Egy ősi maja település maradványaira bukkantak Belize partjainál – írja az IFLScience. A felfedezés segíthet jobban megérteni, hogy az egykori civilizáció miként állította elő a sót.
A Ta’ab Nuk Na nevű helyszínen 600 és 800 között élhettek emberek. A térségben több elmerült maja lelőhely is található, de Ta’ab Nuk Na a legnagyobb. A Louisianai Állami Egyetem és a Tyleri Texasi Egyetem csapata a közelmúltban mérte fel a környék tengerfenekét, eredményeikről az Antiquity folyóiratban számoltak be.
A víz súlyosan károsíthatja a fát, a lelőhely viszont anaerob mangrove tőzegben fekszik.
A szakértők olyan konyhaszerű struktúrákat találtak, amelyekben sólepárlással foglalkoztak. A feltárásból kiderült, hogy Ta’ab Nuk Nához lakóházak is tartoztak, egyes helyszíneken pedig sózott halat tartósíthattak.
A felfedezések sokat elárulnak arról, hogy a maják miként elégítették ki a só iránti óriási igényüket. Az anyag nemcsak az ízesítést és a tartósítást segítette, a klasszikus maja korban, amikor Ta’ab Nuk Na működött, fizetőeszközként is funkcionált. Úgy tűnik, a sót kis, vidéki háztartásokban állították elő, majd innen került be a regionális piacokra.
