Az EU megszavazta a kilencedik szankciós csomagot Oroszországgal szemben

Oroszország 76 rakétát lőtt ki pénteken Ukrajnára, közülük az ukrán légvédelem hatvanat semmisített meg a levegőben – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kifejtette, hogy az orosz erők Tu-95-ös repülőgépekről H-555-es és H-101-es rakétákat lőttek ki, Kalibr típusúakat pedig a Fekete-tengerről. Ezenfelül SZ-300-as légvédelmi rakétákat is indítottak az orosz erők. Az ukrán légvédelem Tu-22M-as bombázókat és MiG 31K típusú repülőgépeket észlelt, utóbbiak Kinzsal-rakétahordozók. Ezen felül Szu-35-ös repülőgépek is “dolgoztak” H-59-es rakétákkal, továbbá a Kaszpi-tenger északi részéről is voltak kilövések.

Ihnat szavai szerint az orosz erők mindenáron el akarták terelni az ukrán légvédelem figyelmét, és a lehető legnagyobb feszültségben akarták tartani. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a légvédelem jól működött.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy helyi idő szerint délután fél egykor az ország egész területén lefújták a légiriadót.

Mihajlo Samasov, a kijevi katonai adminisztráció szóvivője közben beszámolt arról, hogy az orosz erők az ukrán fővárosra több mint negyven rakétát lőttek ki, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. Hozzátette, hogy a becsapódásokról később érkeznek információk. Közölte: nem tartja kizártnak, hogy a nap folyamán még lehet újabb orosz rakétatámadás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem tíz orosz rakétát lőtt le régiója fölött.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kijelentette, hogy városában „kolosszális” mértékű infrastrukturális pusztítást végzett a támadás, elsősorban energetikai létesítményekben. Részleteket nem hozott nyilvánosságra. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy hosszabb ideig tartó áramkimaradás esetén a közösségi közlekedés és a városi szolgáltatások tovább fognak működni, de némileg más módban. Ígérete szerint áramszünet ideje alatt az autóbuszok minden útvonalon közlekednek, és ingyenesen szállítják az utasokat. Klicsko biztosított afelől, hogy minden buszflotta rendelkezik a szükséges üzemanyag-ellátással és önálló energiaforrásokkal. Az autóbuszállomások területén melegedők is vannak a sofőrök számára. A városi villanyvasút is közlekedni fog dízelmotoros mozdonyok segítségével, áramszünet ideje alatt a metrószerelvények mozgását viszont felfüggesztik, a földalatti állomások ideiglenes óvóhelyként helyként működnek a légitámadás idején. A földalatti állomásokon elérhető lesz internetkapcsolat, villanyáram a mobiltelefonok és más elektromos eszközök feltöltéséhez, ivóvíz és illemhely. A belépés ingyenes, de mindenkinél lennie kell személyazonosságot igazoló okmánynak – írta a polgármester.

Tájékoztatott még arról, hogy a vízellátás hosszabb időre történő kimaradása esetén generátorokkal működtetett szivattyúházakból lehet ivóvizet felvenni, valamint a melegedőpontokat is ellátják kellő mennyiségű ivóvízzel. Ezenfelül továbbra is működni fognak Kijevben a bevásárlóközpontok és a piacok – tette hozzá.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy a reggeli orosz rakétatámadás nyomán kiesett az energiarendszer fogyasztásának több mint 50 százaléka. Az energetikai létesítményekben okozott károk miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – tájékoztatott a vállalat.

(MTI)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője üdvözölte az Oroszország elleni kilencedik szankciócsomagot, melyről az uniós vezetők a mai napon állapodtak meg.

Az uniós csúcson az Ukrajnának szánt közös hitelfelvételről is döntöttek, melynek értelmében 18 milliárd eurós finanszírozást nyújtanak a háború sújtotta országnak jövőre.

A legújabb szankciós csomag közel 200 újabb magánszemélyt és szervezetet sújt, és egyebek mellett megtiltja az orosz bányaiparba történő befektetéseket.

Csaknem 200, civilek elleni támadásokban és gyermekrablásban részt vevő személyt és szervezetet szankcionálunk

– jelentette ki von der Leyen.

I welcome the agreement on the 9th sanctions package against Russia.

It focuses on tech, finance and media to push the Russian economy and war machine further off the rails.

It sanctions almost 200 individuals and entities involved in attacks on civilians & kidnapping children https://t.co/3vx73DMZyz

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 16, 2022

(Guardian)

Horvátország mégsem képez ki ukrán katonákat a területén – erről döntött pénteken rendkívüli ülésén a horvát parlament.

A jobboldali kormányzó pártnak, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) kéthetes egyeztetés után sem sikerült összegyűjtenie a szükséges kétharmados többséget, azaz a 101 szavazatot annak a határozatnak az elfogadásához, amely szerint a Horvát Köztársaság fegyveres erői részt vennének az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójában (EUMAM Ukrajna). A határozat mellett 97 horvát képviselő szavazott, tíz pedig ellenezte.

Horvátország a tervek szerint száz ukrán katonát képezett volna ki területén a következő két évben. Míg Andrej Plenkovic horvát kormányfő határozottan szorgalmazta a misszióban való részvételt, Zoran Milanovic államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, ellenezte azt.

Milanovic szerint a misszió nincs összhangban sem a horvát alkotmánnyal, sem az európai szerződéssel. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – hangoztatta korábban az elnök.

A parlamenti szavazást heves vita előzte meg.  Akik ellenezték – valamennyien ellenzéki képviselők – a humanitárius segítségnyújtás mellett álltak ki. Úgy vélték: az ukrán katonák kiképzése kiszolgáltatná Horvátországot az orosz támadásoknak.

A kormánypárti képviselők gyávasággal vádolták az ellenzéki pártokat, és emlékeztettek arra, hogy Horvátországnak is jól jött volna a segítség a “honvédő háborúban”, de akkor nem volt ilyen nemzetközi összefogás.

Szégyellem, hogy Putyin elégedett lesz

– mondta Andro Krstulovic Opara, az egyik HDZ-s képviselő a szavazás után.

Az Európai Unió 100 millió eurós (mintegy 40 milliárd forint) támogatási csomagot különített el az Oroszország Ukrajna elleni háborújában megrongálódott iskolák újjáépítésére – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A támogatás részben az EU humanitárius partnerein keresztül, részben az ukrán kormánynak nyújtott költségvetési támogatás formájában fog eljutni Ukrajnába.

A humanitárius segély kisebb és közepes javításokra összpontosít, beleértve az ablakok, tetők, ajtók, szennyvízelvezetési és fűtési létesítmények javítását, valamint tantermi berendezések biztosítását. Az Európai Bizottság emellett az egész EU-ra kiterjedő szolidaritási kampányt indított iskolabuszok adományozására vonatkozóan, a járműveket az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül juttatják el Ukrajnába. Eddig mintegy 240 busz indult útnak az EU-ból és tagállamaiból – tájékoztattak.

A közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézi, aki azt mondta: az EU legfontosabb célja, hogy az ukrán gyermekek a lehető leghamarabb újra iskolába járhassanak. Az EU ezért a háborúban megrongált és lerombolt iskolák újjáépítését támogatja és iskolabuszokat szállít Ukrajnába, hogy a gyerekek valóban a lehető legjobb körülmények között utazhassanak iskolába és tanulhassanak. Ukrajna jövője azzal kezdődik, hogy gyermekei visszatérnek az iskolákba – tette hozzá a bizottsági elnök.

Az orosz légicsapások eddig több mint 2800 oktatási intézményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg, legkevesebb 5,7 millió iskoláskorú gyermek nem tud iskolába járni Ukrajnában – közölte az Európai Bizottság.

(MTI)

A FIFA állítólag elutasította Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek a kérését, hogy a vasárnapi világbajnoki döntő kezdőrúgása előtt beszédet mondjon a világbékéről.

Zelenszkij a G20 csúcstalálkozótól kezdve a Grammy-díjátadón át a cannes-i filmfesztiválig számos rendezvényen mondott már videóbeszédet, ezért a CNN-nek nyilatkozó forrás szerint az ukrán elnöki hivatalt meglepte a FIFA elutasító válasza.

Azt hittük, hogy a FIFA a nagyobb jóra akarja majd használni a platformját.

– fogalmazott.

A forrás szerint a döntés nem végleges: még folynak a tárgyalások Ukrajna és a szövetség között.

A botrányt botrányra halmozó katari világbajnokság vasárnap ér véget, a magyar idő szerint délután négykor kezdődő döntőben a címvédő Franciaország játszik Argentínával.

Pokolgépes merényletet követtek el Dmitrij Szitij, az Orosz Ház vezetője ellen a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, a férfi súlyosan megsebesült – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség a bangui orosz nagykövetségre hivatkozva.

Szitij csomagot kapott egy névtelen feladótól, amely felrobbant, miután „talán a DHL nemzetközi gyorspostán” átvette, hazavitte, és ott felbontotta. A kórházba szállított orosz képviselet-vezető légnyomást kapott és sok vért veszített. Állapota az orvosok szerint súlyos, de nem életveszélyes. Az orosz nagykövetség bejelentette, hogy intézkedéseket tesz a hasonló támadások jövőbeni megelőzésére.

Bienvenu Zokoué, a Közép-afrikai Köztársaság rendőrfőnöke kijelentette, hogy az incidenst terrorcselekménynek tekintik. Szitij számos fenyegetést kapott, amit korábban jelzett a hatóságoknak.

Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, a Közép-Afrikában is aktív Wagner magánhadsereg alapítója a Telegramon azt állította, hogy Szitij „a franciáktól” kapott fenyegetést, amely felszólította az oroszokat, hogy tűnjenek el Afrikából. A Kremllel sajtójelentések szerint szoros kapcsolatban álló Prigozsin azt írta, hogy kezdeményezte az orosz külügyminisztériumnál Franciaország terrorizmust támogató állammá minősítését.

Az Orosz Ház a külföldön élő oroszok ügyeivel és nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó orosz szövetségi ügynökség, a Roszszotrudnyicsesztvo képviselete.

(MTI)

Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak

• az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra,
• politikusokra és politikai pártokra,
• további két orosz bankra,
• négy orosz műsorszolgáltató működését tiltják be az EU-ban.

Emellett exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetnek, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

(MTI)

Az oroszok 76, túlnyomó rész cirkáló rakétát lőttek ki kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményre, közülük 60-at lelőtt az ukrán légvédelem, vagyis majd minden öt rakétából négyet megsemmisítettek – jelentette az ukrán vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnyij. Különösen Kijev fölött teljesített jól az ukrán légvédelem, ahol 40-ből 37 rakétát sikerült kiiktatniuk.

Mindenesetre a célba ért rakéták is hatalmas pusztítást okoztak, egész országrészek maradtak áram és fűtés nélkül, volt, amely lakóházba csapódott, több ember halálát okozva.

🇷🇺 launched 76 missiles at critical infrastructure facilities of 🇺🇦 this morning, among them – 72 cruise missiles & 4 guided air-to-surface missiles.
60 enemy missiles were shot down by the assets of 🇺🇦Armed Forces.
Missile terror will not force us to lay down weapons. pic.twitter.com/PCnGv6MUsz

— Commander-in-Chief of the Armed Forces of Ukraine (@CinC_AFU) December 16, 2022

A csütörtöki nap 680 orosz katona vesztette az életét a harcokban az ukrán védelmi tárca számításai szerint. Ezzel az orosz invázió kezdete, azaz február 24-dike óta már 97.270-en orosz katona esett el Ukrajnában az összesítésük szerint. Tankokból 2980-at, páncélozott járműből 5952-t, harci gépből 281-t, helikopterből pedig 264-t vesztettek az oroszok.

Ezeket az adatokat független forrásokból lehetetlen megerősíteni, valószínűleg valamennyire túlzóak is lehetnek, de az biztos, hogy bődületesek lehetnek az orosz veszteségek, különösen azután, hogy különösebb kiképzés nélkül küldték ki a frontra a mozgósítás során összefogott embereiket.

Russian losses, Feb 24 to Dec 16:

~97,270 killed

2,980 tanks
5,952 armoured vehicles
1,946 artillery systems
410 rocket launchers
211 air defence systems
281 aircraft
264 helicopters
1,648 UAVs
592 cruise missiles
16 ships/boats
4,563 vehicles/fuel trucks
172 special equipment pic.twitter.com/2ir6nyCLaa

— Michael MacKay (@mhmck) December 16, 2022

Az ukrán állami energiahálózat üzemletetője, az Ukrenergo vészhelyzetet hirdetett, mert az orosz rakétatámadások miatt súlyosan megrongálódott az infrastruktúra, amely miatt országosan több mint ötven százalékos csökkenést észleltek az áramfogyasztásban – közölte a Guardian egy ukrán újságíróra hivatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Minszkbe repül, hogy találkozzon szoros szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel. Hogy mi a találkozó pontos célja, egyelőre nem tudni, mindenesetre a fehérorosz haderő készültségben van, az orosz csapatok pedig ismét az országban gyakorlatoznak.

For the first time in three years, #Putin is going to fly to #Minsk. He will visit his only ally #Lukashenko on December 19. pic.twitter.com/UYLIw95Fdn

— NEXTA (@nexta_tv) December 16, 2022

Több helyről is jelentettek rakéta becsapódásokat. Az észak-keleti Harkiv és a fekete-tengeri kikötővárosból, Odesszából egyaránt arról számoltak be, hogy „kritikus fontosságú infrastruktúrát” ért találat. Áramszünetet okozott az északon fekvő Szumi városában is az orosz támadás. Kijevben is hallottak robbanásokat, mégpedig a fő erőművük felől, de egyelőre még nincs hír arról, hogy az találatot kapott volna. Poltava régióban is találat érte az erőművet, áram nélkül maradt a térség. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rihben lakóépületet zúzott rommá az orosz bomba.

Az előzetes jelentések szerint a Kaszpi-tenger környékéről lőtték ki a rakétákat, mintegy 60 darabot.

Légi riadót fújtak a nyugati országrész kivételével egész Ukrajna fölött. Hatvan rakéta tart Ukrajna felé Vitalij Kim, Mikolajev megye kormányzója szerint.

Air raid alert over most of Ukrainian territory.

There is information about multiple Russian rocket launches.

Ukrainians are advised to stay in shelters. pic.twitter.com/ux1krZKNVi

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 16, 2022

Az Egyesült Államok januártól a fegyveres katonai kiképzés mellett többszintű műveleti képzésben is részesíti az ukrán fegyveres erők tagjait – közölte az amerikai védelmi miniszter szóvivője csütörtökön. Pat Ryder dandártábornok egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a tervek szerint havonta mintegy 500 ukrán katonának nyújtanak oktatást annak érdekében, hogy segítsék az ukrán haderő képességeinek erősítését.

A képzések várhatóan az Egyesült Államok hadseregének németországi létesítményeiben lesznek, azokat az amerikai haderő európai és afrikai parancsnokságának kiképző katonái tartják majd – mondta a tábornok, aki arról is beszámolt, hogy a katonai tanfolyam első része a fegyveres kiképzésre fókuszál, majd műveleti képzésekben is részesülnek a résztvevők; a katonai osztag szintű műveletektől a zászlóalj-műveletekig.

A Pentagon szóvivője arról is tájékoztatást adott, hogy április óta már mintegy 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, amelyek jó része az Egyesült Államok által az ukrán haderő rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult. Pat Ryder megjegyezte, hogy miközben érthető módon a figyelem az Ukrajna rendelkezésére bocsátott eszközökön van, a kiképzés is lényeges szerepet játszik abban, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal a képzett haderővel, ami hozzájárulhat az ország védelmi képességének javulásához.

(MTI)

Magyarország területére a csütörtöki napon az ukrán-magyar határszakaszon 5.553-an léptek be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4.754-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek,  vagyis összesen 10.370-an jöttek át a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
A Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint az ukrajnai háború elől Budapestre senki sem érkezett vonattal.

Bármilyen amerikai Patriot-rakétaszállítás Ukrajnának “megjósolhatatlan következményekkel” járna – írta Oroszország washingtoni nagykövetsége, miután sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy véglegesítés alatt áll egy ilyen tartalmú megállapodás. Oroszország külképviselete közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer szállítása a globális biztonságra nézve is veszélyt jelentene. Ha megerősítést nyer a megállapodás, akkor az “egy újabb provokatív lépés lesz az amerikai kormányzat részéről” – áll a dokumentumban, amely szerint “Washington stratégiája nem csak az orosz-amerikai kapcsolatokban okozott óriási károkat, de további kockázatot teremt a globális biztonságot tekintve is”.

Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesít olyan terveket, miszerint Patriot-típusú légelhárító rakétarendszereket bocsátana Ukrajna rendelkezésére, és azt az elnöki jóváhagyás után néhány napon belül el is kezdenék szállítani Ukrajnának.

A sajtóértesülésre a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy reagált, hogy Oroszország bármilyen, Ukrajnának adott Patriot-rakétát legitim célpontnak tekintene.

Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, amely hatékony lehet ballisztikus rakéták semlegesítésében az orosz hadsereg folytatódó kiterjedt rakétatámadásai ellen, amelyek most főként az ország energiaellátását célozzák, áram és fűtés nélkül hagyva a lakosságot.