Tudomány

Műfenyőt vagy igazit érdemes venni?

Balázs Attila / MTI
Balázs Attila / MTI

Az élőfenyő varázsa vitathatatlan, de egyesek szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki csak azért, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Műfenyőt vagy igazit válasszunk, ha környezettudatosan akarunk cselekedni? E dilemmát segít eldönteni Bera Péter, a Klímapolitikai Intézet hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdaság szakértőjének összefoglalója.

Óriási különbség: a szén-dioxid útja

Először is érdemes tisztázni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket, nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre. Ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, azaz nem járulnának hozzá például a CO2 elnyeléséhez. Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el: tételezzük fel, hogy egy hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor azon az egy hektáron egy év alatt 10-10,5 tonna CO2 nyelődik el.

A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi CO2 keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb CO2 kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják 3,3-3,5 kg-ra csökken a CO2 kibocsátása. Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több CO2-t nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.

Egy hektár ültetvény 100-110 tonna oxigént termel 10 év alatt, míg 40-42 kg CO2 termelődik egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek.

De vannak olyan műfenyők, ahol más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor a széndioxid-lábnyom elérheti az 50 kg-ot is. A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 km autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg.

Mérgező hulladék

Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva az árába.

Bár a műfenyő évekig is használható, a gyártása és a szállítása során fellépő környezetterhelés csak nehezen kompenzálódik. Jelentős műanyaghulladék, és még a mai napig is sok helyen helytelenül nem szelektív hulladékként kezelik, hanem illegális hulladéklerakókhoz helyezik ki vagy elégetik, ekkor a PVC-ből az égés során rákkeltő, ipari dioxinok és furánok szabadulnak fel. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőjébe kerülhet.

És még egy nem elhanyagolható szempont: míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik