Nagyvilág

Egy kis sziget, ahol újjászületett a turizmus a járvány után

Neil Farrin / Robert Harding Premium / AFP
Neil Farrin / Robert Harding Premium / AFP

A koronavírus-járvány rövid és hosszú távú hatásai az élet szinte minden területén érzékelhetőek, így a turizmusban is, ahol óriási károkat okoztak a lezárások, korlátozások, illetve a járvány további velejárói is. Egy horvát szigeten próbáltunk utánajárni, hogyan is lehetett kilábalni ebből az időszakból.

2020 katasztrófa volt a turizmus szempontjából, szinte egyáltalán nem voltak vendégek, itt pedig ezt még nehezebb volt megélni, hiszen szinte mindenki a turizmusból él a szigeten

– mesélte a 24.hu-nak Zaneta Roic, az idegenforgalmi hivatal vezetője Stari Gradban.

Az alig 2800 lakosú város Hvar szigetén található, a rengeteg horvát sziget közül ez már cska azért is különleges, mert évente itt süt a legtöbbet a nap: mintegy 2726 órát átlagosan. A város története pedig már időszámításunk előtt 385-ben kezdődött, görög telepesek ekkor alapították meg itt első kolóniájukat, így ez a legrégebbi horvát város. Azóta persze elég sok minden történt itt.

A rengeteg napsütéses óra utal arra, hogy itt még bőven lehet nyári programokkal kalkulálni szeptember végén is, ekkor rendezik például a Dani u Vali nevű fesztivált, ami lényegében négy napra egy hajózási paradicsommá változtatja a helyet. A hajók versenyén kívül persze számtalan más program is akad, helyet kapnak a gasztronómiai kalandok, különféle workshopok, kiállítások és koncertek is.

Ha valakit még nem győzne meg mindez, fontos megemlíteni, hogy Hvart nem légből kapott módon tartják a világ egyik legszebb szigetének: nemrég az amerikai TRAVEL + LEISURE utazási célpontokat taglaló top ötvenes listáján a vízparti úti célok között Hvar szigete bekerült az első öt hely közé.

Visszatérve a koronavírus idejére: ahogy Zaneta Roic is magyarázta, azért volt extrán nehéz a helyzetük, hiszen itt a helyiek vagy közvetlenül a turizmusban dolgoznak, vagy közvetetten kapcsolódnak hozzá, például a mezőgazdaságban dolgoznak, és a turistákat kiszolgáló éttermeknek adják el a termékeiket.

Kihívásos idők voltak, ez biztos. A tavalyi év már egy fokkal jobb volt, jöttek turisták, de azért még messze nem a megszokott mennyiségben. Idén viszont már majdnem hozzuk a 2019-es év szintjét, lassan felzárkózunk

–mondta. A térség turizmusának fontos elemét adja a korábban említett hajófesztivál, ami 2016 óta létezik, Horvátország és más vendégországok tengerész történelmének megünnepléseként. Szeretnék ezzel megmutatni, milyen értékeik vannak. 2017-ben döntötték el, hogy kétévente rendezik meg a fesztivált, a tavalyi a járvány miatt kimaradt, de idén sikerült megtartani az első „post-covid” fesztivált.

Neil Farrin / Robert Harding Premium / AFP

A rendezvény évről évre több hajót vonz, idén mintegy 63 hajó volt jelen összesen. A hajótulajdonosknak is nagy esemény ez, hiszen széles közönség előtt mutathatják meg fából készült büszkeségeiket, amik közül mindegyik mintegy ötven évvel ezelőtt készült.

A sziget vendégei javarészt horvátok vagy valamelyik közép-európai országból, Szlovéniából, Ausztriából vagy Magyarországról érkeznek, hangsúlyozta Zaneta Roic, de egyre többen jönnek többek közt Nagy-Britanniából vagy az Egyesült Államokból.

„Újra élettel telivé tenni az országot” – ez volt a mottójuk a világjárvány után, tette hozzá. A szigeten ehhez rengeteg turistacsalogató dolog áll rendelkezésükre, hiszen a történelmi nevezetességeken túl számos természeti látnivaló is megtalálható itt. „A szezon májusban vitorlás hajókkal kezdődik és ősszel velük is fejeződik be”.

Mi a titkuk? „Próbálunk mindenre gondolni, és lassan csinálni mindent”, vélekedett. A horvát nagyvárosok is gyorsan fejlődnek az utóbbi időben, ezek jobbára fiatalokat vonzanak, de ahogy Roic is jelezte, egy ilyen kisvárosban nem férnek meg együtt a családok és a szórakozni vágyó fiatalok.

Így próbálnak egyediek lenni, inkább a könnyed, pihentető oldalát kiemelni az utazásnak.

A szlogenünk így is hangozhatna: lassulj le, hiszen vakáción vagy.

Összességében a Horvát Idegenforgalmi Közösség által közölt adatok szerint az idei év első nyolc hónapjában több mint 14 millió turista látogatott el Horvátországba, ez 2021 ugyanezen időszakához képest 40 százalékos növekedés. Vendégéjszakák tekintetében a külföldi turisták dominálnak: 76 millió éjszakát töltöttek az országban, míg a belföldi turisták 10 milliót.

Hova utaztak a legtöbben? A legtöbb vendégéjszakát Isztriában regisztrálták (24,5 millió), a települések közül Rovinj, Dubrovnik és Poreč emelkedik ki. A magyar turisták továbbra is a legjelentősebb horvátországi turisták: 2022 első nyolc hónapjában 530 ezer magyar több mint 2,7 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban.

A magyarok kedvenc úti céljai idén Vir és Crikvenica voltak, de kiemelkednek még az isztriai városok, Rab szigete, Vodice és Zadar. A várakozások alapján pedig a magyar turisták összesített horvátországi vendégéjszakáinak száma idén a 3 milliót is meghaladja majd.

A 2023-as évre pedig még nagyobb várakozással tekinthetnek a horvátok, hiszen az ország egyrészt január 1-jén csatlakozik az euróövezethez, másrészt az ország szintén januártól a schengeni övezet részévé válik, így valószínűsíthető, hogy még több turista számára válik vonzó úti céllá.

Disclaimer: A Dani u Vali fesztiválon a Horvát Idegenforgalmi Közösség jóvoltából vettünk részt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik