Péntek reggeli hír, hogy a Pentagon aktívan nyomon követ az Amerikai Egyesült Államok légterében egy kémléggömböt, ami minden bizonnyal Kínához tartozik.
ezzel együtt az amerikaiak a szuverenitásuk megsértése miatt háborognak. Az viszont ettől függetlenül valószínűsíthető, hogy Peking nem csak sétarepülésre lőtte fel a repülő eszközt. A technológiai ugyan régi, de az elmúlt években olyan fejlődésen ment keresztül, aminek köszönhetően több előnye is van már például a műholdakkal, drónokkal szemben. Hogy konkrétan mit akarnak vele megfigyelni a kínaiak, azt talán sosem fogjuk megtudni, de a két ország nagyhatalmi játszmájában ez egy újabb komoly partit nyithat.
Egyáltalán mi az a kémléggömb?
A kémléggömb a legrégebb óta ismert megfigyelési technológia, amit évtizedekig használtak fegyveres konfliktusok során felderítés céljából. A japán hadsereg a II. világháborúban erről indította a gyújtóbombákat is az amerikaiak ellen, ami azért volt jó taktika, mert a katonai léggömbök egyrészt olcsók, másrészt rendkívül csendesek, harmadrészt pedig nagyon nehezen észrevehetők a légtérben.
A modern léggömbök jellemzően pilóta nélküliek, és a legkorszerűbb megfigyelési eszközök, kémkamerák, radarszenzorok rögzíthetők rajtuk, melyekből rendkívül sok információ kinyerhető. Mivel nagyon lassan haladnak, ez lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig megfigyeljenek egy célterületet.
Ami azt illeti, a kémléggömböket aránylag sok ország hadserege használja, az Egyesült Államok például az elmúlt két évben több mint 3,8 millió dollárt fordított hasonló projektekre. Kína szintén pörgeti a hadiiparnak ezt az ágát, és korábban Tajvanon is észlelték az egyik ilyen eszközüket.
Minek ez, amikor vannak műholdjaik?
Felmerül a kérdés, hogy miért használnak kémléggömböket, amikor Kínának nagyon kiterjedt műhold-hálózata is van? Hírszerzési tekintetben a katonai megfigyelő léggömböknek túl sok hozzáadott értéke nincsen, de azért nem teljesen haszontalanok.
Ahogy fentebb már érintettük a témát, a világ vezető nagyhatalmai jelentős összegeket fordítanak a kémléggömbök fejlesztésére, mert potenciált látnak azokban. Nagyon egyszerűen fellőhetők, és egy-egy konkrét területet gyorsabban és költséghatékonyabban fel lehet velük deríteni anélkül, hogy feltűnést keltenének.
Ami egyértelműen a kémléggömbök mellett szól, az az, hogy a műholdak pályadinamikája jóval kiszámíthatóbb, hiszen a Föld keringéséhez vannak kötve. A pilóta nélküli léggömbök ezzel szemben fedélzeti számítógépekkel irányíthatók akár több ezer kilométerről is, és rövidebb időszakokra akár idézőjelesen meg is állíthatók. Például egy katonai bázis feltérképezésénél ez egy rendkívül hasznos funkció tud lenni.
Mire lehetett kíváncsi Kína?
Mivel a léggömböt Montana állam fölött mérte be a Pentagon, ahol rakétasilók és stratégiai bombázók bázisa is megtalálható, nem kizárt, hogy Kína ezeket próbálta meg felmérni. Ami még ennél is életszerűbb, hogy szimplán az amerikaiak mobilforgalmát próbálták például monitorozni a rádiójelek figyelésével. Ezeket az adatokat a műholdakkal való összeköttetésben azonnal továbbítani is tudják Kínába. De egyébként arra is van esély, még ha kevés is, hogy a kínaiak elvesztették a kontrollt a léggömb felett, és véletlen került oda, ahol most van.
Az amerikai tisztviselők egyébként már közölték, hogy megtették a szükséges lépéseket, hogy a léggömb semmilyen érzékeny adatot ne tudjon összegyűjteni. A hivatalos kommüniké szerint a légijármű még az ország légterében van és folyamatosan megfigyelés alatt áll, arra vonatkozóan azonban nem adtak ki adatokat, hogy merre jár most.
Hogy hat ez a két ország viszonyára?
Washingtonban felmerült annak a lehetősége is, hogy kilövik a léggömböt, ezt azonban végül elvetették, mert tartottak tőle, hogy a roncsok veszélyeztetnék az emberek életét vagy vagyoni kárt okoznának. Ezen a ponton érdemes megjegyezni azt is, hogyha komoly lett volna a fenyegetettség, akkor – kétségünk ne legyen felőle – leszedték volna.
A kínai külügyminisztérium reagált is a vádakra. Közölték, tisztában vannak a léggömbről szóló jelentésekkel, de egyelőre vizsgálják az eset körülményeit és a rendelkezésre álló információkat.
Joe Biden mindenesetre úgy döntött, hogy lemondják Antony Blinken külügyminiszter napokban tervezett kínai hivatalos látogatását, melyen többek közt Hszi Csin-ping elnökkel is találkozott volna.
