Népszavazást írnak ki az Oroszországhoz csatlakozásról több elfoglalt területen

Szerda reggelre halasztották Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy beszédét, ami feltehetően az ukrán területek újabb annektálásáról szól majd – írja az orosz sajtó alapján a The Guardian.

Putyin orosz közvéleményhez intézett televíziós beszédét állítólag moszkvai idő szerint reggel 8-ra ütemezték át. A Forbes Oroszország két, a Kreml adminisztrációjából származó forrásra hivatkozva közölte, hogy a beszédet elhalasztják, ám nem világos, miért.

Elemzők szerint a beszéd egy részleges mozgósítás bejelentésére is szolgálhat Oroszországban. A Kreml-párti szakértők azt mondták olvasóiknak, hogy feküdjenek le.

„Holnap!” – posztolta például Vladimir Soloviev TV-műsorvezető.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden elrendelte a biztonsági erők mozgósítását és a törvények szigorítását, hogy „rendet és fegyelmet teremtsen az országban” – közölte a BelTa hírügynökség.

Az államfő az intézkedést a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkárával, Aljakszandr Volfoviccsal tartott megbeszélését követően jelentette be, egyebek között azt állítva, hogy az ellenzék hatalomátvételre készül. Hozzátette, hogy Ukrajnában alakulatokat képeznek ki nemcsak a hatalomátvételre, de arra is, hogy az országot a NATO-blokkhoz csatolják.

Ismét azzal próbálkoznak, hogy egy új Ukrajnát hozzanak létre itt, Fehéroroszországban. Ezt nem szabad megengedni

– idézte az államfőt a BelTa.

Lukasenka már korábban is beszélt arról, hogy Ukrajnában külföldre szökött fehérorosz harcosokat képeznek ki fegyveres felkelés kirobbantására a saját hazájukban.

Oroszország február végén átfogó hadműveletet indított Ukrajna ellen, részben szövetségese, Fehéroroszország területéről. A nemzetközi közösség számos büntetőintézkedést hozott Moszkva ellen, ezek egy része Fehéroroszországra is kiterjed.

Bármilyen népszavazás az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által megszállt ukrán területeken megsemmisítené a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások fennmaradó lehetőségét – idézte a Liga.net az ukrán elnök hivatalának szóvivőjét kedden.

A népszavazások nélkül még mindig van némi esély a diplomáciai megoldásra. A népszavazások után már nincs

– idézte Serhiy Nykyforovot a Liga.net.

A Reuters jelentése szerint négy megszállt ukrán régió oroszok által beiktatott tisztségviselőire reagálva tette közzé, hogy a jövő héten népszavazást terveznek Oroszországhoz való hivatalos csatlakozásról.

Reagált az ukrán külügyminiszter a mai fejleményekre, miszerint népszavazást tartanának Ukrajna egyes részein arról, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak, vagy se.

Semmin sem változtat az, hogy Oroszország “népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását

– jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Hozzátette: “a fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét” – írta a miniszter a Twitteren. Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, “bármit is mondjon Oroszország”.

Moszkva tervei szerint szeptember 23. és 27. között “népszavazást” tartanak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Oroszország nem fog eltérni szuverén irányvonalától, az egyes országok világpolitikai hegemóniája nem tarthat örökké – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben, 24 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán.

Ami Oroszországot illeti, mi nem fogunk letérni szuverén irányvonalunkról; az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is elő kívánjuk mozdítani az egységes nemzetközi napirendet, hozzá kívánunk járulni a korunk számos kihívására és fenyegetésére adandó hatékony válaszok megtalálásához, és segíteni kívánjuk a kiélezett regionális konfliktusok megoldását

– mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán ezt az álláspontot fogja képviselni.

Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés „azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik.”

A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is

– mondta az államfő.

Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy e szavakat az Ukrajnában zajló események kontextusán kívül – mondta.

Pozíciójuk megszilárdítása érdekében illegitim szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve” – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.

Az új nagykövetekhez szólva egyebek között cinizmusnak nevezte, hogy az Európai Unió nem hajlandó reagálni Oroszország azon javaslatára, hogy a legszegényebb országok az európai kikötőkből ingyenesen szállítsák el a szankciók miatt ott rekedt 300 ezer tonna orosz műtrágyát.

Megígérte, hogy segíteni fogja Fehéroroszországot a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyerésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja Szerbiát szuverenitásának és területi épségének védelmében, és nagyra értékeli Belgrád külpolitikáját. Rámutatott, hogy Azerbajdzsánnak és Örményországnak tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodást, és tárgyalásos úton kell rendeznie vitáit. Mindkét országot Oroszországhoz közelinek nevezte, ugyanakkor Jerevánt Moszkva bensőséges barátjaként és stratégiai szövetségeseként említette.

Oroszország a Dnyeszter melléki rendezés kezese, és szigorúan a Chisinauval megkötött megállapodásoknak megfelelően lép fel. Putyin azt mondta, hogy az együttműködés megfelel mindkét nép érdekeinek. Az orosz elnök támogatásáról biztosította Venezuelát, és elítélte a Caracas ellen bevezetett „illegitim” szankciókat. A Covid-19-járványra való tekintettel a szertartás protokollja megváltozott, és Putyin a szokásos eljárástól eltérően nem vette át személyesen a misszióvezetők megbízólevelét.

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban az Oroszországhoz való csatlakozásáról – közölték kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár régió kormányzatai. A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását.

Kedden hasonló kezdeményezés történt a dél-ukrajnai Herszon megyében is. Volodimir Saldo, Herszon oroszok által kinevezett vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében azt mondta, reméli, hogy Herszon Oroszország részévé válik , az ország teljes jogú részévé – írta a Reuters. Az orosz erők Ukrajna Herszon területének mintegy 95 százalákát ellenőrzik az ország déli részén. Saldo nem nevezte meg a javasolt szavazás időpontját.

A RIA Novosztyi hírügynökség egy helyi, orosz tisztségviselőre hivatkozva közben arról ír, hogy Ukrajna Zaporizzsja régiójának orosz ellenőrzése alatt álló része a következő napokban népszavazást írhat ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna szeparatisták által ellenőrzött területein élő embereken múlik, hogy akarnak-e népszavazást tartani az Oroszországhoz való csatlakozásról. Lavrov az állami tévében azt mondta:

A kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy az adott területek népeinek kell dönteniük a sorsukról.

Több mint 67 ezer ukrán menekült gyermeket írattak be a csehországi iskolákba, de közülük mintegy tízezren különböző okokból nem látogatják az órákat – közölte a cseh oktatásügyi tárca kedden honlapján. A tárca szerint a pontos adatok várhatóan november közepén lesznek ismeretesek.

Az ukrán gyermekek oktatásának segítésére 1520 ukrán alkalmazottat vettek fel a cseh iskolaügybe.

Az iskoláktól kapott adatok alapján jelenleg 67 316 ukrán gyermek jár a cseh általános- és középiskolákba, valamin főiskolákra. Ez a szám azt a mintegy 10 ezer személyt is tartalmazza, akik megszakították tanulmányaikat, de az iskolák még fenntartják nekik a helyeket

– tájékoztatott Vladimír Balas oktatásügyi miniszter a Twitter közösségi oldalon megjelent bejegyzésében.

Az ukrán gyermekek közül 52 ezren általános iskolákban, 4500-an középiskolákban, néhány százan pedig felsőfokú szakiskolákban és főiskolákon tanulnak. Az óvodákba beíratott ukrán gyermekek száma mintegy 10 500.

Az ukrán gyermekek betagozódását a cseh oktatásügyi rendszerbe 351 ukrán anyanyelvű tanító, további 305 pedagógus és majdnem 900 nem pedagógiai státuszú ukrán alkalmazott segíti. A tárca közleménye szerint a legtöbb ukrán alkalmazott Prágában és a közép-csehországi régió iskoláiban dolgozik.

A cseh hatóságok szeptember közepéig több mint 430 ezer ukrán menekültnek adtak ki egy évre szóló különleges tartózkodási engedélyt. Rendőrségi becslések szerint a ténylegesen Csehországban tartózkodó ukrán menekültek száma jelenleg mintegy 300 ezer körül mozog. A többiek részben visszatértek Ukrajnába, részben pedig Nyugat-Európába távoztak.

A különleges vízum egyebek között munkavállalásra, cseh egészségügyi intézmények és szociális támogatások igénybevételére jogosít fel. A munkaügyi és népjóléti tárca kimutatása szerint eddig több mint 100 ezer ukrán menekült már állást is talált, és munkába lépett.

Az orosz gazdaság 2022 elején 5–6 százalékos bővülés felé haladt, ami azt jelenti, hogy a korábbi nyugati szankciók évekig nem akadályozták a növekedést. Sőt, január-februárban jelentős erősödést lehetett látni. Aztán a háború miatt bevezetett szankcióknak meglett a hatása: az 5–6 százalékos növekedés helyett 4 százalékos visszaesést kaptunk, vagyis a szankciók működnek

– ezt nyilatkozta a Reutersnek Oleg Vjugin, elismert orosz közgazdász, aki pályafutása során pénzügyminiszter-helyettes és jegybankelnök-helyettes volt.

Vjugin szerint ugyanakkor nem történt katasztrófa, az ukrajnai konfliktus miatt Moszkvával szemben bevezetett átfogó szankciók csak 30–40 százalékban voltak eredményesek, mivel Oroszország megtalálta a módját a korlátozások leküzdésére. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy súlyos problémák merülhetnek fel, ha Oroszország megugró exportbevételei visszaesnek. Vjugin szerint a kilátások borúsak, és a konfliktusnak nem látszik a vége. „A számok sokféle folyamatot jeleznek, de a szankciók fő eredménye az, hogy Oroszországban megszakadt a több éve tartó gazdasági növekedési folyamat” – fogalmazott. Oroszország exportbevételei jelenleg magasak, ám ha az exportot a jövőbeli szankciók erősen korlátozzák, az komoly károkat fog okozni a gazdaság egészének, tette hozzá.

Vyugin arra számít, hogy bizonyos szankciók hatása csak késéssel lesz érezhető, így például a technológiai szektorban, amely nagy mértékben függ az importtól. „A világ halad tovább előre, Oroszország viszont csak néhány másodosztályú technológiához juthat majd hozzá, és hatalmas erőforrásokat kell költenie arra, hogy újrateremtse azt, ami már létezik a világon, csak éppen nem importálható” – fogalmazott Vjugin. (via Reuters)

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt, az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit – közölte az uniós tanács kedden. Az ötmilliárd eurós kifizetés a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott 9 milliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részletét jelenti.

A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót – mint írták – a lehető leghamarabb biztosítani fogják. A pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.

A hitel gyors pénzügyi támogatásként szolgál az akut finanszírozási igények kielégítésére, és biztosítja az ukrán állam folyamatos működését. Ukrajna finanszírozási igényei az orosz támadás miatt megnövekedtek: az utakban, hidakban, gyárakban, lakóházakban, kórházakban és más infrastruktúrákban okozott károk mellett az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Ennek eredményeként Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd euró hiányzik 2022-es finanszírozási igényei kielégítésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. (MTI)

Két gyerek holttestét is megtalálták az összesen mintegy 440 holttest között az Izjumnál feltárt tömegsírokban, írja a Sky News. Egy helyi tisztviselő szerint a holttestek között voltak olyanok, akiket megkötözött kézzel temettek el, és több holttesten kínzások nyomait találták.

Az ukrán kormány engedélyezte százezer tonna szén exportját Lengyelországba – idézi a Forbes Ukraine című kijevi hetilap keddi jelentését az MTI. A cikk szerint az eladásról Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter számolt be varsói munkalátogatása során. A lap úgy tudja, az ukrán tárcavezető arról biztosította Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztert, hogy

már megszületett a döntés: százezer tonnával megnyitják a Lengyelországba irányuló szénexportot.

A Forbes Ukraine megjegyezte: a döntést annak ellenére hozták meg, hogy az ukrán kormány korábban a fűtési szezon megfelelő előkészítése és kivitelezése érdekében betiltotta a földgáz, a fűtőolaj és a szén, beleértve a koksz exportját. A miniszteri találkozón szó esett továbbá a villamosenergia-ágazatban folytatott együttműködés megerősítéséről, beleértve az ukrán villamos energia európai uniós országokba történő exportálását szolgáló kapacitások fejlesztését.

Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, Varsó még ezelőtt saját törvényben tiltotta meg az orosz szénimportot. A már tavaly óta növekedő lengyelországi szénárak ezt követően tovább emelkedtek. A kormány ausztráliai, dél-afrikai, kolumbiai, indonéziai és amerikai importtal szeretné kiegészíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, és tervezi az ukrajnai háború előtt fokozatosan csökkenő lengyel szénkitermelés újbóli növelését is. (MTI)

A háború ellenére az elmúlt harminc év egyik legnagyobb szemestermény-termésére számít az ukrán mezőgazdasági minisztérium: a testület hétfői előrejelzése szerint összesen 67 millió tonna gabonát és olajos magot takaríthatnak be a 2022–23-as pénzügyi évben, és ebből 45 millió tonna juthat exportra – írta meg a hvg.hu az Agricensus által ismertetett jelentés alapján. E szerint gabonából 50–52 millió tonnára, olajos magvakból 15–17 millió tonna betakarítására számítanak. Ezek a számok jelentősen magasabbak a belföldi fogyasztási igénynél, átlagosan másfélszer, de egyes termékek esetében majdnem háromszor, ami jelentős exportarány kialakulása felé mutat.

A búza betakarítása már befejeződött, ebből 19 millió tonna termett, míg a belföldi igény 7,5–8 millió tonnányi. Árpából 5,5 millió tonnás lesz a termés, a hazai igények kielégítésére elég 2,5–3 millió tonna. A kukorica, a napraforgó és a szójabab betakarítása még csak most kezdődött meg, de a minisztérium közlése szerint már most látszik, hogy jó termésre számíthatnak. Tarasz Viszockij agrárminiszter összességében 20–22 millió tonna hazai igénnyel számol gabonából és olajos magvakból együtt, így „legalább 45 millió tonnát” külföldre fognak szállítani. Viszockij közlése szerint most még az előző betakarítás terményeit szállítják külföldre, de már az októberi export legnagyobb részét a friss aratásból származó magvak teszik majd ki. A miniszter arról is beszélt, hogy már a szeptemberi mezőgazdasági kivitel elérheti az 5,5 tonnát, ami megközelíti a háború előtti szintet – írja a hvg.hu.

Oroszország Fekete-tengeri Flottájának több tengeralattjáróját áthelyezte a Krím félszigeti Szevasztopolból a Fekete-tenger északkeleti partján, a Krasznodari területen fekvő távolabbi Novorosszijszkba, közölte a brit védelmi minisztérium kedden.

A tárca értékelése szerint az áthelyezés oka az lehet, hogy a közelmúltban megváltozott a biztonsági fenyegetés szintje, mert az ukránok immár távolabbi célpontokra is képesek csapást mérni, írja az MTI.

Az elmúlt két hónapban a flotta szevasztopoli központját és a Szakiban lévő fő légi támaszpontját is támadás érte

– emlékeztetett a brit minisztérium.

A krími Novofedorivka melletti szaki légi bázison augusztus elején történt robbanássorozat, amelyben brit értesülések szerint legalább nyolc repülőgép megsemmisült vagy megrongálódott. A támadást szakértők szerint Ukrajna követhette el egy addig ismeretlen fegyverrel.

Ezenkívül az orosz hadsereg az elmúlt időszakban rendszeresen semmisített meg drónokat a félszigeten, stratégiailag fontos területeken. Augusztus végén a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli központja felett lőttek le egy ilyen eszközt, amelynek roncsai az épület tetejére zuhantak. Mihail Razvozsajev, a város orosz közigazgatásának vezetője Ukrajnát vádolta a támadás elkövetésével.

Európa jobban szenved az ukrajnai háborúra válaszul kivetett korlátozásoktól, mint Oroszország, ezért el kell felejteni a nyolcadik szankciós csomagot, az ugyanis csak tovább mélyítené a nehézségeket, jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén, New Yorkban.

Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését, fejezze be minden olyan intézkedés kilátásba helyezését ami az energiaellátási válságot még mélyéti, még súlyosbítja

– jelentette ki a tárcavezető, aki hozzátette: jól látható, hogy már önmagában az növeli árakat, amikor szóba kerülnek az esetleges újabb energiaszankciók. (MTI)

Az ukrán Enerhoatom vállalat nukleáris terrorizmusnak nevezte a dél-ukrajnai atomerőmű elleni hétfői támadást, írja az MTI. A Mikolajiv megyei Juzsnoukrainszk város közelében lévő létesítményben egy orosz rakéta négy méter széles krátert robbantott ki, megrongálva a közeli ipari berendezéseket, de nem találta el a létesítmény három reaktorát. A rakéta a reaktoroktól mintegy 300 méterre csapódott be, számolt be az ukrán atomerőműveket működtető vállalat, amely szerint a reaktorok rendben működnek, és egyetlen alkalmazott sem sérült meg.

A csapás közelsége azonban felerősítette azokat a félelmeket, hogy Oroszország közel 7 hónapja tartó ukrajnai háborúja sugárkatasztrófát okozhat

– írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. Az atomerőmű Ukrajna második legnagyobb ilyen létesítménye a zaporizzsjai után, amely többször is tűz alá került.

A dél-ukrajnai erőművet is magában foglaló ipari komplexum a fővárostól, Kijevtől mintegy 300 kilométerre délre, a Déli-Bug folyó mentén fekszik. A támadás miatt ideiglenesen leállt egy közeli vízerőmű, és több mint száz ablak kitörött a komplexumban, közölték az ukrán hatóságok. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) közlése szerint három áramvezeték leoldott, de később visszakapcsolták őket.

Az ukrán védelmi minisztérium egy fekete-fehér videót tett közzé, amelyen az látható, amint hétfőn, röviddel éjfél után egymás után két nagy tűzgömb jelenik meg, majd izzó szikraeső következik. Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta a támadást.

Mint az AP hírmagyarázatában írta, az áramra a szivattyúk működtetéséhez van szükség, amelyek hűtővizet juttatnak a reaktorokba, megakadályozva a túlmelegedést és  a legrosszabb esetben sugárzást okozó nukleáris üzemanyag-olvadást.

Oroszország hajlandó a lehető leghamarabb véget vetni az ukrajnai konfliktusnak – ezt mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök a PBS -nek adott hétfői interjújában.

Arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan érhet véget a konfliktus, a török ​​vezető azt mondta,

Üzbegisztánban találkoztam Vlagyimir] Putyin orosz elnökkel, és nagyon kiterjedt megbeszéléseket folytattunk vele. Azt mondta nekem, hogy hajlandó ennek a konfliktusnak a lehető leghamarabb véget vetni

– fogalmazott Erdogan, aki szerint a dolgok jelenlegi állása meglehetősen problematikus. „Csak azt szeretnénk látni, hogy békével fejeződjön be ez a háború” – tette hozzá.

Oroszország és Törökország elnöke múlt pénteken az üzbegisztáni Szamarkandban tárgyalt. Putyin a tárgyalások után kijelentette, hogy a török ​​elnök érdemben hozzájárul a helyzet normalizálásához, többek között az élelmiszerválság rendezésére irányuló lépésekkel.

Népszavazás mielőbbi kiírására szólította fel saját regionális vezetőjét hétfőn mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt javasolta a Luhanszki Népköztársaság élén álló Leonyid Paszecsnyiknek, hogy egyesítsék erőiket a referendum megrendezésében. Emlékeztetett rá, hogy a két „köztársaság” 2014-ben is egyszerre tartotta meg az „önállóvá” válásáról szóló népszavazást.

Amíg a luhanszki entitás egésze az orosz és a szakadár köztársasághoz tartozó erők ellenőrzése alatt áll, addig a donyecki régiónak csak mintegy a fele. Az ügyben hétfőn megszólalt orosz politikusok és politikai elemzők úgy vélik, hogy a teljes egészében „felszabadított” luhanszki régióban nem lehet nagyobb akadálya a népszavazás megtartásának.

Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője hétfőn azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy ennek a régiónak a lakói is készek referendumot tartani annak érdekében, hogy Moszkvától biztonsági garanciákat kapjanak, és az orosz hatóságok tartósan a régióban maradjanak. Az északról az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímmel határos Herszon megye a helyi hatóságok szerint teljesen orosz ellenőrzés alatt áll.

Sztremouszov értelmetlennek nevezte Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hétfői rendeletét 15 Herszon megyei katonai közigazgatási szerv létrehozásáról. (MTI)

Hazugok és „a bucsai forgatókönyv” szerint készültek azok a vádak, amelyek szerint az orosz erők háborús bűncselekményt követtek el Izjumban – jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn.

Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint a bucsai. Ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján alakul minden. Ez hazugság, természetesen meg fogjuk védeni az igazságot ezzel a történettel kapcsolatban

– mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök angol nyelvű videoüzenetben állította, hogy tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyei, az ukrán hadsereg által az orosz megszállás alól felszabadított Izjumban. Ígéretet tett rá, hogy a külföldi médiának is megmutatják a helyszínt.

Tavasszal hasonlóképpen, a Kijev megyei Bucsában elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg az orosz hadsereget. Az orosz védelmi minisztérium április 3-án elutasította Kijev vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen elhagyták települést, a bűncselekmények bizonyítékai pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.

Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint az Izjumnál a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akik holttestének átvételét az ukrán kormány megtagadta. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.