Tudomány

Nem állt még le a tongai vulkán

Petty Officer Chris Weissenborn / Defence Public Affairs / AFP
Petty Officer Chris Weissenborn / Defence Public Affairs / AFP
Több, a mérések kezdete óta fennálló rekordot is megdöntött a januári vulkánkitörés, a tongai tűzhányóból jelenleg is intenzív gázkiáramlás zajlik.

Idén január 15-én, helyi idő szerin késő délután egy óriási robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceán nyugati peremén lévő Tonga szigetív mentén. Az eseményről először csupán űrfelvételek tájékoztattak, amelyek megdöbbentették a szakembereket: a képeken egy több mint 30 kilométer magasságba jutó, mintegy 600 kilométer szélesre kiterjedő vulkáni hamufelhő jelent meg. A kitörés hangját több mint 10 ezer kilométer távolságban, Alaszkában is hallották, szerte az óceáni térségben, még az Atlanti-óceán területén is szökőárak nyomultak a partokra, a légköri nyomáshullám pedig többször megkerülte a Földet. Ilyen kitörést évtizedek óta nem figyeltek meg.

A vulkánkitörésről egymás után jelennek meg meglepő tudományos eredményeket közlő tanulmányok, felfedve a modern műszeres megfigyelések óta legnagyobb vulkánkitörés sajátságait – ezekről küldött rövid összefoglalót a 24.hu-nak Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

Ilyet még soha nem figyeltek meg

November elején egy brit-német kutatócsapat mutatta ki, hogy a víz alatti Hunga Tonga-Hunga Ha’pai tűzhányóból kiáramló vulkáni hamufelhő magassága elérte az 57 kilométert, azaz áttörte a sztratoszférát és a mezoszférába jutott. Soha ilyet még nem figyeltek meg. A legnagyobb vulkánkitörések esetében a vulkáni hamu és gázanyag a mintegy 15–20 kilométer magasságban kezdődő sztratoszférát jut be, ezek többnyire az éghajlatot is befolyásolják, csökkentve a globális átlaghőmérsékletet és megváltoztatva a magaslégköri légáramlatokat.

Most ilyen nem következett be, mivel a hamufelhőben lévő gázanyag nem kén-dioxid volt, hanem vízgőz. Nem is kis mennyiség, 146 millió tonna, ami a sztratoszférában általában jelenlévő vízmennyiség 10 százaléka. Ez nem lehűlést, hanem inkább kismértékű földfelszíni melegedést okozhat, habár erre még nincsenek pontos megfigyelési adatok.

Magát a vulkánkitörést nem lehetett közvetlenül megfigyelni, mivel a legközelebbi lakott sziget is vagy 60 kilométer távolságban volt, ráadásul ez egy víz alatti vulkán, aminek csak egy piciny pereme emelkedett ki a vízszint fölé. Utolsó nagy kitörése vagy egy évszázada történt, ahogy azt az új-zélandi Shane Cronin vulkanológus csoportja néhány éve kimutatta. Ezért nem állt megfigyelés alatt, műszerek nem jelezték a kitörés előtti előjeleket: minden váratlanul történt. Az elmúlt napokban nyilvánosságra került újabb tudományos megfigyelések azonban fellebbentik a fátylat a víz alatt zajló drámai eseményekről.

Azóta is áramlik a gáz

Az új-zélandi National Institute for Water and Atmospheric Research (NIWA) több ország tudósait összefogó csapata műszereivel letapogatta a vízalatti felszínt és amit találtak, az újabb meglepetéseket okozott. A vulkánkitörés közel néhány óra alatt 10 köbkilométer (ez a Balaton teljes vízmennyiségének ötszöröse) vulkáni anyagot robbantott ki, ennek mintegy kétharmada tódult fel a magasba. A maradék néhány köbkilométer mennyiség a víz alatti felszínen különböző irányba zúdult szét több mint 100 kilométer/óra sebességgel. A magas hőmérséklet miatt egy vékony gőzréteg alakult ki a vulkáni hamu és gázáradat felszínén, így ezek a piroklaszt-árak megdöbbentően nagy távolságba, közel 100 kilométer messze is eljutottak a hepehupás felszínen.

Útjukban mindent elpusztítottak (többek között a tengerfenéken lévő optikai kábeleket, amelyek az internetes összeköttetést szolgálták) és hozzájárultak a közeli szigeteket elárasztó szökőárak kialakulásához. Ez utóbbiakat felerősítette még a robbanás lökéshulláma, továbbá a vulkán központjának beomlása. A nagy felbontású radarképeken kirajzolódott a vulkán alakja és a középső részén lévő hatalmas, széles kaldera. A tűzhányó felszíne az óriási mennyiségű kitörő vulkáni anyag következtében beszakadt és 700 méterrel alacsonyodott, de a megfigyelések arra is rávilágítottak, hogy a hatalmas vulkánkitörés után nem állt le a vulkáni működés.

Azóta is intenzív gázkiáramlás zajlik, kisebb-nagyobb mennyiségű vulkáni hamuanyag kilövelléssel.

A kutatások folytatódnak, mivel számos további kérdést kell még tisztázni, és ezek nem csak újabb meglepő rekordokat hozhatnak, hanem gyakorlati hasznot is. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkánkitörés ráirányította figyelmet a víz alatti vulkánokra, amelyekből nem kevés van, még a szárazföldek, mint például Japán közelében is. Ezekről eddig nem sokat tudtunk, jóllehet potenciálisan nagy veszélyt jelentenek, működésük jobb megismerése tehát kulcsfontosságú jövőbeli pusztító vulkánkitörések lefolyásának megértése, előrejelzése érdekében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik