknek.
A Magyar Helsinki Bizottság éppen a napokban tette közzé tájékoztatóját a „nagykövetségi rendszerről”, amit úgy foglalt össze, hogy 2020 májusa óta sem a jogi keretrendszer, sem annak végrehajtása nem biztosítja a hatékony hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Azt, hogy kiüresedett a menedékhez való jog, az is jelzi, hogy az új rendszer bevezetése óta, három év alatt csak 16 ügyben nyújthattak be menedékkérelmet.
A luxembourgi ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, ám a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt szerint a magyar államnak nemcsak az uniós jog, hanem az Alaptörvény alapján is kötelessége biztosítani, hogy aki védelmet kér, azt tisztességes eljárásban meghallgassák, ügyében döntést hozzanak.
