A főváros tele van csodás épületekkel, terekkel, szobrokkal és történetekkel, amiket korábban Ismeretlen Budapest-sorozatunkban is bemutattunk, nem esett még azonban szó a reformkorban hirtelen terjeszkedő Pest szlovák kisebbségének ma is álló evangélikus templomáról, aminek munkái épp százhetven évvel ezelőtt, 1863-ban fejeződtek be.
A több ezer fős közösség anyagi gondjai miatt hét éven át épülő, a hívek előtt azonban csak 1867-ben megnyíló, a Rákóczi út 57/A. alatt található templomot A Pál utcai fiúkból is jól ismert Füvészkert Pálmaházát is jegyző építész, a kivitelezőként is aktív Diescher József (1811-1874) jegyezte, akinek keze alatt egy számos részletében gótikus, illetve a román templomokat idéző csinos épület született, mellette paplakkal és iskolával.
A Mikszáth Kálmán (1847-1910) és Mauks Ilona (1855-1926) szülői tiltás ellenére történt első házasságkötését (1873) is látott épület munkái annyira túlfeszítették az egyházközség kereteit, hogy a főleg portré- és falfestőként jegyzett Than Mór (1828-1899) tehetségéről mesélő oltárképpel díszített templom mellett rövidesen egy bazársor jelent meg, ennek bevételei azonban nem bizonyultak elegendőnek, így az evangélikusok egy, a templomot az utcától teljesen elrejtő bérházat építtettek a méretes telekre.
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/vasarnapiujsag_1863_.jpg)
A Schweiger Gyula (1846-1930) tervei nyomán 1893-1894-ben valósággá vált álom végül balul sült el, az újabb anyagi nehézségek miatt a szlovákok ugyanis kimondottan hátrányos szerződést kötöttek a kivitelezővel, Deutsch Károllyal: ennek értelmében
aki cserébe vállalta, hogy az összeg egy részét minden évben kifizeti az egyházközségnek, karbantartja a templomot és a rövid ideig a tízéves Petőfi Sándor által is látogatott iskolát, valamint ingyenes lakhatást ad a lelkésznek.
A hosszú idő lejártakor Budapest százötven éves fennállásának legsötétebb éveit élte át: előbb a német megszállás, majd a nyilas rémuralom, végül pedig Budapest ostroma, illetve a kommunista hatalomátvétel következett.
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0767167616.jpg)
A háborús sebeiből lassan talpra állított épület udvarában 1950 szeptemberében nyitott újra a templom, aminek gazdái ekkor már hosszútávú hasznot remélhettek a lakások kiadásából, másfél évvel később azonban ide is megérkezett az államosítás szele, a gyülekezet pedig mindössze minimális számú albetétet tarthatott meg.
Az egyházközség létszáma a második világháború, a kitelepítések, a lakosságcsere, illetve az asszimiláció miatt ekkorra már a töredékére csökkent – írja a Józsefváros Újság –, a templom fenntartása pedig a Kádár-kor hajnalára igen nehézkessé vált, így 1965-ben a kormány egymillió forintért megvásárolta. A mindössze maroknyi szlovák envangélikus pedig a néhány lépésnyire lévő kápolnába költöztette az istentiszteletek színhelyét.
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 3](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/fortepan_70186.jpg)
Diescher egyik legfontosabb munkáját 1966-tól a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet könyvtárként és előadótérként hasznosította, néhány évvel később azonban a Kohó- és Gépipari Minisztérium vette át a stafétát, ami 1972-ben nagy átalakításokba kezdett: lebontották a karzatot, a belső teret két födémmel három szintre osztották, az előcsarnok szélfogóvá és portává alakult, a földszinten pedig egy, az utcai főbejárathoz nyaktagként csatlakozó ruhatár, öltöző és büfé született.
A pincébe ezzel párhuzamosan a fűtési rendszer központját, illetve a szellőzőberendezés gépházát költöztették, a helyzet rövidesen azonban átalakult, hiszen végül a Tudományos Tájékoztató Intézet vette használatba az ingatlant. Az intézmény úgy döntött, saját bemutatótermét, illetve sokszorosító üzemét teszi a templomba, így
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 4](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0767167628.jpg)
A rendszerváltást követő privatizáció után kaszinóként, raktárként, ruhaturkálóként, játszóházként, táncstúdióként, harcművészeti központként, illeve konditeremként is működő egykori templom kapui néhány évvel ezelőtt látszólag végérvényesen bezártak, a Schmidt Máriához kötődő BIF Zrt. (aminek 2000-ben még jogelődje vásárolta meg az ingatlant) hosszútávú célja pedig nem volt ismert.
A kétezres évek derekán védettséggel is megtámogatott, belső díszeit rég elveszített – oltárképe ma Dunaegyházán, 1869-ben készített harangja Szügyön, keresztelőmedencéje, illetve orgonája egy darabja pedig a néhány lépésnyire lévő kápolnában található – épület sorsa iránt az elmúlt évtizedekben az Országos Szlovák Önkormányzat is aggódott, így az ingatlanpiacon való 2017-es feltűnése után országos jelentőségű műemlékké nyilváníttatta, majd a szlovák és magyar kormányt is megkeresték, reménykedve a minden fél számára pozitív megoldásban.
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 5](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/image-15.jpeg)
A helyzet ezután még évekig nem javult, hiszen az egykori templomról 2019-ben egy oromdísz zuhant a mélybe –írja a Józsefváros Újság, ezt követően pedig kiderült: a gyorsan pusztuló homlokzat, illetve tetőszerkezet a társasház közös osztatlan tulajdona, annak pedig nincs 30 millió forintja az életveszély-elhárítási terv, illetve a kellő javítások elvégzésére.
Az Örökségvédelmi Hivatal által kért szakvélemények bruttó ötmillió forintos költségét végül a kerület akkori polgármestere, Sára Botond saját polgármesteri keretéből állta, rövidesen pedig megindultak a magyar és szlovák állam közti tárgyalások, aminek eredményeként a magyar kormány 2020 augusztusában 765,429 millió forintos támogatást nyújtott az Országos Szlovák Önkormányzatnak (OSZÖ) a minél gyorsabb megvásárlásra, illetve egy felújítási terv elkészítésére.
Ez végül alig három hónap alatt meg is történt, hiszen a hétszázmilliós vételár kifizetése után az OSZÖ 2020. december 2-án már birtokba vehette az ingatlant, a következő év februárjában pedig újabb segítséget kaptak:
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 6](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0767167680.jpg)
A munkák szekerét a magyar fél 2021 októberében egy kormányrendelettel (566/2021.) még határozottabban lökte tovább, hiszen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, illetve kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a projektet, amiben az OSZÖ kulturális központot alakít ki az épületben, otthont adva
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 7](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/img_20220811_225523.jpg)
Az Országos Szlovák Önkormányzat mindezek fényében 2021 szeptemberében átvállalta az egykori templom veszélyelhárítási kötelezettségét, a felmérés során azonban kiderült, hogy a helyzet rosszabb a vártnál, hiszen a tetőszerkezet javíthatatlan állapotba került, így teljes tetőcserére van szükség.
Rövidesen kiírták az erre vonatkozó közbeszerzési eljárásokat, a munkák egy részét pedig mostanra el is végezték – derül ki az OSZÖ március 20-án kelt, a Luther-ház lakástulajdonosainak eljuttatott leveléből, ami szerint mostanra már több mint 100 milliót költöttek a munkákra.
2022 áprilisa és júliusa közt végül a veszélyesnek nyilvánított fák kivágásra, a hulladék elszállítására, illetve a laza kőelemek eltávolítását jelentő veszélytelenítésre (ezek restaurálható része később visszakerül majd a helyére) került sor, az ősszel pedig egy korábban nem várt munkafázist vállaltak magukra: szeptemberben a kormányhivatal kötelezte ugyanis a társasházat, hogy az utcai homlokzatokat is veszélytelenítse, a Szlovák Önkormányzat pedig úgy döntött, besegít, így a házzal megegyezve elvállalták a főbejárat feletti toronyrész vizsgálatát, az omladozó laza futópárkányok, illetve a táskásodott részek eltávolítását, valamint az új vakolat tapadását segítő gúzolást.
![Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása 8](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0767167424.jpg)
Az elmúlt három hónapban mindezeken felül kezdetét vette az ötven éves modern nyaktag elbontása is, ami várhatóan április végére készül el – olvasható a helyszínen kihelyezett tájékoztató táblán.
![](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0767167549.jpg)
A munkák következő lépését az új tető tervezése és engedélyeztetése, majd a kivitelezéshez szükséges közbeszerzés kiírása jelenti majd, így annak munkálatai ideális esetben az ősszel indulhatnak el. Azt nem tudni, hogy a kulturális központ legalább egy része mikor nyithatja majd meg a kapuit, a hatósági építési rendszer ugyanis az elmúlt évekből az ingatlannal kapcsolatos engedélykéréseket sem tart nyilván.
Kérdéseinkkel az Országos Szlovák Önkormányzatot is megkerestük, választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.