Az elmúlt hetekben rengeteget hallani az OpenAI vállalat chatbotjáról, amelynek hamarosan fizetős változata is érkezhet, korlátlan hozzáféréssel. A ChatGPT népszerűsége nyomán azonban sokakban felmerülhet a kérdés, jelenthetnek-e veszélyt az emberre nézve a mesterséges intelligencia alapú programok, vagy az említett chatbothoz hasonló nyelvi modellek a munkaerőpiacon.
Ennek megítéléséhez először érdemes megvizsgálni a globális MI-piacot. Míg a tavalyi év során ezt a területet nagyjából 136 milliárd dollárra értékelték, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az összeg elérheti majd akár az 1581 milliárdot. Mindezen nem érdemes csodálkozni, ugyanis a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek produktivitása közel 40 százalékkal nőtt a technológia használatával.
Felértékelődik az emberi kontaktus
Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga szerint a technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták, inkább az rémíthetett meg sokakat, hogy olyan tulajdonságokat villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti bizonyos humán képességeket (például kreativitást) igénylő tevékenységek elvégzésére.
Különösen a tartalomgyártók emelték fel a hangjukat a fejlesztés miatt, bár érdemes megjegyezni, hogy a külföldi médiamunkások már korábban is használtak ehhez hasonló programokat repetatív tevékenységek elvégzésére. A szakértő szerint a kezdeti gyermekbetegségeket gyorsan ki fogja nőni a program és ha összekötik az interneten aktuálisan elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb lesz.
A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek.
Lehet Magyarország a változás győztese?
A mesterséges intelligencia és az ember hatékony együttműködése a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ elsődlegesen. Ebben sajnos hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van uniós szinten. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és majdnem minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.
A szakértő szerint a hazai oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, ezért a diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, melyek fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek. Emellett hazánkban az ipar is nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerőt, akik már csupán ebből fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak.
A tét tehát óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken. Ezért a stratéga szerint arra van szükség, hogy a jelenlegi munkaképes korú lakosság is elegendő naprakész digitális készséggel rendelkezzen.
