Kijev két hónapon belül csúcstalálkozót szeretne a békéről

Az ukrán kormány arra törekszik, hogy jövő év február végéig csúcstalálkozót rendezzenek a békéről, lehetőleg az ENSZ-ben António Guterres főtitkár közvetítésével – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek hétfőn adott interjúban.

Kuleba úgy fogalmazott, Ukrajna mindent megtesz azért, hogy megnyerje az Oroszország ellen vívott háborút 2023-ban. Hozzátette, hogy a diplomácia mindig fontos szerepet játszik.

Minden háború diplomáciai úton ér véget. Minden háború annak eredményeként ér véget, hogy mi történt a csatamezőn és mit értek el a tárgyalóasztalnál

– mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna szeretné, ha február végén, a háború kezdetének évfordulója környékén létrejöhetne egy csúcstalálkozó.

„Az ENSZ lenne a legjobb helyszín erre, mert ez nem arról szól, hogy valamelyik országnak kedvezzünk. Ez arról szól, hogy tényleg mindenkit bevonjunk” – mondta. Arra a kérdésre, hogy Moszkva meghívást kapna-e erre a csúcstalálkozóra, azt felelte, hogy ehhez először Oroszországot nemzetközi bíróság elé kellene állítani háborús bűncselekmények miatt. „Csak ezen a módon kaphatna meghívást” – szögezte le az ukrán külügyminiszter.

Kuleba kiemelte, hogy António Guterres már bizonyította, hogy hatékony közvetítő, hatékony tárgyaló és legfőképp az elveihez és az integritásához ragaszkodó ember, ezért szívesen látnák az ő részvételét.

Az interjúban az ukrán külügyminiszter kitért arra is, hogy „tökéletesen elégedett” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  múlt heti washingtoni látogatásának eredményeivel. Elárulta, hogy az Egyesült Államok azt ígérte, különleges eljárás keretében kevesebb mint hat hónapon belül üzembe helyezhetik Ukrajnában a Patriot légvédelmi rakétarendszert, amelynek a működtetéséhez szükséges kiképzés egyébként nagyjából egy évet vesz igénybe.

Új, első elnökhelyettesi tisztséget hozott létre Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságban, amelyre Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét nevezte ki – írja az MTI.

Dmitrij Medvegyev egy ciklus erejéig, 2008. május 7. és 2012. május 7. között Oroszország elnöke volt, mivel az orosz alkotmány megtiltotta, hogy az államfő – adott esetben Vlagyimir Putyin – két mandátum letöltését követően újra jelöltethesse magát. Putyinnak az elnöki tisztségbe való visszatérése után Medvegyev 2012. május 8. és 2020. január 15. között a miniszterelnöki posztot töltötte be.

Ukrajna felszólította vasárnap az ENSZ tagállamait, hogy fosszák meg Oroszországot vétójogától.

Kapcsolódó

Oroszország kizárását kéri az ENSZ-ből Ukrajna

Kijev szerint a Kreml blöfföl, amikor nyitottnak mutatkozik a párbeszédre.

Helyszíni riportban számol be a The New York Times az ukrajnai Herszon ellenállóiról: diákokról, nyugdíjasokról, szerelőkről. Az azonos nevű megye 300 ezres székhelyét novemberben adta fel a megszálló orosz hadsereg, és mint a cikkben Olekszandr Szamojlenko, a megyei közgyűlés elnöke fogalmaz, a városlakók földalatti mozgalma nélkül ez az idő jóval később jött volna el.

Az elnök, aki a megszállás alatt a városon kívülről segítette az ellenállók és az ukrán fegyveres erők kapcsolattartását, két példát hoz erre: a városiak Telegram-üzeneteken jelölték meg a célpontokat, amikor előbb befolyásos kollaboránsok találkozóját, majd egy orosz titkosszolgákkal teli hotelt lőtt ki a tüzérség szeptemberben az új amerikai precíziós lövegeikkel.

A városiak nem csak a hadseregnek üzengettek, de maguk is vadásztak le járőrözés közben a mobiljukat nyomkodó orosz katonákat, hogy fegyvereket szerezzenek, és más módokon is lőfegyvereket és robbanóanyagokat juttattak el egymáshoz. Utóbbira volt példa a közcímben idézett nyugdíjas horgász is, aki halászhálója alá rejtett három szétszerelt automata fegyvert, amikor egy őrjárat megállította, majd átkutatta a hajóját.

Valentin Dmitrovics Jermolenko levizelte félelmében a lábát, de a lusta katona nem akarta összekoszolni a kezét, és kutakodás közben megállt a hálótól öt centiméterre.

A riport beszámol arról a felszabadulás utáni kvázi lakógyűlésről is, ahol a jellemzően egymás kilétét sem ismerő, jelszavakkal kommunikáló városi ellenállók találkoznak Jermolenko udvarán.

A repülőtérben vagy az ott állomásozó repülőkben nem tett kárt, de lezuhanó roncsaival három orosz katonát megölt az az alacsonyan szálló ukrán drón, amelyet az orosz légvédelem a Szaratov megyei Engels katonai repülőtérénél lőtt le – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A légibázison olyan bombázók állomásoznak, amelyeket az Ukrajna elleni támadásokban vet be Oroszország.

Az engelsi incidensről elsőként Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója számolt be Telegram-csatornáján, azt közölve, hogy a lakosságot nem fenyegette veszély. A város evakuálásáról megjelent értesüléseket „arcátlan hazugságnak” nevezte. Emlékeztetett rá, hogy a hamis információk tudatos terjesztőire büntetőjogi felelősségre vonás vár.

Legutóbb december 5-én támadták szovjet gyártmányú ukrán Tu-141-es Sztrizs drónok a Szaratov megyei Engels és a Rjazany megyei Gyagilevo repülőterét, ahol az orosz légierő nagy hatótávolságú repülőegységeit állomásoztatják. A drónokat lelőtték. Gyagilevóban szintén három katona halt meg.

Az ukrán-magyar határszakaszon 3200-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 2808-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t közleményben.

A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták. Hozzátették: vonattal 85-en, köztük 27 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve vasárnap.

Az orosz oligarchák és tehetősek keveset tesznek az orosz háborús erőfeszítések érdekében – nehezményezte Jevgenyij Prigozsin, az orosz hadsereg kiszervezett elitegységeként működő Wagner zsoldoscsoport alapítója.

„Félnek. Kényelmesen élnek. Esténként szórakozni akarnak és meleg medencében megmártózni” – hangoztatta a 61 éves hadvezér, akire a magyar állami MTI üzletemberként hivatkozik. Prigozsin az orosz állami RT televíziónak adott szombati interjújában felvetette, hogy ezektől a honfitársaitól mindent el kellene venni, így szerinte akkor talán rá lehetne őket venni a háborús erőfeszítések támogatására.

„Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb” – jelentette ki. Prigozsin – ahogy számos gazdag orosz – nyugati szankciós listákra került az ukrajnai orosz invázió támogatása miatt.

Prigozsin szombaton Szentpéterváron rész vett a Wagner-csoport Ukrajnában elesett egyik harcosának temetésén. Az orosz sajtó mindezt szenzációként kezelte, mivel az üzletember az utóbbi időben ugyan gyakrabban nyilatkozott, de kamerák előtt nem mutatkozott.