A felnőtt háziorvosok 25, a gyermek háziorvosok 40 százaléka szerződött eddig velünk, de sokan közülük több műszakot is visznek, így a megyei ügyelet 60 százaléka kiállítható Hajdú-Bihar vármegyében – mondta az Indexnek Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Mint ismert, másfél év tesztidőszak után február 1-jén Hajdú-Biharban indult az új ügyeleti rendszer, amelyet már nem az önkormányzatok, hanem a mentőszolgálat koordinál. Délután 4 és este 10 között háziorvosok látják el az ügyeleti feladatokat, ehhez szerződniük kell az OMSZ-szal, ám a Magyar Orvosi Kamara február 4-i küldöttgyűlésén úgy határozott, arra kérik az alapellátókat, hogy ne írják alá a szerződéseket.
Csató Gábor hozzátette: a szerződéskötések folyamatosak, „az érintett szakemberek minden ellenkező hír ellenére kezdenek rájönni arra, hogy az Országos Mentőszolgálat – amit egyébként hetente 400 alkalommal riasztanak – a partnerük, és nem eszik orvost.”
Arra a felvetésre, hogy mi történik az ügyeleti helyek 40 százalékával, ahol még nincs orvos, a főigazgató azt mondta: továbbiakban is várják a háziorvosok jelentkezését,
de ha nem jönnek, feltöltjük mi másokkal. Ha pedig így is lesznek üres helyek, akkor jöhet csak a már említett vármegyei tiszti főorvosi felszólítás.
Március 1-től Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is elindul az új ügyeleti rendszer. Csató Gábor ennek kapcsán azt mondta, a szerződéskötések még mindhárom vármegyében folyamatban vannak, több tucat dokumentum van az adminisztráció valamely fázisában.
A háziorvosi ügyeleti időszakokban jelentkező betegek ellátására – ahogy a neve is mutatja – a háziorvosok a legalkalmasabbak, de amíg nem csatlakoznak elegen a beosztás maradéktalan elkészítéséhez, helyükre jogszerűen más orvosokat, mentőtiszteket is alkalmazunk, az ügyeleti rendszer ily módon működőképes. 2023. március 1-től Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is életbe lép az új koncepció, addigra valamennyi személyi és tárgyi feltétel biztosított lesz. Eddig a háziorvosok 10-20 százalékával sikerült szerződnünk
– ismertette.
Csató Gábor szerint egyértelműen érzékelhető megtorpanást a Magyar Orvosi Kamara február eleji akciója óta: „Nagyon sokan elvitték a szerződést vagy a szándéknyilatkozatot, de azt mondják nekünk, hogy nem merik visszahozni, mert attól tartanak, hogy a kamara által megbélyegzett „valamiféle kollaboránssá” válnak.”
Csak akkor veszünk át egy telephelyet, ha a tárgyi eszközök már rendelkezésre állnak. Ezért írtunk ki tendert autókra, monitorokra, defibrillátorokra és más eszközökre, amihez a fenntartó biztosított 9 milliárd forintot
– tette hozzá a főigazgató, aki elárulta azt is, hogy tervben volt, hogy április-májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozik, de az itt található telephelyek még „ráncfelvarrásra szorulnak, Szarvason például kifejezetten méltatlan körülmények uralkodnak, mi a mostaninál sokkal jobb ellátást szeretnénk biztosítani.”
Arra a kérdésre, hogy Budapest mikor áll át az új rendszerre, Csató Gábor azt mondta, a fővárosi koncepció készen áll, de azt szeretnék, hogy az új rendszernek vidéken már kellő legitimációja legyen ahhoz, hogy a váltás Budapesten is megtörténhessen.
A jogszabály szerint a mentőszolgálatnak országosan – Budapest kivételével – 2024. február 29-ig kell végrehajtani az átállást. Ha az eszközbeszerzés a vártnál gyorsabban halad, akkor akár egy év múlva ilyenkor már a fővárosban is az új rendszer működhet. Ha a vidéki átállás nem megy olyan ütemben, akkor 2024 márciusa lehet a legkorábbi időpont.
