Harry Moore, volt brit tengerészgyalogos-kommandós a második világháború hőse volt, számtalanszor tette kockára az életét a hazájáért.
Többet érdemelt volna, meg kellett volna kapnia a választás lehetőségét
– nyilatkozta a Mirror című brit bulvárlapnak Moore lánya, Annie, aki barbárságnak nevezte azt, ahogy apjának az utolsó heteit töltenie kellett.
Harry Moore a második világháború után a Máltán szolgált, majd leszerelése után a Védelmi Minisztériumnak dolgozott. A felesége Rosina 1990-ben halt meg. Moore sokáig magányos, független életet élt, 98 éves korában költözött a lányához és a vejéhez Bryanhez.
Miután a 102 éves Harry harmadszor is elesett, és ágynak esett, közölte a családjával, hogy úgy érzi eleget élt. Kérte az orvosait, hogy adjanak neki egy tablettát, ami végleg véget vet a szenvedéseinek, de erre nem volt lehetőség. Harry Moore ezért úgy döntött, nem vesz magához több táplálékot.
Bár az orvosok úgy gondolták, ha Moore nem hajlandó enni, hamar meg fog halni, de nyolc héten át tartott a szenvedése. Lánya és veje azt mondták, az egykori hős kommandós alig volt több egy csontváznál, amikor meghalt.
Világszerte mintegy kétszázmillió embernek van hozzáférése eutanáziához, többek között Kanadában, Új Zélandon, a Benelux államokban, illetve Ausztrália és az Egyesült Államok egyes részein. Annie és Bryan szeretnék, ha az embereknek Nagy Britanniában is mielőbb joguk lenne a kegyes halálhoz.
