Élő Nagyvilág

Az oroszok legitim célpontnak tekintik a Kijev által használt amerikai műholdakat

Celestino Arce / NurPhoto / AFP
Celestino Arce / NurPhoto / AFP
  • Az orosz légicsapások az éjszaka folyamán egy gázelosztó pontot találtak el Zaproizzsja megyében.
  • Zelenszkij: A rendkívül nagy orosz veszteségek ellenére a megszállók még mindig próbálnak előrenyomulni a donyecki, luhanszki és herszoni térségben.
  • Az ukrán miniszterelnöke szerint kihívásokkal teli téli hónapok várnak Ukrajnára, de az energiaszükséglet 70 százaléka már fedezve van.
  • A NATO megerősítette, hogy Ukrajna egy nap a szövetség tagja lehet, és újabb támogatás mellett kötelezték el magukat.
  • A folyamatos orosz bombázások miatt Ukrajna kifogyóban van a megrongált elektromos hálózat pótalkatrészeiből. Az ukránok arra kéri az európai vállalatokat, hogy sürgősen adományozzák nekik a felesleges készleteiket.
  • Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, putyinista provokátor megfenyegette a NATO-t, hogy amennyiben Patriot-rendszereket szállít Ukrajnának, úgy az orosz hadsereg célpontjává válnak.
  • Orosz külügy: legitim célpontok a Kijev által használt amerikai műholdak.
  • A háború keddi történéseiről itt olvashat.

Olaf Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát

Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni

– jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta. Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után.

Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására.

Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét

– mondta Olaf Scholz. (MTI)

Orosz külügy: legitim célpontok a Kijev által használt amerikai műholdak

Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjújában. „Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat” – nyilatkozott a diplomata.

Jermakov szerint a civil műholdak ilyen provokatív használata „legalábbis kérdéseket vet fel a világűrről szóló szerződéssel összefüggésben, amely kizárólag békés célú felhasználást feltételez, és a világközösség részéről megköveteli a legsúlyosabb elítélést”. Mint mondta, az ukrán haderő támogatására alacsony pályán keringő műholdak konstellációját használják fel, olyan „konkrét, tisztán harci feladatok végrehajtására”, mint az orosz csapatok elhelyezkedésének, mozgási útvonalainak és cselekményeinek feltárása, pilóta nélküli légi járművek irányítása, valamint nagy pontosságú lőszerek célba juttatása.

Oroszország a nukleáris fegyverek infrastruktúrájába tervez beruházni

Oroszország védelmi minisztere közölte: 2023-ban a nukleáris fegyverkezési infrastruktúrára fejlesztésére összpontosítanak, beleértve az új rakétarendszerek befogadására alkalmas létesítmények bővítését.

Szergej Sojgu szerdán a tárca vezetőségi ülésén elmondta, hogy jövőre prioritás ez jelenti majd a prioritást Oroszország számára.

A legnagyobb 2023-as beruházások tervezésekor különös figyelmet fordítanak majd a stratégiailag fontos nukleáris haderőre

– idézte Sojgut a RIA állami hírügynökség.

Hétfőn Oroszország elhalasztotta a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és közölte, hogy azokat átütemezik, a késedelmet azonban nem indokolták. A jelenlegi Start-szerződés 2026-ban jár le.

Sojgu azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítási parancsa óta, két hónap alatt 300 ezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A miniszter hozzátette: több mint 100 kiképzőtábort használtak Oroszországban és Fehéroroszországban.

(Guardian)

Külföldi ügynökökről szóló törvényt fogadtak el Oroszországban

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma napi hírszerzési jelentésében kiemelte, hogy Oroszország új, külföldi ügynökökről szóló törvényt fogadott el, amelyet a tárca szerint a Putyin-rezsim kritikusai és másként gondolkodók elleni fellépésre fognak használni.

A 2012 óta hatályos törvény módosítása után a külföldi ügynökök személyes adatai, köztük a címük is nyilvánosságra hozható lesz, ami azt jelenti, hogy potenciálisan zaklatás célpontjává válhatnak. A módosítás csütörtökön lép életbe.

Korábban a személyes adatok nyilvánosságra hozatala azokra a személyekre korlátozódott, akik a Kreml szerint külföldről kaptak pénzügyi támogatást. Mostantól azonban azokra is kiterjed, akik a kormány szerint külföldi szereplők „befolyása vagy nyomása alatt állnak”.

A tárca hozzáteszi: a Kreml vélhetően megelőző jelleggel, egy nagyobb belföldi elégedetlenségnek igyekszik elejét venni, mivel tovább dúl a háború, ami egyre inkább kihat az oroszok hétköznapjaira.

Csehország ukrán katonák kiképzésére készül

Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából – jelentette a CTK hírügynökség.

A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Milos Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe.

A prágai védelmi tárca közlése szerint az ukránok kiképzésére a kelet-csehországi Libavá nevű katonai körzetben kerül sor a jövő év folyamán. A négy, egy-egy hónapra tervezett kiképzési cikluson cseh források szerint ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogják kiképezni. A hozzáférhető információk szerint a kiképzéseken összesen mintegy 800 ukrán katona vesz részt. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival. A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba -, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

Zelenszkij: A rendkívüli veszteségek ellenére is támad Oroszország

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti írta a Telegramon

A rendkívüli orosz veszteségek ellenére a megszállók továbbra is próbálnak előrenyomulni a Donyeck megyében, megvetni a lábukat a Luhanszkban, előremozdulni a harkivi területen, és terveznek valamit délen is. De mi kitartunk, és – ami a legfontosabb – nem hagyjuk, hogy az ellenség megvalósítsa a szándékait

– fogalmazott Zelenszkij.

(Guardian)

Ukrán kormányfő: Átvészeljük a telet

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy kormányülésen elmondta, hogy „Oroszország tovább fogja rombolni az ország energia-infrastruktúráját, mivel a céljuk, hogy megfagyjon Ukrajna, amivel újabb népirtást készülnek elkövetni az ukrán nép ellen”.

Ukrajna valamennyi megyéje, a Herszon kivételével, el van látva energiával. Jelenleg az ország villamosenergia-termelése a fogyasztási igények 70 százalékát fedezi

– mondta Smihal.

Elmondta, hogy most a regionális áramszolgáltatókon van a feladat, hogy ne lépjék túl az állami áramszolgáltató NPC Ukrenergo által biztosított kereteket, és minimalizálják az egyenlőtlen hozzáférést az energiához.

Elegendő energia áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kényszerű kikapcsolások okozta terhelést egyenletesen osszák el, így mindenki legalább napi öt-hat órára felkapcsolhatja a villanyt

– tette hozzá a kormányfő.

Hozzáteszi: a helyzet a légvédelem megerősítését és a megrongálódott áramellátó berendezések gyors javítását igényli.

Ami a légvédelmet illeti, az elmúlt hónapban jelentős előrelépés történt, elsősorban a modern nyugati rendszerek szállításának köszönhetően

– szögezte le Smihal.

Smihal szerint az ország energiaforrásai megfelelőek a téli hónapokra:

Úgy vágunk neki a télnek, hogy 14 milliárd köbméter gáz van a tárolóinkban és 1,3 millió tonna szén a raktárakban. Ez az mennyiség elegendő lesz ahhoz, hogy magabiztosan átvészeljük a telet.

(CNN)

Gázelosztó pontot ért találat Zaproizzsjában

Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője szerdán kora reggel a Telegramon közölte, hogy a térségben az éjszaka folyamán orosz csapások értek egy gázelosztó pontot. A támadás után tűz ütött ki, melyet azóta sikerült eloltani. Sérültek és áldozatok nincsenek.

Zaporizzsja egyik településén egy gázelosztó pont sérült meg egy rakétatalálat (valószínűleg S-300-as) következtében, ami tüzet okozott. Ezt gyorsan eloltották, de három utca gáz nélkül maradt. Szerencsére emberek nem sérültek meg

– fogalmazott Sztaruh.

(Guardian)

Olvasói sztorik