Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak.
Az orosz fél kész folytatni a munkát a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági övezetének kialakítása érdekében – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, miután csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.
Lihacsov a tanácskozást követően azt hangoztatta, hogy a NAÜ megközelítése a zaporizzsjai erőmű ügyének átpolitizáltsága ellenére is szakmai maradt. Dicsérte Grossinak és a NAÜ azon munkatársainak bátorságát, akik az erőműben tartózkodnak.
A Roszatom közleménye szerint a csütörtöki megbeszélés középpontjában a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságával kapcsolatos kérdések álltak. Lihacsov tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját az orosz fél által ezen a téren tett lépésekről, valamint a munkavállalóknak és családtagjaiknak méltányos életkörülményeket biztosító intézkedésekről.
A zaporizzsjai atomerőműnél létrehozandó biztonsági övezet ötletét Grossi vetette fel, miután a létesítmény többször is tüzérségi csapások célpontjává vált. A NAÜ főigazgatója 2022 őszén Moszkvába és Kijevbe látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte. Grossi január 26-án arról számolt be, hogy a NAÜ szakértői csoportja „szinte naponta” jelentett robbanásokat az erőmű közeléből. Sürgette, hogy a létesítmény körül létesítenek védőövezet a nukleáris baleset kockázatának elkerülése érdekében.
(MTI)
Orbán Viktor miniszterelnök képet posztolt arról, amikor találkozott Volodimir Zelenszkij Ukrán elnökkel. Ez az a kép:
A posztra azt írta, Magyarország a béke pártján áll. Orbán egyébként nem egyedül találkozott az ukrán elnökkel, hanem Ukrajna kevésbé lelkes támogatóival, Ausztriával, Bulgáriával, Szlovéniával, Ciprussal és Görögországgal közösen. Zelenszkij egyébként pont fegyvereket kérni indult európai körútra, így az orbáni békeüzenet ebben az esetben direktben ellenkezik Ukrajna céljaival.
Ennél érdekesebb viszont a képválasztás, amelyen Orbán mintha lefelé nézne Zelenszkijre, aki meghajol előtte. A miniszterelnök posztja alatti kommentekben több tucatnyian emelik ki, hogy az ukrán elnök Orbán szemébe sem nézett.
Az MTI több másik képet is kiadott a találkozóról, ezeknek egészen más történetet mesélnek el:
A görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár, valamint a bolgár és a ciprusi elnök társaságában Orbán Viktor is találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Brüsszelben – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön. A közleményben ezen kívül semmi új nem jelent meg, a sajtófőnök csak Orbán Facebook-oldaláról ídézett, mondván: Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajna számára.
Támogatjuk az azonnali tűzszünetet a további emberek halálának elkerülése érdekében, Magyarország a béketáborhoz tartozik
– tette még hozzá a közlemény.
A „béketábor” szó egyébként a politikai terminológiában hagyományosan a szovjet érdekszférába tartozó országokat, vagyis a keleti, kommunista blokkot jelentette 1945 után.
Az ukrán elnöki iroda rosszallásának adott hangot csütörtökön amiatt, hogy a SpaceX űripari vállalat korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, amelyet harci drónok irányítására is használnak az ukrán erők.
Ukrajna ellenállása egy éve tart, a cégeknek maguknak kell eldönteniük: vagy a szabad élethez való jog és Ukrajna oldalán állnak, így nem találnak ki olyasmit, amivel ártanak neki, vagy az Oroszországi Föderáció oldalán, támogatva ezáltal területek elfoglalását és emberek megölését
– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-üzenetében. Podoljak azt tanácsolta a SpaceX-nek és a cég elnökének, Gwynne Shotwellnek, aki bejelentette a döntést, hogy „válasszon” az általa felvázolt két lehetőség közül.
A SpaceX szerdán jelentette be, hogy lépéseket tett annak megakadályozására, hogy az ukrán hadsereg a Starlink műholdas rendszert használja a drónok irányítására. Shotwell szerint a SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatását „soha nem szánták fegyvernek” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Shotwell nem részletezte a korlátozás jellegét. Hangsúlyozta, hogy a vállalat Ukrajnával kötött megállapodása elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy kommunikációs célokra az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert.
(MTI)
Ukrajna az Európai Unió tagja lesz
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij az Európai Parlamentben tartott beszédében csütörtökön. Az ukrán elnök Brüsszelben hangsúlyozta, hogy országa osztozik a „közös európai történelemben”, Oroszországot pedig „a modern világ legnagyobb Európa-ellenes erejének” nevezte. Ezt egyébként megismételte az uniós vezetőkkel folytatott csúcstalálkozón is, ahol hangsúlyozta, hogy Európa nem lehet szabad Ukrajna nélkül.
Zelenszkij úgy látta, Németország és Franciaország képes lenne „megváltoztatni a háború menetét”. Úgy vélte, minél hamarabb kap Ukrajna nehéz, nagy hatótávolságú fegyvereket és modern repülőgépeket, annál gyorsabban véget érhet az orosz agresszió.
Szerinte a Leopard harckocsik mellett a vadászgépek és a nagy hatótávolságú rakéták is fontosak. A Leopard harckocsik szállítására nyugati országok csak nemrég vállaltak kötelezettséget. Bár Zelenszkij azt mondta, hogy Párizsban megbeszélték a harci repülőgépek kérdését is, figyelmeztetett, hogy „nagyon kevés idő” van a szükséges fegyverek biztosítására.
Zelenszkij parlamenti beszédének egyik fő témája a hála és a szolidaritás volt.
Mi, ukránok, önökkel együtt védjük magunkat a csatatéren
– mondta az európai vezetőknek, akik néhány kivételtől – például Orván Viktor magyar miniszterelnöktől – eltekintve tapssal köszöntötték az ukrán elnököt. Sokan kék és sárga színű szalagot is viseltek.
Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, akik segítettek az „egyszerű ukrán embereknek”, és mellettünk álltak az „életért folytatott küzdelemben”.
(bbc)
Az Európai Unió politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fog elfogadni, az új megszorító intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Tanács soron kívüli csúcsértekezletén csütörtökön.
Ursula von der Leyen az uniós csúcs alkalmával, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Európa meghallotta Ukrajna hangját, hogy vissza akar térni az európai családba. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúval okozott pusztításért.
Charles Michel közölte: az uniónak továbbra is a legteljesebb segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a segítségre pedig most, azonnal van szükség. Ukrajnának katonai támogatásra, tüzérségre, hadianyagokra, védelmi rendszerekre van szüksége, valamint arra, hogy a tagállamok támogassák az ország uniós integrációját.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna az unió támogatásával képes megvédeni önállóságát. Hosszan tartó béke azonban csak akkor lesz Európában, ha Ukrajna megnyeri honvédő háborúját és az Európai Unió tagjává válik.
(MTI)
Korábban írtunk már róla, hogy Orbán Viktor egyike volt a kevés államfőnek, aki nem tapsolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor megérkezett az Európai Tanács közös csoportképére. Nem az egyetlen egyébként, a videón jól látszik, hogy Klaus Iohannis román elnök keze sem mozog, de Orbán jobban látszott, mert közvetlenül Zelenszkij mögé állították.
A videó most kezdi el futni a köröket a nemzetközi sajtóban és a Twitteren, amire nyilván Orbán Viktor korábbi Ukrajnával kapcsolatos politikája a magyarázat. A megosztások között viszont ott van A Ukrainian Meme Forces oldala is, ami talán a legnagyobb ukránpárti mémeket terjesztő oldal.
— Ukrainian Memes Forces (@uamemesforces) February 9, 2023
A találkozó fontosságáról itt írtunk hosszabban.
Korlátozta a SpaceX űripari vállalat az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást harci drónok irányítására is felhasználták – jelentette csütörtökön a BBC brit közszolgálati hírtelevízó a vállalat elnökére hivatkozva.
A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, és jóllehet nem részletezte a korlátozás jellegét, elmondta, hogy a Starlink által biztosított technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert kommunikációs célokra.
A technikát viszont az ukrán erők az orosz hadállások elleni dróntámadásokra is felhasználták, ez pedig ellenkezik a vállalat és Kijev között született megállapodással – jelentette ki újságíróknak.
Múlt héten közzétett Twitter-üzenetében a vállalat vezetője, Elon Musk maga is leszögezte: nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével. Kijev a döntést egyelőre nem kommentálta.
Oroszországot ugyanakkor az a bírálat érte, hogy megpróbálja megzavarni a Starlink jeleit. Shotwell ezzel kapcsolatban azt mondta, nem tudják, van-e összefüggés a Starlink szolgáltatásának tavaly év végén tapasztalt akadozása és az orosz próbálkozások között. Musk már napokkal a háború kezdete után küldött Starlink műholdas vevőegységeket Ukrajnába, és azóta ez a rendszer jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak.
Az üzletember októberben azt mondta, már mintegy 25 ezer terminált helyeztek el Ukrajnában. Megerősítette, hogy az orosz haderők ezt a rendszert is igyekeznek megsemmisíteni, ezért hatalmas erőforrásokat kellett a védelmére fordítani, ennek ellenére a siker nem garantált. Egyúttal arra kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a Starlink műholdhálózat üzemeltetésének költségeit a háború sújtotta kelet-európai országban.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői tapssal köszöntötték Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel érkezett a készülő csoportképhez.
Az Euronews videójának tanúsága szerint egyedül Orbán Viktor nem tapsolta meg az ukrán államfőt:
Volodimir Zelenszkij brüsszeli látogatásáról posztolt Orbán Viktor miniszterelnök. Magyarország továbbra is nyújt humanitárius és pénzügyi támogatást Ukrajnának – írta a Twitteren. A kormányfő hangsúlyozta, azonnali tűzszünetre van szükség a további emberveszteségek megakadályozása érdekében. „Magyarország a béke oldalán áll” – közölte.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to 🇺🇦. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) February 9, 2023
Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagálamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön, írja az MTI.
Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra az egységet mutassa, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.
Zelenszkij az EP előtt elmondott beszédében kifejtette, hogy Oroszországban jelenleg nem érték az élet, csak a Kremlben lévők élete számít értéknek. – Az embereket egyszerűen fegyverhordozóknak tekintik. A rezsim gyűlöl minden társadalmi igazságosságot és sokszínűséget, idegengyűlöletre hergel, a harmincas, negyvenes évek embertelen valóságát igyekeznek visszahozni – fejtette ki.
„Csak a győzelmünk garantálhatja az európai értékek tovább élését” – hangsúlyozta Zelenszkij, megköszönve az ukránoknak nyújtott támogatást. Hozzátette, Ukrajna és az EU országai megmutatták erejüket. Európa mindig is Európa marad, amíg együtt vagyunk, és gondoskodunk az európai életmódról – jelentette ki, amjd meghívta az uniós képviselőket Ukrajnába.
Dicsőség Ukrajnának – zárta beszédét az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij megérkezett az Európai Parlementbe, Roberta Metsola elnök fogadta, aki aról beszélt, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
Ukrajna olyan értékekért küzd, amelyek összekötnek bennünket, olyan értékekért, amelyek európaiakká tesznek bennünket
– mondta.
Metsola szerint Ukrajnának senkit sem kell meggyőznie Európában arról, hogy támogatásra van szükségesük.
Az EP elnöke jelezte, támogatja az ukrán elnök „10 pontos tervét”, amely tartalmazza a támadásért felelős személyek felelősségre vonását is.
Zelenszkij könnyeivel küzdve köszönte meg, hogy az EP-s képviselők tapssal, éljenezve üdvözölték. „Slava Ukraini!” – kiáltotta. Beszélt arról is, hogy Ukrajna számára Európa a hazautat, a hazatalálását jelképezi. – Ez a mi Európánk, ezek a mi szabályaink, ez a mi életünk – közölte.
Legalább három hadosztály részvételével jelentős támadó hadműveleteket indítottak az oroszok Luhanszk térségében. Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet szerint ezzel egy új általános offenzíva vette kezdetét.
Pár nappal ezelőtt Luhanszk megye ukrán kormányzója arról beszélt, hogy erősítést küldött Kelet-Ukrajnába Oroszország, amely vélhetően egy új offenzívát készít elő. – Azt látjuk, hogy egyre több orosz tartalékost telepítenek a térségbe, és egyre több felszerelést hoznak be… – nyilatkozta Szerhij Hajda.
NEW: Russian forces have regained the initiative in #Ukraine and have begun their next major offensive in #Luhansk Oblast. 🧵(1/8)https://t.co/RJk789ogNT pic.twitter.com/imKBU7d5Rq
— ISW (@TheStudyofWar) February 9, 2023
Az ukrán-magyar határszakaszon 4736-an léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3902-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 117 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 60 ember – köztük 7 gyermek – érkezett Budapestre a háború elől menekülve.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Jens Stoltenberg szerint semmi nem utal arra, hogy Oroszország kész lenne békét kötni Ukrajnában – erről szerdán beszélt a NATO főtitkára egy sajtótájékoztatón, amelyet Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével tartott.
Stoletnberg szerint ezzel szemben inkább az várható, hogy az orosz haderő újabb katonai offenzívát készít elő. A NATO továbbra is fegyvereket kíván biztosítani Ukrajnának, hogy visszafoglalhassák az oroszok által megszállt területeiket.
Excellent discussions with @SecBlinken @SecDef Austin & NatSec advisor @jakejsullivan on our continued support to #Ukraine & global security challenges. Thanked them for #US leadership. #NATO stands united at this critical moment. pic.twitter.com/wgjJzwiYw2
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) February 9, 2023
A Wagner orosz magánhadsereg a jövőben nem toboroz katonákat elítéltek között – ezt a Reuters szerint Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoscsapat alapítója jelentette be csütörtökön.
A bejelentés azt követően történt, hogy Ukrajna nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen látható, amint a Wagner zsoldoscsoport orosz katonái egy súlyosan megsérült parancsnokukat elrángatják a harcokból, majd egy lapátnak látszó tárggyal megverik. Az esetet egy ukrán drón rögzítette Bahmut közelében.
A Wagner 2022 nyarán kezdett rabokat toborozni az orosz büntetés-végrehajtási intézetekben. A korábban kilenc évet börtönben töltő, később vendéglátó-ipari vállalkozóként meggazdagodó és Putyin bizalmasának számító Prigozsin kegyelmet ajánlott fel az elítélteknek, ha hat hónapot túlélnek Ukrajnában.
Arról nem közöltek adatokat, hogy hány elítélt csatlakozott a zsoldossereghez, de a novemberben közzétett orosz büntetés-végrehajtási adatok szerint az ország börtönnépessége több mint 20 ezerrel csökkent augusztus és november között.
Volodomir Zelenszkij várhatóan Emmanuel Macron francia elnökkel érkezik a csütörtöki uniós csúcsra, akivel előtte, már szerda este Párizsban tárgyalt. A francia fővárosban Olaf Scholz német kancellár is találkozott az ukrán elnökkel.
Macron hangsúlyozta, Franciaország a jövőben is kész fegyvereket szállítani Ukrajnának, a „győzelemért, a békéért és Európáért. – Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút, Európa jövője most Ukrajnában dől el – mondta a francia elnök.
Már hétfőn kiszivárgott az, hogy Zelenszkij Brüsszelbe utazhat, hogy egyrészt beszédet mondjon az Európai Parlamentben, másrészt együtt ebédeljen a városba érkező uniós miniszterelnökökkel az Európai Tanács havi csúcstalálkozóján.
Zelenszkij a brüsszeli út előtt szerdán Nagy-Britanniába is ellátogatott, találkozott III. Károly királlyal, illetve Rishi Sunak miniszterelnökkel. A brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve azt az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.
Az ukrán elnöknek a háború kitörése óta ez a második külföldi útja.
