Az idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) hivatkozva az MTI. 2022 decemberében a fogyasztói árak ennél kevésbé, átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.
Tizenkét hónap alatt, 2022 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 44,0 százalékkal emelkedett, ami kissé alacsonyabb, mint a decemberi érték volt (44,8 százalék). Az élelmiszereken belül leginkább
- a kenyér (80,6 százalék),
- a tojás (79,4 százalék),
- a vaj és vajkrém (76,6 százalék),
- a sajt (76,1 százalék),
- a tejtermékek (75,8 százalék),
- az édesipari lisztesáru (73,8 százalék),
- a száraztészta (66,4 százalék),
- a margarin (57,9 százalék),
- a péksütemények (56,3 százalék),
- a baromfihús (48,3 százalék)
- és a tej (48,2 százalék) drágult.
A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.
A háztartási energia egy év alatt 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül
- a vezetékes gáz ára 88,6,
- a tűzifáé 58,6,
- a palackos gázé 50,6,
- az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0 százalékkal lett magasabb.
A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak tavaly januárhoz képest. A szolgáltatások díja 11,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 32,6, az autópályadíj, a gépkocsikölcsönzés, a parkolás 27,1, a sport- és múzeumi belépők 25,2, a járműjavítás és -karbantartás 24,2, a lakásjavítás és -karbantartás 23,1, a belföldi üdülés 22,0 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt ennyit nőttek az árak
2022 decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojást (mínusz 0,4 százalék) kivéve minden termékkör ára emelkedett. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 5,6, a csokoládé, kakaó 4,7, a kávé 4,3, a margarin 3,7, a párizsi, kolbász 3,5, a péksütemények 2,9, a baromfihús 2,8, a kenyér 2,7 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött decemberhez képest, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok 8,2 százalékkal drágultak. Az edény, konyhafelszerelés 3,6, az állateledelek 2,8, a sportszer és játék 2,4 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3, a tévé-előfizetés 10,0, a postai szolgáltatások 4,9, az egészségügyi szolgáltatás 3,9, a járműjavítás és -karbantartás 3,7, a telefon, internet 3,0 százalékkal drágult az előző hónaphoz viszonyítva.
Mint írtuk, 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az árak összességében az előző évhez képest. Ezen belül az élelmiszerek (+26 százalék) és a háztartási energia (+21,7 százalék) drágultak a legjobban.
A KSH friss jelentéséből az is kiderül, hogy a maginfláció ismét emelkedett, ami azt jelzi, hogy további áremelkedésekre lehet számítani.
- Decemberben még 1,6 százalék volt az egyhavi maginfláció, januárban már 1,8 százalék,
- az éves maginfláció pedig 24,8 százalékról 25,4 százalékra emelkedett egy hónap alatt.
A nyugdíjas infláció is emelkedett, tavaly decemberben 26,5 százalékos volt az éves érték, januárban pedig már 27,4 százalékos.
Az elemzőket is meglepte
A januári inflációs adat a várakozásunk (25 százalék) felett alakult – kommentált az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter. Előrejelzésük azon alapult, hogy az inflációt hajtó mögöttes tényezők lendülete megtört, és lassan csökkenés kezdődhet a bázishatások miatt is. Előrejelzésükhöz képest a nagy eltérést a szolgáltatások januári átárazódása szolgáltatta, ahol a nem piaci tarifák (autópályadíj, parkolás) mellett a piaci szolgáltatások (közlekedés, tv- és internet-előfizetés, szabadidő, kultúra, üdülés) is számottevően drágultak.
Az üzemanyagok ársapkájának decemberi kivezetése nagyjából 0,7-0,8 százalékos áthúzódó hatást jelenthetett januárban, ezen túl az árak nem változtak nagyobb mértékben a kutakon. Az áremelkedésben eddig meghatározó élelmiszereknél a kereslet látványos visszaesése tapasztalható (decemberben az élelmiszerboltok értékesítési volumene 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest) a lakossági reáljövedelem csökkenése miatt, így enyhülhet az árnyomás. Az iparcikkeknél is érdemi forgalomcsökkenést mért a KSH az év végén, ami tovább folytatódhatott januárban és ez érdemben befolyásolja az árak alakulását a következő hónapokban. Úgy tűnik, ezek a tényezők januárban még nem hatottak érdemben a fogyasztói árakra, de továbbra is azzal számolnak, hogy ezek a hatások idővel érvényesülnek.
Az idén a gazdasági lassulás ellenére az infláció viszonylag magas szinten ragadhat (2023-ban az éves átlag 18,3 százalék körül alakulhat), ráadásul felfelé mutató kockázatokkal (lásd ársapkák eltörlése) is kalkulálhatunk. Emiatt a jegybank legutóbbi ülése után mutatott kifejezetten óvatos hozzáállása is indokolt, így egyelőre csak a negyedik negyedévben várunk csökkenést az alapkamat szintjében (11,5 százalékra) – írta Kiss Péter. A forint erősödése viszont az importált infláció csökkenésén keresztül pozitívan befolyásolhatja ezt a trendet: ha továbbra is erős tud maradni a forint, akkor akár pozitív meglepetések is elképzelhetők – tette hozzá.
