2024 decemberében Magyarország elvileg Ausztriával és Svájccal rendezi a női kézilabda Európa-bajnokságot, de Kocsis Máté, a magyar szövetség elnöke most azt mondta, létező forgatókönyv, hogy Magyarország részben vagy egészben visszalép a rendezéstől.
„Az nem helyes, hogy Magyarország milliárdokat költ el a 2024-es Eb-re, és ennek kiadásai már most is jelentkeznek, miközben sok ezer gyermek és utánpótlás-versenyző veszíti el hosszú hónapokra a sportolási lehetőségét a magas energiaárak miatt. Számos egyesület nem tudja kigazdálkodni a rezsiköltségeket, így a csarnokaikat vagy tornatermeiket egyszerűen bezárják. A kettő nem fér meg egymás mellett, a kézilabda Eb ezekben az időkben luxuscikk.
Tudomásul kell vennünk, hogy amikor a 2024-es női tornát megpályáztuk és elnyertük, még nem volt sem háború, sem szankciók, sem energiaválság, és nem voltak az ebből eredő pénzügyi nehézségek sem. De azóta lettek, szóval dönteni kellett, és inkább a fiatalok tömeges sportolását választottuk. Ennek érdekében elvi megállapodást kötöttünk a kormánnyal, hogy az Eb költségeiből megtakarított pénz egy részét az idén és jövőre is a kis klubok működésére fordítjuk, valamelyest biztosítva ezzel rengeteg gyerek sportolási lehetőségét
– nyilatkozta Kocsis a Nemzeti Sportnak.
Korábban volt már példa hasonlóra, 2020-ban a norvégok léptek vissza, magukra hagyva ezzel a dánokat, 2012-ben pedig a hollandok, akiket emiatt kizártak a tornáról. Kocsis szerint a magyar csapatnak nincs oka hasonlótól tartani, mivel két évvel korábban jelezte a szövetség a szándékot, így minden bizonnyal a következmények is enyhébbek lesznek.
„Most tárgyalunk a társszervezőkkel is, hogy mi lenne a legjobb megoldás, de az biztos, hogy abban a formában, ahogyan elnyertük a rendezést, nem tudjuk vállalni. (…) Önként mondunk le róla, de nem dalolva. Mindenki belátja szerintem, hogy jelen helyzetben ez a jobb döntés, és nekünk elsősorban a magyar kézilabdázás feltételeit kell biztosítanunk” – mondta a magyar szövetség elnöke.
Aki azt is elárulta, nem tervezi, hogy idén is induljon az elnökségért a szövetség tisztújító közgyűlésén, mert teljesültek azok a célok és feladatok, amiket 2015-ben kitűzött maga elé. Kocsis azt mondta, valamennyi forrást, legyen az piaci vagy állami, megmozgatott a sportágért, és sikerként emelte ki a kézilabda tömegesítését, valamint az infrastruktúra fejlesztését is.
„Akkor is én voltam az elnök, amikor húszezer magyar előtt szégyenszemre csak a tizenötödikek lettünk itthon, meg akkor is én voltam az elnök, amikor egy évvel korábban ötödikek voltunk a vébén. De akkor is én voltam, amikor Varasdról nulla ponttal kullogtunk haza, meg akkor is, amikor a lányok 2008 után ismét kijutottak az olimpiára, és hetedikek lettek. Sőt akkor is a jelenlegi elnökség irányított, amikor 2018-ban a junior lányok megnyerték a vébét a sportág történetében először, és még hosszan sorolhatnám.
A sport ilyen, az eredmények változnak, főleg hogy 2015-ben nem örököltünk meg senkitől egy aranygenerációt. Tudja, úgy van ez sokak szemében, hogy a vereségért az elnök vagy a vezetőség a felelős, a győzelemért meg mindenki más. De ezt tudomásul kell venni, ez nem gond.
A gond az, hogy a sportban nem lehet a jelent építeni, azt kapjuk. A jövőt lehet, azon kell dolgozni, annak kell a feltételeit megteremteni. Ezt érdemes talán megérteni, és nem érdemes a magyar kézilabdát temetni” – válaszolta Kocsis, amikor arról kérdezték, mi a véleménye arról, hogy a férfi és a női válogatott is adós maradt a kiugró eredményekkel.
A férfiak csütörtökön kezdik meg a szereplést a vébén, amelyen az első ellenfelük Dél-Korea lesz.