A szervezett bűnözés
A szervezett bűnözés Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztálya helyettes vezetőjének megfogalmazása szerint olyan veszélyes szerveződés, amely veszélyezteti a közbiztonságot, a gazdaságot, a politikát és a közigazgatást. Elsődleges célja a „hatalomgyakorlás”, a politikai és gazdasági döntések befolyásolása annak érdekében, hogy extraprofitra, minél több pénzre tegyenek szert.
A rendszerváltást követő zaklatott időkben elburjánzott az alvilág Magyarországon. A rendőrségnek azonban ezt sikerült letörnie, az orosz ajkú maffiát pedig kisöpörte az országból. Ma a helyzet jónak mondható, a nyomozók felügyeletük alatt tartják az alvilágot. A FigyelőNet által megkérdezett szakértő szerint szervezett bűnözés mindig volt és mindig is lesz, de jellemzői, dinamikája és eszközei folyamatosan változnak.
Vége a robbantásoknak
„A kilencvenes évek bizonyos időszakaiban egyes alvilági csoportok igyekeztek mindenre rátenni a kezüket, amelyből profitot reméltek. Ilyen volt a prostitúció, a vendéglátóipar illetve az olaj. Az egyes csoportok között ráadásul érdekkülönbségek voltak, amelyeket véres leszámolásokkal igyekeztek megoldani. Ez a közbiztonságot is jelentősen rontotta, hiszen sajnos nem ritkán ártatlan áldozatai is voltak, elég csak az Aranykéz utcai robbantásra gondolni” – mondta Orosz István a FigyelőNetnek. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának helyettes vezetője hangsúlyozta: ennek az időszaknak vége, egyrészt a rendőrség új, támadóbb stratégiája, illetve maga a szervezett bűnözés átalakulása miatt.
„Már mások a szervezett bűnözés céljai, másként akarnak betörni a féllegális és legális gazdaságba. Maga a szervezett bűnözés is átalakult, egyre inkább intellektuálissá vált. Az alvilág jelenlegi tevékenysége áttevődött az okirati bűncselekményekre, a pénzmosásra, a gazdasági bűncselekményekre, a kábítószer csempészetére, terjesztésére, a pénzhamisításra és a bankkártyához kötődő bűnözésre” – véli Orosz István. Mint hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy alvilági konfliktus nem csúcsosodhat ki majd emberölésben.
Kevesebb gránát, több hamis pénz
A NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának helyettes vezetője által elmondottakat a statisztika is alátámasztja. A rendőrség adatai szerint az elmúlt tíz évben jelentősen – az 1996-os 461-ről 347-re – csökkent például az emberölések száma, az 1998-as 205 robbanószerrel való visszaélés helyett pedig tavaly csupán 47 ilyen esetet regisztráltak. De visszaesett a lőfegyverrel való visszaélés és a fegyvercsempészet is.
Ezzel szemben közel duplájára emelkedett a garázdaság bűntettének száma, jelentősen nőtt a köz- és magánokirat-hamisítás is, az 1996-ban feljegyzett 17 helyett tavaly már 116 eljárás folyt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt. A tendenciát jól mutatja a pénzhamisításra vonatkozó adatok változása: 1996-ban 701, kilenc évvel később már 3097 ilyen esetet regisztráltak.
A rendőrség kézben tartja az ügyeket
A Nemzeti Nyomozó Iroda és a rendőrség anyagi és technikai háttere jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, ráadásul jó nemzetközi kapcsolati rendszert sikerült kiépíteni, amelyek mind a szervezett bűnözés elleni harcot erősítik. „Ennek is köszönhető, hogy a magyar rendőrségnek a kilencvenes évek végére sikerült ’kitakarítania’ az orosz ajkú bűnözőket. Elmondhatjuk, hogy mára ’ellenőrzöttség’ – de hangsúlyozottan nem asszisztálás – mellett folyik az alvilági tevékenység, azaz tudjuk, mely csoportokat kell figyelni, és ellenük minden törvényes eszközt bevetünk, bomlasztjuk és kontrolláljuk őket” – mondta Orosz István.
A szervezett bűnözés elleni főosztály helyettes vezetője lapunknak elmondta, céljuk nemcsak az eljárás indítása, hanem a bűnös úton szerzett vagyon elvonása. A rendőrség módszere és stratégiája is jelentősen megváltozott: nemcsak a büntetőjog és a rendvédelmi feladatok alapján tevékenykednek, hanem a közigazgatásban dolgozókat és esetleg más minisztériumokhoz tartozó hivatalokat is igyekeznek bevonni: jelezzék, ha saját hatáskörükön belül észlelik, hogy valaki nem legális úton szerezte jövedelmét. Ugyanígy a bankokkal is kapcsolatban állnak, őket adatkiadási kötelezettség terheli, de az APEH-ot is gyakran bevonják a vagyonosodási vizsgálatokba.
