Oroszország illegitim módon magához csatolt négy ukrán régiót

Vlagyimir Putyin pénteken azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy ők robbantottak az Északi Áramlat gázvezetékeinél. Az orosz elnök négy ukrán régió illegitim annexálása alkalmából tartott rendezvényen azt állította, hogy a Nyugat elkezdte tönkretenni az európai energetikai infrastruktúrát, mert már nem elégednek meg a szankciókkal. Putyin szerint „egyértelmű”, hogy ki profitál a rongálásból.

(Guardian)

A legfrissebb információk szerint harmincan haltak meg abban a rakétatámadásban, amelyet az oroszok egy humanitárius konvoj ellen indítottak pénteken reggel Zaporizzsja közelében – írja a BBC. A konvoj tagjai az oroszok által megszállt területeken rekedt rokonaikat akarták kimenekíteni.

A támadásban több mint 88 ember megsebesült, akiknek az ukrán kormány tájékoztatása szerint pszichológiai segítséget is fognak nyújtani.

Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja – közölte az amerikai külügyminiszter pénteken.

Antony Blinken közleménye szerint Oroszország lépései megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Az Egyesült Államok határozottan visszautasítja Oroszország kísérletét Ukrajna nemzetközileg elismert határainak megváltoztatására, beleértve a hamis „népszavazást” Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióiban – olvasható a dokumentumban.

A közlemény szerint válaszlépésként az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei határozott és súlyos intézkedésekkel sújtanak újabb orosz kormányzati tisztségviselőket és családtagjaikat, valamint orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, védelmi beszerzési hálózatokat, ideértve azokat a nemzetközi beszállító vállalatokat is, amelyek támogatják Oroszország hadiiparát.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a világ legfejletteb iparú országait tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt figyelmeztetnek minden személyt, intézményt és országot, hogy felelősségre vonják azokat, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak Oroszországnak abbéli kísérletében, hogy megváltoztassa Ukrajna területi státuszát.

Ehhez kapcsolódóan az Egyesült Államok pénzügy- és kereskedelmi minisztériumai útmutatót adnak ki a szigorított szankciókhoz és exportkorlátozásokhoz, melyek az Oroszország határain belüli és kívüli személyekre, valamint olyan egyéb entitásokra érvényesek, amelyek támogatták a hamis orosz népszavazást, az annektálást és ukrán területek megszállását – áll a közleményben.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást léptet életbe 910 személyre, ideértve orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, valamint Oroszországhoz kötődő külső szereplőket, amiért megsértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vagyonfelügyeleti osztálya ezen felül gazdasági büntetőintézkedésekről döntött az orosz kormány, kormányzati szervezetek és a törvényhozás több száz tagja, illetve részben családtagjaik ellen. A külügyminisztérium az intézkedéshez csatlakozva vagyonbefagyasztásról hozott döntést az orosz nemzetbiztonsági tanács több tagjának családjára vonatkozóan – számolt be az amerikai kormányzat újabb döntéseiről Blinken a közleményben.

(MTI)

Az orosz hadseregnek sikerül megállítania az ukrán előrenyomulást a donyecki régióban lévő Limannál, a város környékére erősítés érkezik – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség péntek délután tudósítóinak helyszíni jelentésére hivatkozva. A hírügynökség szerint a Limanba szállított utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Torszke község az orosz erők kezén van, az elfoglalására indított támadást a falutól északra megállították.

Vitalij Kiszeljov, a szakadár Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettese ezt megelőzően a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz és szakadár “szövetséges erők” nehéz harcot vívnak “Krasznij Limanban”, ahol az ukrán erőket a légierő és a tüzérség támadja. Azt is közölte, hogy négy harci taktikai csoport vesz részt a város blokádmentesítésére irányuló műveletben – írta az MTI.

A stratégia jelentőségűnek tartott Liman városát teljesen körbevették az ukrán erők, a környező települések többségét pedig visszafoglalták.

Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette, az Ukrajnát támadó

Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget.

Úgy fogalmazott, „Putyin földrablása” törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Véleménye szerint Putyin intézkedései nem erőt, hanem gyengeséget mutatnak, és azt jelzik, hogy a háború nem halad a Kreml tervei szerint.

Kiemelte: Putyin elnök felelőssége, hogy minél előbb véget vessen a konfliktusnak.

Ha Putyin elnök feladja a harcot, béke lesz, ha viszont (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök adja fel, akkor Ukrajna megszűnik független, szuverén nemzetként létezni Európában,

hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében.

Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni” – jelentette ki.

Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.

(MTI)

Hazafias koncertekkel, orosz zászlót lobogtató tízezres tömeg ünnepelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan Oroszországhoz csatolt négy ukrán megyét. Az ünneplők kedvét láthatóan az sem vette el, hogy egyetlen ország sem ismerte el az orosz annektálást.

Concert and rally of Putler's supporters in the center of #Moscow. pic.twitter.com/u0FkxDbKvR

— NEXTA (@nexta_tv) September 30, 2022

Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi miniszter hangsúlyozta: a már jelenleg is őrzött Storskog átkelőhelyről a teljes határszakaszra ki fogják terjeszteni a védelmet, és készen állnak arra, hogy szükség esetén gyorsan, rövid határidővel lezárják a teljes szakaszt.

Az ellenőrzést egy rendőrségi helikopter végzi majd, amelyet szenzoros érzékelőkkel szerelnek fel, hogy az illegális határátlépőket is kiszűrhessék a jövőben.

A skandináv országnak 198 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal a sarkvidéki régióban. Az ott található Storskog átkelőhely az utolsó, ahol a turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok szabadon beléphetnek a schengeni övezetbe.

A norvég-orosz határszakaszon az adatok szerint azután növekedett meg az átkelő forgalom, hogy az orosz vezetés szeptember 21-én mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt. A Storskognál belépő orosz állampolgárok száma mindazonáltal az utóbbi napokban jelentősen csökkent: kedden 379, szerdán 295, csütörtökön pedig már csak 162 orosz állampolgár lépett be Norvégiába.

Norvégia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezet tagjaként május óta nem ad ki turistavízumot orosz állampolgárok számára. Ugyanakkor más európai országok vízumával rendelkező oroszok számára egyelőre lehetővé teszi a belépést és az átutazást.

(MTI)

Finnország péntektől lezárta a határát az orosz turisták előtt. A Yle finn közszolgálati televízió felvételein hét autót és egy kerékpáros fiatalembert lehetett látni, akiknek csütörtökön 23 óra 2 perckor még sikerült átjutniuk a határon Vaalimaanál. Utánuk leeresztették a sorompót.

A finn kormány csütörtökön jelentette be, hogy másnaptól nem engednek belépni az országba orosz turistákat. Pekka Haavisto finn külügyminiszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a döntésre “jelentős hatással volt” Moszkva bejelentése az ukrajnai háborúra való “részleges” mozgósításról, ami az Oroszországból az északi országba érkező beutazások megugrását eredményezte.

A szabály alól vannak kivételek is, így finn földre léphetnek többek között a közeli családtagokat látogató, munkavégzés céljából vagy orvosi kezelésre érkező orosz állampolgárok. A finn határőrség adatai szerint több ezer orosz lépett be Finnországba az elmúlt napokban, és jóval kevesebben tértek vissza szülőföldjükre.

Finnországnak mintegy 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, amely a leghosszabb bármely uniós ország és Oroszország közös határszakaszánál. Oroszország más uniós szomszédjai – Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország – már szeptember 19-től korlátozták az orosz állampolgárok belépését – emlékeztetett az MTI.

Lőtt sebbel találtak otthonában Pavel Pcselnyikovot, az az orosz állami vasúti cég, az Orosz Vasutak kommunikációs és PR-igazgatóját – szúrta ki a portfolio.hu.

A nyomozóhatóságok máris megállapították, hogy az 52 éves férfi öngyilkos lett, de nem tették nyilvánossá, mi lehetett az indítéka. Pcselnyikov nemrég tért haza hosszú nyaralásról családjával.

Pcselnyikov a tizedik befolyásos orosz vállalati vezető, aki rejtélyes körülmények közt az életét vesztette az orosz-ukrán háború kezdete óta.

Több száz kilónyi TNT-nek megfelelő tenger alatti robbanások idézték elő az Északi Áramlat-1 és az Északi-Áramlat-2 gázvezetékek balti-tengeri szakaszán bekövetkezett négy szivárgást – áll a Svédország és Dánia által az ENSZ-nek pénteken benyújtott hivatalos jelentésben.

A robbanások magnitúdóját a Richter-skála szerinti 2,3, illetve 2,1 fokozatúnak mérték, ami feltehetően több száz kilónyi robbanószernek felel meg,

áll a két skandináv országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsához küldött jelentésében. A testület pénteken tart ülést a kérdésről Oroszország kérésére.

Valamennyi rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy ezek a robbanások szándékos cselekedet következményei,

írta a két kormány az ENSZ főtitkárához intézett levélben. Esetleges felelőst azonban nem neveznek meg.

A szivárgásokat hétfőn észlelték nemzetközi vizeken Bornholm dán szigettől keletre, két szivárgás Svédországhoz, a másik kettő pedig Dániához tartozó kizárólagos gazdasági övezetekben történt. Bár a feltételezett rongálások idején egyik csővezeték (Északi Áramlat-1 és -2) sem volt használatban, mindkettő fel volt töltve gázzal, amely most a Balti-tengerbe ömlik. A repülőgépek és a hajók azóta sem közelíthetik meg a helyszínek öt tengeri mérföldes körzetét.

A jelentés szerint várhatóan vasárnapra sikerül megszüntetni az Északi-Áramlat-1 szivárgásait. A dán energiahivatal pénteken közölte: az Északi Áramlat-2-t üzemeltető cég tájékoztatása szerint várhatóan szombaton szüntetik meg a szivárgást ezen a gázvezetéken.

Mindeközben Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak pénteken Moszkvában, hogy „adataik” vannak arról, amelyek megerősítik, hogy a Nyugat áll a gázvezetékeken történt robbanások mögött.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy péntek reggel az orosz erők 16 rakétát lőttek ki Zaporizzsja városra, szerinte az oroszok civilek meggyilkolásával állnak bosszút az ukrán hadsereg harctéren elért sikereiért. – “A terrorista állam civilekre lő Zaporizzsja, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben, Ukrajna régióit rakétavetőkkel és drónokkal támadja. Csak Zaporizzsjában és térségében a betolakodók 16 rakétát lőttek ki egyetlen reggel alatt. Így csak terroristák viselkednek, akiknek nem lehet helyük a civilizált világban. Az ellenség tombol, és megpróbálja megbosszulni legyőzhetetlenségünket és saját kudarcait. Cinikusan öli a békés ukránokat, mert régen elveszített mindent, ami emberi” – hangoztatta Zelenszkij a Telegramon közzétett üzenetében.

A reggeli rakétacsapással tűz alá vettek egy civil humanitárius járműkonvojt Zaporizzsja szélén, az autópiac közelében. Az eddig ismertté vált információk szerint 25 civil vesztette életét és 50-en megsebesültek, köztük több gyermek.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy több forrás szerint az ukrán csapatok visszafoglalták Donyeck megyében Jampil városát, amely a kulcsfontosságú Liman település mellett fekszik, amelyet már teljesen körbe kerítettek az orosz katonai bloggerek szerint az ukránok.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren tájékoztatott arról, hogy telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, akivel megvitatta a frontról érkező híreket, a ramsteini együttműködést, valamint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének lehetőségeit. Reznyikov kiemelte, hogy hamarosan “jó híreket” jelentenek be, de részletekbe nem bocsátkozott. Az ukrán védelmi miniszter szerint Lloyd Austin megerősítette, hogy az Egyesült Államok sem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat.

A vezérkar adatai szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy ötszáz katonát, nyolc drónt, két repülőgépet és egy helikoptert veszített. Az ukrán katonai vezetés összesítése szerint már több mint 59 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

Ukrajna pénteken hivatalosan is felvételét kérte a NATO-ba – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A papír aláírásáról egy videó is felkerült a Facebookra.  A bejelentés azután érkezett, hogy Oroszország illegitim módon magához csatolt négy ukrán régiót.

Az ukrán nemzetbiztonsági tanács pénteki ülést is tartott, amelyen egyrészt arról esett szó, hogy továbbra is azon fognak dolgozni, hogy az orosz megszállókat kihajtsák Ukrajna területéről, másrészt pedig arról, hogy Ukrajna ugyan hajlandó tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha már nem Vlagyimir Putyin lesz az orosz elnök.

Az annektálás bejelentése után Vlagyimir Putyin orosz elnök színpadra állt a négy érintett ukrán megye kollaboráns vezetőjével és a tömeggel együtt skandálta: Rosszija, Rosszija!

Party in hell. pic.twitter.com/NV7v40Fv94

— NEXTA (@nexta_tv) September 30, 2022

A Vlagyimir Putyin által pénteken bejelentett illegitim annexió nem változtat semmin – írta Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette, hogy az orosz támadók jogalap nélkül foglaltak el ukrán területeket, amelyek továbbra is Ukrajna részét képezik majd.

Az Európai Bizottság közleményében határozottan elítélte Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió „Oroszországhoz csatolását”, amellyel Oroszország tudatosan szegte meg a nemzetközi törvényeket és megsértette Ukrajna nemzeti szuverenitását.

Nem ismerjük el és soha nem is fogjuk elismerni azokat az illegális „referendumokat”, amelyeket Oroszország Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának további megsértésére szánt, sem azok meghamisított és illegális eredményeit. Soha nem fogjuk felismerni az illegális annektálást. Ezek a határozatok semmisek, és semmilyen joghatással nem járnak,

tette hozzá az uniós testület.

The illegal annexation proclaimed by Putin won’t change anything.

All territories illegally occupied by Russian invaders are Ukrainian land and will always be part of this sovereign nation.

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 30, 2022

Miután bejelentette, hogy Oroszország „annektált” négy ukrajnai régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában beszédet tartott, amelyben nagyjából mindenért a nyugati országokat tette felelőssé.

Putyin szerint a „ruszofób” és „gyarmatosító” Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot, nem akarja, hogy az oroszok szabadon éljenek, helyette rabszolgákat akar belőlük csinálni. Az orosz elnök azt állította, hogy a nyugati országok nagyon megharagudtak Krímben élőkre, utalva arra a „népszavazásra”, amelyen 2014-ben arról döntöttek, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak. A „népszavazás” eredményét a világ nagy része azóta sem ismerte el.

Az orosz elnök a beszédben azzal vádolta meg az USA-t és szövetségeseit, hogy hibrid háborút folytatnak Oroszország és az ukrán szeparatista területek ellen és szerinte a Nyugatnak nincs joga ahhoz, hogy a demokráciáról beszéljen. Putyin azt is állította, hogy a nyugati országokban „tiszta sátánizmus” van jelen és azt kérdezte a hallgatóságtól, hogy „szeretnék-e ha a gyerekeiknek nemváltó műtéteket ajánlanának fel”, azt hazudva, hogy ez Nyugaton általános gyakorlat.

A beszéd végén Putyin aláírta a négy régió „annexiójáról” szóló nyilatkozatot.

Oroszország a saját területéhez tartozónak nyilvánított négy ukrajnai régiót: Herszont, Zaporizzsját, Donyecket és Luhanszkot. A hivatalos ceremóniát pénteken tartották meg Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az „annexióról” szóló hivatalos dokumentumot.

Az érintett négy régió oroszok felügyelete alatt álló területeink az elmúlt napokban illegitim „népszavazást” tartottak, amelyen szinte száz százalékos eredményt értek el azok a szavazatok, amelyek az Oroszországhoz való csatlakozást támogatták. A „népszavazás” eredményét ugyanakkor nem ismerik el a nyugati országok, az Európai Unió, így Magyarország sem.

A BBC tudósítása szerint Putyin arról beszélt, hogy az érintett területeket újjáépítik, azt azonban nem említette meg, hogy az infrastruktúrát az orosz csapatok bombázták szét.

A Guardian arról írt a bejelentés előtt, hogy egyelőre nem tudni, pontosan mi lesz a helyzet azzal a két régióval – Zaporizzsja és Donyeck –, amelyeknek csak egy része áll orosz fennhatóság alatt.

Jelentősen csökkent az orosz légierő aktivitása Szíriában az ukrajnai háború kezdete óta – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistaszervezet. A nagy-britanniai székhelyű, de Szíriában jelentős informátorhálózattal rendelkező civil szervezet abból az alkalomból adott ki összefoglaló jelentést, hogy hét évvel ezelőtt kezdődött Oroszország katonai intervenciója Szíriában.

• Adataik szerint 2021. szeptember 30-a óta az orosz légicsapások 241 halálos áldozatot követeltek, akiknek többsége az Iszlám Állam nevű terrorszervezet katonái közül került ki. A polgári áldozatok száma 28.
• Az orosz légicsapásoknak a katonai beavatkozás első évében, 2015-ben volt legsúlyosabb a mérlege. Akkor 9364-en haltak meg, ebből 3804 volt a polgári áldozatok száma, köztük 906 gyermek és 561 nő.
• A 7 éve tartó hadműveletek összesített számai szerint az orosz bombázások következtében legalább 21 ezren vesztették életüket, köztük 8697 polgári személy, melyből 2112-en kiskorúak voltak.

A február 24-én kezdődött ukrajnai háború miatt az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent az orosz légierő aktivitása az országban

– áll a jelentésben.

Oroszország Szíria szövetségesének számít évtizedek óta, de a két ország közötti kapcsolatok szorosabbá váltak a szíriai polgárháború kezdetét követően azzal, hogy Moszkva a Bassár el-Aszad által vezetett szíriai rendszer oldalán avatkozott be.

A 2011-ben demokratikus változásokat követelő tüntetéssorozattal kezdődött szíriai polgárháború áldozatainak száma félmillióra tehető; a konfliktus következtében az ország infrastruktúrája óriási károkat szenvedett, és több millióan elmenekültek.

Hamarosan ismét ukrán kézbe kerülhet a stratégiai jelentőségűnek tartott észak-donyecki Liman városa. Orosz katonai bloggerek is elismerték, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a megszálló orosz erők Limannál, mert az ukránok a környező falvak visszafoglalásával mostanra teljesen körbevették a várost. A körbezárt orosz katonák száma több ezerre tehető a jelentések szerint.

Liman elvesztése súlyos csapás lenne az oroszoknak, akik most akarják bejelenteni négy ukrajnai megye annektálását köztük Donyeck-megyét is, ahol Liman és környéke fekszik.

Oroszországnak olyan adatai vannak, amelyek megerősítik, hogy a Nyugat áll az Észak-Áramlat gázvezetékeken történt robbanások mögött – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak pénteken Moszkvában.

Vannak bizonyos adataink, amelyek nyugati nyomra utalnak ennek a terrorcselekménynek az elkövetésében. A Nyugat mindent megtesz annak érdekében, hogy elrejtse ennek a nemzetközi terrorcselekménynek a valódi szervezőit és elkövetőit

– mondta Nariskin.

A kémfőnök emlékeztetett arra, hogy az incidens ügyében Oroszországban vizsgálat indult. Az orosz főügyészség korábban közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozati csoportfőnökségének anyagai alapján büntetőeljárást indított.

Oroszország kezdeményezésére pénteken, közép-európai idő szerint 21 órakor összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetéken történt robbanások miatt. A dán és a svéd hatóságok a héten négy gázszivárgást észleltek az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat gázvezetékrendszer minkét vezetékpárján. Németország, Dánia és Svédország nem zárja ki, hogy célzott szabotázs történt.

(MTI)

Az első jelentések szerint 23-an meghaltak és 28-an megsérültek egy pénteki orosz támadásban Zaporizzsja városának közelében – írja a The Guardian. Egy civilekből álló ukrán konvojra lőttek rá, olyan polgárokra, akik megpróbáltak felvenni az oroszok által megszállt területről elmenekülő rokonaikat. Olekszandr Strjuk, Zaporizzsja régió kormányzója közleményében azt írta: „Az ellenség támadást indított egy civil konvoj és a város külterülete ellen. Az emberek arra vártak, hogy a megszállt területre indulhassanak rokonaikért”.

Kirillo Timosenko, az ukrán elnök tanácsadója a polgári konvoj elleni támadásról azt mondta:

A terror folytatódik. A gyilkosságok folytatódnak. Tizenhat rakétát indítottak az S-300-as légvédelem segítségével és négy csapódott be a civil konvoj közelében.

Vlagyimir Putyin is részt vesz azon a pénteki eseményen, melyen Ukrajna négy régiójának annektálását ünneplik. Putyin beszédet is mond majd, valamint aláírja a csatlakozási dokumentumokat a Kremlben. Popkoncertet is terveznek a Vörös téren, ahol színpadot és paravánokat is felállítottak. Az Oroszország által ellenőrzött terület Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában Ukrajna teljes területének mintegy 15%-át teszi ki.

Putyin az orosz katonai mozgósítás hibáinak kijavítását kérte – írja a The Guardian. Több helyen is idős emberek, diákok, betegek vagy katonai gyakorlattal nem rendelkező sorkatonák mozgósításáról számoltak be. Ez is hozzájárult ahhoz a nagyfokú elégedetlenséghez, mely Putyin bejelentése óta Oroszországban tapasztalható.

Ez a mozgósítás sok kérdést vet fel. Minden hibát ki kell javítanunk, és biztosítanunk kell, hogy ne ismétlődjenek meg

– mondta Putyin a biztonsági tanácsával tartott videokonferencián, amelyet csütörtökön sugárzott az orosz televízió. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elismerte, hogy „hibák” történtek a mozgósításban, amelynek 300 000 katonai tapasztalattal rendelkező tartalékos katonára kellett volna összpontosítania. Az OVD-Info szervezet szerint több mint 2400 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni oroszországi tüntetéseken annak szeptember 21-i bejelentése óta. Sok orosz is úgy döntött, hogy elmenekül az országból, ami nagy sorokat okozott Grúzia, Kazahsztán, Mongólia és Finnország határain.