Április másodikán, a választások első fordulója előtt tartotta nagygyűlését a Fidesz a Kossuth téren; akkor a Magyar Nemzet 1,5 millió, a Népszabadság pedig 150-160 ezer résztvevőről számolt be. Egy nappal korábban, az MSZP hasonló rendezvényén az előbbi lap szerint 30-50, az utóbbi szerint pedig majdnem 150 ezer ember vett részt. A voksolás második fordulója előtti Fidesz-kampányzárón is legalább több tízezer, legfeljebb százezer szimpatizáns jelent meg. Ehhez képest a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése óta eltelt első héten esténként tízezren gyűltek össze a Kossuth téren, legtöbben, 25 ezren szombaton követelték a kormányfő lemondását, azóta pedig lassan, de biztosan apad a tiltakozók létszáma.
Kétséges érzelmi motiváció
Mivel a jobboldaltól sokáig megvonták a politikai aktivitás lehetőségét, az együttes megmozdulások iránt ott nagyobb a lelkesedés – kommentálta lapunk kérdésére a számokat Síklaki István szociálpszichológus. Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója ugyanakkor úgy látja, hogy az önkormányzati választások tétje nem hasonlítható az országgyűlési voksoláséhoz, ezért az emberek nehezebben is mozgósíthatóak. Érzelmileg is kusza a helyzet – magyarázza Síklaki, aki szerint míg az általános választásokon egyértelmű és nyílt szembenállásról van szó, addig most nincsenek tiszta viszonyok: a „nekimegyek valaminek, azután hátha lesz valami” érzése kevésbé szólítja utcára az embereket.
A szociálpszichológus arra számít, hogy politikai ráhatás nélkül a Parlamentnél tüntetők száma vasárnapig változékony lesz, azután pedig lassan, de biztosan csökkenni fog: a mintegy tízezernyi demonstráló háromnegyede áldozatot hozott az ottléttel – mondta Síklaki István.
Hiányzik a pártok szervezőkészsége
A pártok szervezőmunkájának hiányával is magyarázható, hogy most jóval kevesebben mentek az utcákra, mint öt hónappal ezelőtt – véli Kéri László, aki szerint a marginális tüntetőcsoportok mindig is nagyjából ennyi embert tudtak mozgósítani.
A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz viszonya a demonstrálókhoz kétarcú: a szolidaritás fehér szalagját az elmúlt szombat óta viselik a párt politikusai, a rendezvényen Orbán Viktor helyett beszédet mondó Fidesz-alelnök úgy kezdte mondandóját, hogy „Schmitt Pál vagyok, Hidegkútról jöttem”. Így a párt hívei nehezen tudnak a tüntetőkhöz viszonyulni.
Kiderült, hogy csak a pártoknak van mobilizációs képességük – értékelte a helyzetet Kéri Lászlóhoz hasonlóan Simon János politológus, aki szerint azért is mentek kevesebben az utcákra, mint áprilisban, mert elmaradt a Fidesz tüntetése, ráadásul sokan féltek tiltakozni a köztévé épületének ostroma után.
Simon János arra számít, hogy a választások után a demonstrálók számától függetlenül megindul az MSZP belső erjedése, és egyre többen szeretnék majd lecserélni Gyurcsány Ferenc kormányfőt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
