A rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását még januárban jelentették be: a 4iG Nyrt. leányvállalata az Antenna Hungária Zrt. (51 százalék), illetve az állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (49 százalék) összesen 660 milliárd forintért vette meg a Vodafone Europe BV-től a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját.
Az üzlet 323 milliárdot kitevő, állami részéről Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője próbált információkat szerezni, a Corvinus Zrt. azonban nem adta ki a szerződéseket, így az ügyből per lett.
A cég a bíróságon először azzal érvelt, hogy a szerződésnek nincs is magyar nyelvű változata, amit kiadhatnának. Az MSZP szerint viszont ha tényleg magyar nyelvű szerződés nélkül hozták tető alá a cégvásárlást, akkor az törvényellenes volt, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy az állami szerződéseket magyarul kell megkötni. A szocialista politikus Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult állásfoglalásért. Válaszában Polt sem állította, hogy a szerződéskötés ebben a formában szabályos lenne, de közölte, hogy ennél a problémánál a közérdek fontosabb. Abszurd fordulata a Fővárosi Törvényszéken folyó pernek, hogy a hétfői tárgyaláson Corvinus Zrt. bejelentette, 20 millió forintos fordítási költséget számláztatna ki az MSZP-s politikusra.
A közérdekű adatok kiadásáért indított perben a Corvinus Zrt. időközben ellenkérelmet is beadott, hogy megakadályozza a szerződések nyilvánosságra kerülését. Az állami cég mellett beszállt a perbe a többi vevő is. Az Antenna Hungária és a 4iG is beadott egy-egy hasonló dokumentumot, sőt – érdekes módon – maga a Vodafone is csatlakozott a sorhoz, és maga is külön ellenkérelemben érvelt az üzlet nyilvánossága ellen.
A Vodafone indokai között azonban van jó néhány meglepő érv, a távközlési cég a bíróságra küldött dokumentumban ugyanis azt írta, hogy „a szerződések közzététele a piac egyéb szereplőinek azonnali reakcióját váltaná ki, amely
- megjelenhetne a kevésbé ellátott területekre vonatkozó konkrét akciótervekben,
- szolgáltatások szélesebb körének vagy magasabb minőségének ígéretében,
- kedvezőbb árazási feltételek vagy csomagajánlatok kínálásában”.
Tóth Bertalan meg is kérdezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy még mindig kívánatosnak tartja-e a kedvezőbb árazást és magasabb minőséget az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén? Az írásbeli kérdésre a miniszter helyett válaszoló Dömötör Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány – összhangban a hatályos jogszabályokkal – kiemelt célkitűzésként kezeli, hogy „olyan hatékony piaci versenyt teremtsen, amely sokszínűbbé teszi a különböző szolgáltatási csomagokat, elősegíti, hogy új technológiák jelenhessenek meg, és nem utolsó sorban alacsonyabb árakat is generál”.
