Kultúra

Már a háború előtt is életveszélyes volt a Wagner-zsoldosok után nyomozni

RTL +
RTL +
Dokumentumfilm készült a hírekben rendszeresen feltűnő orosz zsoldoshadseregről, a Wagner-csoportról. Ki áll e hadsereg mögött és hogyan finanszírozzák? Mit keresnek a zsoldosok Afrikában? És mit mesélnek az egykori tagjai?

Egész más lehetett a bemutatásakor látni A Wagner-csoport: Putyin titkos hadserege című dokumentumfilmet, mint amilyen élmény most, a magyar premier idején. Kszenija Bolcsakova és Alexandra Jousset filmjét ugyanis 2022. február 20-án láthatták először a nézők a francia közszolgálati tévén, négy nappal az Ukrajna elleni orosz invázió előtt. A film Mihail Hodorkovszkij baljós üzenetével zárul, melyben a Putyin börtönében korábban tíz évet lehúzó üzletember arra figyelmezteti a Nyugatot, hogy szép-szép az elv, miszerint tárgyalással és párbeszéddel minden nézeteltérést rendezni lehet, de a mostani orosz vezetéssel szemben ez nem működik. És minél később döbbennek erre rá a nyugati hatalmak, annál durvább lesz az ébredés.

Négy nappal később aztán tényleg sokkolta a világot az orosz támadás, és az azóta eltelt egy évben milliók kezdtek mélyebben érdeklődni a putyini Oroszország iránt, így a Wagner-csoport is gyakori szereplője lett a híreknek. Ilyen értelemben tehát a háború még felért a film számára egy PR-kampánnyal, ugyanakkor azok a kérdések, amelyekre keresik a válaszokat az alkotók, szintén átértelmeződtek. Sokáig ugyanis hatékonyan próbálta eltávolítani magát az orosz vezetés a formailag privát zsoldoshadseregként működő Wagnertől, amely azóta a háború fontos résztvevője lett. Alapítója, Jevgenyij Prigozsin rejtélyes oligarchából azóta képletesen és ténylegesen is a frontvonalba került, hiszen nem múlik el hét anélkül, hogy a kremlinológia valamely szakértője ne jelentetne meg elemzést Prigozsin szerepéről és súlyáról a Putyin-rezsimben. Sőt, Prigozsin azóta már büszkén vállalja, hogy ő irányítja a Wagnert, mely ma már sokkal inkább a börtönökből toborzott, majd rendes kiképzés és felszerelés nélkül a vágóhídra küldött rabok szedett-vedett alakulataként ismert. Ettől persze még a jelenség és a mögötte meghúzódó történet nem lesz kevésbé érdekes.

A Párizsban élő, orosz Kszenija Bolcsakova és a francia Alexandra Jousset figyelmét egy gyilkosság hívta fel a témára: 2018 augusztusában a Közép-afrikai Köztársaságban meggyilkoltak három orosz újságírót, akik a Wagner-csoportról forgattak volna dokumentumfilmet. Orhan Dzsemal, Alekszander Rasztorgujev és Kirill Radcsenko filmjüket az Investigations Management Centre (IMC) nevű tényfeltáró központ számára készítették volna, amely mögött Mihail Hodorkovszkij áll. Az afrikai országba érkezésük után három nappal azonban ismeretlen tettesek rajtuk ütöttek és meggyilkolták őket: a hatóságok azt állították, rablótámadás áldozatai lettek, noha az értékeik ott voltak a holttestük mellett az autóban. A gyilkosság egyértelmű üzenet volt mindenkinek, aki a Wagner dolgait firtatná, és a francia stáb is arról számolt be, hogy amikor négy évvel később maguk is a Közép-afrikai Köztársaságba érkeztek, folyamatosan megfigyelték őket, az egyik stábtagot meg is fenyegették. Sőt, utólag megpróbálták hitelteleníteni is őket.

RTL +

Maga a film azonban nem itt indul, hanem Oroszországban, ahol először állt kamera elé Marat Gabidullin, aki elsőként beszélt a volt Wagner-zsoldosok közül az arcát is vállalva, sőt, ezzel párhuzamosan könyvben is megírta a tapasztalatait. Gabidullin pont az a fajta ember volt, akiket a Wagner keresett: képzett elit katona, akinek a szolgálatait egy időben az alvilág is igénybe vette, és aki az utóbbi miatt máshol nem is talált olyan munkát, ahol jól megfizették volna. Az ő beszámolóiból tudhatta meg a világ, hogyan működik az a Wagner, melynek orosz vezetők sokáig a létezését is tagadták, mégis rendre az orosz külpolitika érdekeinek szolgálatában tűnt fel, először a Donbászban, aztán Szíriában, valamint több afrikai országban is. Gabidullin is részt vett a szíriai harcokban, ahová az oroszok hivatalosan az Iszlám Állam elleni műveletek miatt érkeztek, de később nyilvánvalóvá vált, hogy Bassár el-Aszad megmentése a céljuk. Itt, Szíriában történtek a Wagner legnagyobb nyilvánosságot kapó háborús bűncselekményei, és itt figyelt fel először igazán a világ közvéleménye a titokzatos magánhadseregre.

A filmkészítők azonban nem érik be Gabidullin, illetve egy másik, az arcát nem vállaló ex-zsoldos megszólaltatásával, hanem meg akarják keresni az orosz vezetés és a Wagner közötti kapcsolódási pontokat. Ezt filmes eszközökkel nyilván nem könnyű szemléletesen bemutatni, és az alkotók sikerrel járnak ugyan, de Bolcsakova és Jousset filmje nem elsősorban ezért érdekes. Sokkal inkább azért, mert kiderülhet belőle, hogyan működött már a háború előtt is a Wagner, és első kézből hallhatunk beszámolót a Deir ez-Zor tartományban 2018 elején lezajlott, hasami (angol átírással Khasham) csatáról, ahol először kerültek szembe egymással amerikai és orosz katonák. Itt több száz fegyverest veszített a Wagner, melynek parancsnokai ugyanolyan inkompetens vezetőként viselkedtek, mint most az ukrán fronton harcoló orosz csapatok tisztjei.

RTL+ Marat Gabidullin A Wagner-csoport: Putyin titkos hadserege című dokumentumfilmben.

Megszólalnak a filmben orosz emberek, akik gyerekeiket veszítették el a Wagner miatt: egyikük fia a seregben harcolva halt meg, illetve beszél az egyik meggyilkolt újságíró, Kirill Radcsenko apja is. Ezek azért is értékes anyagok, mert 2022. február 24. óta nyugati forgatócsoportok már nemigen juthatnak be Oroszországba, ha a Kreml céljaival ellentétes anyagon dolgoznak, a film pedig szinte a háború előtti utolsó pillanatokban mutat meg egymástól nagyon különböző hátterű orosz embereket, akiket így vagy úgy, de becsapott vagy megkárosított Putyin diktatúrája. És amikor a csak Vaszilij néven bemutatott, másik egykori Wagner-zsoldos a film vége felé azt mondja, hogy hiába vetik be őket Afrikában vagy Szíriában, ők pontosan tudják, hogy a valódi ellenségük a Nyugat, akkor már annyira nem is szabadna meglepődnie senkinek. A Wagner-csoport: Putyin titkos hadserege egy apró, de annál fontosabb mozaikdarabja a képnek, melyből bárki számára ki kell derülnie, hogy ez az Oroszország nem a kereszténység utolsó mentsvára, és nem is valamiféle konzervatív mintaállam, amelynek sokan szeretnék láttatni, hanem egy hódító külpolitikát folytató, agresszív gyarmatbirodalom, melynek a legkevésbé a saját állampolgárai sorsa fontos.

A Wagner-csoport: Putyin titkos hadserege február 24-én látható az RTL+ szolgáltatón.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik