Clare Malone, a New Yorker újságírója április 17-én a Delaware állambeli Wilmingtonból küldött egy helyszíni riportot, amelyben arról írt, hogy a többi újságíróval együtt hogyan készülődtek a nagy figyelemmel kísért Dominion kontra Fox News per indulására. A szálloda előterében arról beszélgetett a kollégáival, mikor érdemes felkelni, hogy valami jó helyet találjanak maguknak a tárgyalóteremben, miközben már tudták, hogy a per nem egészen úgy zajlik majd, ahogy azt előzetesen gondolták. Az első tárgyalás ugyanis aznap, hétfőn lett volna, ám vasárnap a bírósági hivatal értesítette az újságírókat, hogy a kezdést elhalasztják kedd reggelre.
A Dominion a 2020-as amerikai elnökválasztást övező összeesküvés-elméletek egyik tárgya volt, miután Donald Trump és szövetségesei azt állították, hogy a választást elcsalták, és ebben szerepe volt a Dominion cég által gyártott szavazógépeknek is. Trumpék az állításaikat sosem tudták igazolni, a Fox News azonban több alkalommal is közzétett olyan híreket, amelyek szerint a Dominion-gépeknek szerepük volt a „választási csalásban”. A cég rágalmazás miatt aztán beperelte a Foxot, és így egy mérföldkőnek számító bírósági eljárás indult el, amely az anyagi felelősség mellett azt is vizsgálta volna, hogy
Malone a cikkében megemlítette, hogy már keringtek olyan hírek a hathetesre tervezett tárgyalássorozat kezdetét megelőzően, miszerint a felek esetleg megegyezésre juthatnak, de mivel kedd reggelig nem kaptak erről értesítést, az újságírók kötelességtudóan átvonultak a bíróság épületébe, és helyet foglaltak a tárgyalóteremben. Délelőtt feleskették az esküdtszék tizenkét tagját, valamint a póttagokat is, a nyitóbeszédek pedig az ebédszünetet követően kezdődtek volna. De nem történt semmi.
Két óra elteltével még mindig vártunk. A kétszáz fős tárgyalóteremben a fapadok kényelmetlenek voltak – hallottam, hogy az egyik Dominion-ügyvéd azt mondta, hogy arra emlékeztették, amikor misére megy –, és hamarosan az emberek felálltak, nyújtózkodtak, próbálták kitalálni, mi is történik pontosan. A mellettem ülőkkel azt figyeltük, ahogy a Dominion és a Fox vezető ügyvédei ki-be járkáltak a tárgyalóteremből.
Közel kétórás várakozás után aztán a Dominion pr-csapata hirtelen elhagyta a helyiséget, majd megjelent Eric Davis bíró, aki bejelentette, hogy a felek megegyeztek. Elbocsátotta az esküdteket, és megdicsérte az ügyvédek munkáját, majd berekesztette a tárgyalást. A Fox kiadott egy közleményt, amelyben elismerték, hogy a „bíróság bizonyos, a Dominionnal kapcsolatos állításokat hamisnak talált”, illetve hogy „a megállapodás tükrözi a Fox folyamatos elkötelezettségét a legmagasabb újságírói normák mellett”.
Az egyezség értelmében a Fox 787,5 millió dollárt fizet majd a Dominionnak, amely az USA történetének legnagyobb – nyilvános – peren kívüli megegyezése. Öröm az ürömben a tévécsatorna számára, hogy ezt az összeget levonhatja az adójából.
Kell egy jó gép
A Dominion Voting Systems nevű céget egy kanadai villamosmérnök, John Poulos alapította a George W. Bush győzelmét hozó, 2000-es amerikai elnökválasztási káoszt követően, mert csalódott volt lyukkártyás szavazólapokkal dolgozó, számos hibára lehetőséget adó technológia miatt. A következő éveket azzal töltötte, hogy megalkosson egy megbízhatóbb szavazógépet, a cégét (Dominion Voting Systems) pedig egy 1920-as, a kanadai nők egy részének a választásokon való elindulást biztosító törvényről nevezte el (Dominion Elections Act).
Ezeket a sosem bizonyított állításokat a Fox News bármilyen cáfolat nélkül osztotta meg a híradásaiban, illetve a beszélgetős politikai műsoraiban, mire a Dominion 1,6 milliárd dolláros kártérítésért beperelte a csatornát.
A Fox News eközben a szövetségi Legfelsőbb Bíróság 1964-es, New York Times kontra Sullivan perben hozott döntésére támaszkodott, miszerint a közszereplők esetében indított rágalmazás esetében bizonyítani kell a „tényleges rosszindulatot”, vagyis, ha egy sajtótermék annak tudatában tesz egy kijelentést, hogy az hamis, illetve ha gondatlanságból szemet huny az információ valóságtartalma felett. A New Yorker megjegyzi, hogy ironikus módon mostanában a Sullivant éppen a Foxot is magában foglaló jobboldalról támadják.
ami igen nehéz, hiszen ehhez betekintésre van szükség a rágalmazást közzétevő emberek vagy szervezet gondolkodásmódjába. A tévécsatornának van egy tényellenőrző csoportja, ugyanakkor az elmúlt hetekben olyan emailek és sms-sek szivárogtak ki, amelyek alapján a Foxnál a tényleges újságírói tevékenységgel szemben előnyt élvez a jobboldali szavazók megnyerése.
A veterán mediátor közbelép
Az, hogy a per végül idő előtt véget ért, nem csak a bíró által megdicsért ügyvédek érdeme, hanem egy évtizedes tapasztalattal rendelkező mediátoré is. Jerry Roscoe éppen egy Budapesttől Bukarestig tartó dunai hajótúrán ünnepelte a 70. születésnapját, amikor április 16-án csörgött a telefonja. A vonal túlsó oldalán azt kérdezték tőle, hogy hajlandó lenne-e közvetíteni a Dominion és a Fox között, mert a két fél ügyvédjei egyelőre nem tudtak megállapodni. A mediátor a következő 24 órában több ezer oldalnyi dokumentum, számtalan telefonhívás és Zoom-megbeszélés segítségével közös nevezőre hozta a feleket, miközben a turistahajóval lassan Bukarestbe ért.
Roscoe a CNN-nek arra utalt: az, hogy a nyitóbeszédek meghallgatása előtti utolsó pillanatban született a megegyezés, nem véletlen:
A tárgyalóteremben való jelenlét gyakran kikristályosítja a peres eljárások kockázatait és előnyeit. Amikor az esküdtszék helyet foglal, és látod azokat az embereket, akik dönteni fognak a sorsodról, az kijózanító erővel bír.
A világszerte ismert mediátor a Washington Postnak azt mondta, nem csak a Dominion által követelt kártérítési összeg volt az egyetlen dolog, amelyben eleinte nem tudtak megegyezni a felek, de a felperes cég amiatt is aggódott, hogy a Fox milyen nyelvezetet használ majd abban a közleményben, amelyben elfogadja a hamis információk terjesztésére vonatkozó bírósági döntést. (Eric Davis bíró az üggyel kapcsolatban már korábban úgy ítélkezett, hogy a választás befolyásolására vonatkozó híreknek nem volt valóságtartalmuk.)
A balkáni háborúkban is közvetítői szerepet vállaló Roscoe szerint nem volt egyszerű dolog a megegyezés:
A vita nagysága és láthatósága miatt az egyik legnagyobb kihívást jelentő ügyem volt. A közvetítés egyetlen aspektusát sem nevezném könnyűnek.
Ki az igazi nyertes?
Bár a Dominion több mint 780 millió dollárral lesz gazdagabb, a Foxnak sem kell annyira szomorkodnia. Peter Kafka, a Vox hírportál kolumnistája például arról írt, hogy a médiában sokan csalódottan vették tudomásul a megegyezést, mert ez azt is jelentheti, hogy a Fox sokat kritizált viselkedése ezután sem fog változni. Az egyezség nem kötelezi a tévécsatornát arra, hogy nyilvánosan, saját műsoraiban elismerje azt, hogy valótlanságokat állított, ráadásul bocsánatot sem kell kérnie.
Így tehát elvben a Fox az eddigi formában folytathatja a tevékenységét. Igaz, még más peres eljárások is várnak rá. Egy másik szavazógép-gyártó, a Smartmatic szintén beperelte a csatornát, hasonló okból, mint a Dominion, és Kafka szerint a részvényesek is eljárást indíthatnak, ahogy az megszokott olyan esetekben, amikor egy céget visszaéléssel vádolnak meg.
Kafka hozzáteszi, egy hetekig tartó perben nagy valószínűséggel több kellemetlen részlet is nyilvánosságra került volna a Fox működéséről, sőt, tanúskodnia kellett volna a nevesebb műsorvezetőknek is, most azonban a legnagyobb veszélyt a működésére ugyanaz jelenti, mint az összes tévécsatorna esetében: a nézettség csökkenése. Ugyanakkor a hűséges nézők, akik főként az idősebb korosztályból kerülnek ki, az internet helyett továbbra is inkább a kábeltévét fogják választani, és ha a bevétel nem csökken, a Fox és a tulajdonosa, Rupert Murdoch minek is változtatna? Peter Kafka érvelése szerint a Dominion kontra Fox perben mindkét fél nyert, miközben a közvélemény veszített.