Zelenszkij szerint a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz a háborúban

Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban – derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből. A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.

A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel. A korábbi tapasztalatok alapján viszonylag magas ez az arányszám más menekültek csoportjaihoz képest – hangoztatta Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit – BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) egyik vezető munkatársa.

A felmérés az IAB, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg.

A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta, Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.

(MTI)

Magas rangú ukrán tisztségviselők szerint Vlagyimir Putyin 2023 első hónapjaiban nagy offenzívára készül, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban megalázó harctéri kudarcok érték az orosz hadsereget.

Olekszij Reznikov, Ukrajna védelmi minisztere a Guardiannek azt mondta, bár Ukrajna sikeresen meg tudta védeni magát a kulcsfontosságú infrastruktúrát, köztük az energiahálózatot célzó orosz rakétatámadások ellen, egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy Moszkva széles körű offenzívára készül.

A miniszter szerint ez februárra, más magas rangú tisztviselők szerint viszont már januárban megtörténhet.

Utalva Oroszország mintegy 300 ezer katonájának részleges mozgósítására, Reznikov azt feltételezi, hogy míg a katonák felét – gyakran minimális kiképzés után – az orosz hadsereg megerősítésére használták fel a sorozatos harctéri kudarcok után, a maradék, hozzávetőlegesen 150 ezer katona komolyabb kiképzést kapott a jövőbeli támadásokra.

Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arról beszélt, hogy a következő hat hónap döntő jelentőségű lehet a háborúban.

Az orosz erők ismét tűz alá vették a dél-ukrajnai Herszon város központját, az ukrán hatóságok eddig két halálos áldozatról tudnak – közölte Kirilo Timoseko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.

Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.

Russian missile attack on the very center of Kherson https://t.co/W9pjh9OtQH pic.twitter.com/FhM2YuQkrF via @KazanskyiDenis #Ukraine pic.twitter.com/g1uV7AmwUH

— Liveuamap (@Liveuamap) December 14, 2022

Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

(MTI)

Több száz civilt végeztek ki az orosz csapatok Ukrajnában a háború első hónapjaiban; a gyilkosságok kimeríthetik a háborús bűncselekmény fogalmát – mondta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön Genfben. Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában ismertette a főbiztosság jelentését, amely

legalább 441 civil – köztük 341 férfi, 72 nő, 20 fiú és nyolc lány – meggyilkolását dokumentálta. A hivatal további 198 esetben vizsgálódik. Az orosz megszálló erők által elkövetett szándékos gyilkosságok kimeríthetik a háborús bűncselekmény fogalmát – mutatott rá Türk.

Egy helyszíni látogatásokat követően megírt tanulmány részletesen ismertet mintegy százat ezen gyilkosságok közül, amelyeket Kijev, Csernyikov és Szumi térségében követtek el az orosz csapatok február 24-e és április 6-a között.

A főbiztos megjegyezte: egyes esetekben őrizeti létesítményekben, otthonaikban vagy biztonsági ellenőrzés során végeztek a civilekkel. Egy embert annak ellenére öltek meg, hogy kezét felemelve jelezte, nem jelent veszélyt. Bucsában 14 civilt lőttek le egy 150 méteres útszakaszon, holttesteiket pedig otthagyták. Türk hangsúlyozta: a tény, hogy az áldozatok 88 százaléka férfi vagy fiú volt, nemi alapú megfontolásokat sejtet.

Emlékeztetett: a háború miatt 18 millióan szorulnak azonnali humanitárius segítségre, 7,83 millióan hagyták el az országot, a belső menekültek száma pedig 6,5 millió. Az orosz támadások miatt milliók nélkülözik az áramot, az ivóvizet vagy a fűtést, és a folyamatos csapások miatt tovább romolhat a humanitárius helyzet. Másfél millió ukrán gyermeket fenyeget depresszió, szorongás, poszttraumás stressz vagy egyéb mentális kórkép – fűzte hozzá a tisztségviselő.

Türk hangsúlyozta: reméli, hogy alaposan kivizsgálják a jogsértéseket, és egy tisztességes és független eljárás keretében felelősségre vonják az elkövetőket.

(MTI)

Az ukrán elnök az Európai Tanácshoz intézett online közvetített beszédében úgy fogalmazott, a következő hat hónap döntő lesz a háborúban. Mint fogalmazott,

A következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz abban a konfrontációban, amelyet Oroszország az agressziójával indított.

Hozzátette:

„Ez az agresszió Ukrajna és mindannyiuk ellen irányul, mert Oroszország végső célpontja sokkal távolabb van, mint a határunk és az ukrán szuverenitás. A következő hat hónap még nagyobb erőfeszítéseket követel meg tőlünk, mint amit az elmúlt időszakban tettünk.”

Volodimir Zelenszkij kijelentette, meg kell állítani Oroszország támadásait Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, és elmondta azt is, Ukrajnának modernebb és több fegyverre van szüksége.

Beszédében utalt Herszon novemberi felszabadítására is:

Ez a felszabadulás megmutatta a világnak, hogy védekezésünk nem véletlenszerűen működik, hanem elidegeníthetetlen erőnk, amelyet nem lehet megállítani.

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, aki hozzátette, nem szeretné, ha az orosz sportolók semleges zászló alatt szerepelnének a 2024-es párizsi olimpián.

Kapcsolódó

„Minden zászlójukat vér szennyezi” – Zelenszkij ellenzi, hogy az orosz sportolók indulhassanak az olimpián

Az ukrán elnök azt is elmondta, a háborúban eddig 184 ukrán sportoló halt meg.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman kiskorúak megkínzásával vádolta meg az orosz csapatokat, írja az MTI.

Herszon megyében tíz kínzókamrára bukkantunk, közülük négyre magában a városban

számolt be a tisztségviselő szerdai sajtótájékoztatóján Kijevben.

Az ombudsman rámutatott: nem csak kínzásról tudnak. Dokumentálva van, hogy a gyerekek csak minden második nap kaptak vizet, és gyakorlatilag éheztették őket. Állítólag azzal igyekeztek megtörni őket, hogy azt mondták nekik: a szüleik lemondtak róluk, és nem jönnek vissza értük.

A kiskorúakat azzal vádolták, hogy támogatják az ukrán hadsereget. A fogvatartottak között volt egy 14 éves fiú, aki szétrombolt orosz haditechnikát fotózott.

– Hasonló incidensekre a Harkiv megyei Balaklijában is akadt példa – tette hozzá Lubinec.

A tisztségviselő egyúttal újra felrótta Moszkvának, hogy gyerekeket deportál Oroszországba.

Oroszország február 24-én indított háborút Ukrajna ellen, Herszon városa március elejétől november elejéig, Balaklija pedig márciustól szeptember elejéig volt orosz kézen.

Nem valószínű, hogy eredményes támadást tudnak indítani az oroszok Fehéroroszország irányából, ha újabb, a nemrégiben besorozott katonákból álló egységeket telepítenek az országba – állítja a brit védelmi minisztérium.

A tárca legfrissebb hírszerzési jelentése szerint 2022. december 13-án Fehéroroszország gyors „harckészültségi ellenőrzést hajtott” végre erőin, azonban a gyakorlatok az ország északnyugati részén, az ukrán határtól távol zajlanak. Oroszország emellett a közelmúltban mozgósított tartalékosokból álló egységeket telepített Fehéroroszországba.

A jelentés megjegyzi: hiába játszott Fehéroroszország kulcsfontosságú szerepet abban, hogy az oroszok már az ukrajnai offenzíva első napján tudták támadni Kijevet, az gyakorlatozó fehérorosz csapatok és az orosz egységek jelenleg nem valószínű, hogy olyan erőt alkotnának, amely képes lenne egy újabb sikeres támadást végrehajtani Észak-Ukrajnában.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 December 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/ahHyeaENBH

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/zi2M1kstc2

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 15, 2022

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták:

Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

(MTI)

Egy kurszki orosz légibázist ért dróncsapás szerda este – közölte Anton Gerascsenko, Volodimir Zelenszkij elnöki főtanácsadója a Telegramon. Bejegyzésében azt írja, amelyben azt írja, egy „ismeretlen drón” csapott le a katonai létesítményre.

Meg nem nevezett orosz médiajelentésekre hivatkozva azt is közölte, hogy „két robbanás történt Kurszkban, a repülőtér közelében”.

Az interneten keringő felvételeken látszik, hogy helyi idő szerint este 10 óra körül robbanások sorozata rázza meg a nyugat-oroszországi várost.

Air defense reportedly engaged aerial targets in Kursk, Kursk region of Russia https://t.co/s1VtlTdpYj pic.twitter.com/2vUrDPo7fC

— Liveuamap (@Liveuamap) December 14, 2022

⚡Sounds of explosions in Kursk.
Video from social medias.@Flash_news_ua pic.twitter.com/2QvSKxHpT8

— FLASH (@Flash_news_ua) December 14, 2022

A RIA orosz hírszolgáltató idézte Roman Sztarovoit regionális kormányzót, aki szerint „a légvédelem működött a kurszki terület felett az este folyamán, nem voltak áldozatok és nem keletkezett kár”.

Múlt héten dróntámadás érte a kurszki repülőteret, melynek során felgyulladt egy olajtároló.

Orosz tisztviselők a támadásokért a módosított Sztrizh drónokat okolták, amelyeket először az 1970-es években, a szovjet korszakban gyártottak céllövő gyakorlatokra.

(Guardian)

Ma reggel hét órakor támadás érte Donyeck városának központját. A mostani légicsapás a legnagyobb 2014 óta

– közölte Alekszej Kulemzin, a város oroszok által támogatott, szeparatista polgármestere a Telegramon, aki háborús bűncselekménynek minősítette az esetet.

Negyven rakétát lőttek ki BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőből a városunkban élő civilekre

– tette hozzá.

A városvezető állításait független forrásból nem tudták hitelesíteni, az ukrán fél pedig egyelőre nem szólalt meg az eset kapcsán.

(Guardian)