Az adózó, aki fizetési kötelezettségeit valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, fizetési kedvezményt kérhet. Az adóhatóság csak akkor gyakorolhat méltányosságot, ha ezt a törvény lehetővé teszi, köteles azonban élni a jogával, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
Fizetési kedvezmény (a fizetési kötelezettség halasztása, megfizetése részletekben, mérséklése, elengedése) csak kérelemre történhet. Elbírálásnál az adóhiány keletkezését, a mulasztás súlyát, gyakoriságát nem vizsgálják, kizárólag az számít, hogy a konkrét esetben a méltányosság törvényi feltételei fennállnak-e – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A kérelmet az állandó lakóhely vagy a székhely szerinti adóigazgatóságokon működő fizetési kedvezmények osztályain kell előterjeszteni (a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózókat kivéve). A kérelmet papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint.
Adót (tőketartozást) csak magánszemélynél lehet mérsékelni. Jogi személyek, egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.
A magánszemélynél a NAV azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élők megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése a gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető.