Befejeződött az ellenőrzés a zaporizzsjai atomerőműnél

Az orosz csapatok Vlagyimir Putyin orosz elnöktől azt az utasítást kapták, hogy szeptember 15-ig érjék el a donyecki régió közigazgatási határait – jelentette ki csütörtökön Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján.

A katonai vezető elmondta, hogy az orosz erők változatlanul megszállva tartják Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv megyék egyes részeit, és igyekeznek kedvező feltételeket teremteni egy újabb támadó művelet elindításához.

Az orosz megszálló csapatok ismét módosítják terveiket Putyin parancsára, és eszerint szeptember 15-ig kell elérniük Donyeck megye közigazgatási határait,

fogalmazott Hromov. Hozzátette, hogy az orosz erők folytatják katonai egységeik átcsoportosítását a megszállt területen, feltehetően azért, hogy megteremtsék a feltételeket az offenzíva újrakezdéséhez a donyecki hadműveleti területen.

Az általuk megszerzett információk szerint a jelentős személyi veszteségek miatt az orosz fegyveres erők főparancsnoksága úgy döntött, hogy feloszlatja a légideszant csapatok 31. különálló légideszant rohamdandárját és 22. különleges rendeltetésű dandárt, amelyekben a veszteségek figyelembevételével a katonák kevesebb mint 20 százaléka maradt életben,

mondta a vezérkar képviselője.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák Donyeck megyében három irányban – Szlovjanszk, Bahmut és Avgyijivka felé – délen, Mikolajiv megyében pedig Novopavlivszke irányában állították meg az orosz erők rohamműveleteit.

(MTI)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) néhány órával az odaérkezése után elhagyta a zaporizzsjai atomerőművet – írja orosz források alapján a Guardian. A beszámolók szerint Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója azt nyilatkozta, hogy sikerült sok információt szerezniük az orosz megszállás alatt álló reaktorról, beleértve „a legfontosabb dolgokat” is. Ezt követően a delegáció elhagyta az atomerőművet.

Az ukrán hatóság, az Energoatom később hozzátette, hogy a küldöttség öt tagja előreláthatólag szeptember 3-ig az atomerőmű területén marad.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön ismételten kijelentette, hogy folytatni kívánja a párbeszédet Oroszországgal. „Vállalni kell azt, hogy mindig folytatjuk a párbeszédet mindenkivel, és főleg azokkal, akikkel nem értünk egyet” – mondta.

Ki szeretné azt, hogy Törökország legyen az egyetlen hatalom a világon, amely folytatja a párbeszédet Oroszországgal?

fogalmazott csütörtökön a francia elnök a nagykövetek éves értekezletén.

„Nem szabad az álerkölcs semmilyen formájának engedni, amely tehetetlenné tenne minket” – vélte az államfő, kiemelve, hogy a „diplomatamunka arról szól, hogy mindenkivel beszélünk, és főleg azokkal, akikkel nem értünk egyet”. „Így tehát mi is folytatni fogjuk, szövetségeseinkkel összhangban” – tette hozzá.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszország (Ukrajna elleni) háborújának egyik célja Európa megosztása”, és emiatt a megoldás egyik kulcsa „az európaiak egysége”.

Nem szabad hagynunk, hogy Európa megosztott legyen, ez egy mindennapi kihívás,

hangsúlyozta az államfő.

Emmanuel Macron egyebek mellett azt kérte a nemzetközi koalícióktól, „még ha nem is tökéletesek, nem is teljesek”, hogy „akadályozzák meg az ukrán konfliktus földrajzi kiszélesedését”.

A francia elnök szerint „hosszú háborúra kell felkészülnünk. És ezzel a hosszú háborúval szemben el kell kerülnünk az eszkalációt, és a békét kell előkészítenünk” – mondta.

A béke előkészítése azt feltételezi, hogy folytatjuk a párbeszédet valamennyi résztvevővel, így tehát Franciaország folytatni fogja, ahogy azt néhány nappal ezelőtt megtettem, és fogom is a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója után,

fogalmazott.

„Franciaországnak, az európaiaknak vagy bárki másnak nem dolga megválasztani Ukrajnának a megfelelő békét, és a tárgyalás pillanatát sem. De mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a béketárgyalás lehetséges legyen akkor, amikor a két főszereplő tárgyalóasztalhoz ül majd” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta rendszeresen beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. Az elnöki hivatal többször is megerősítette, hogy az elnök mindig ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij egyetértésével tárgyal Moszkvával.

A Macron és Putyin közötti egyeztetések azonban egyre ritkábbá váltak az Oroszországnak tulajdonított háborús bűntettek, nevezetesen a bucsai mészárlásról szóló híradásokat követően. A két ország vezetője augusztus 19-én beszélt utoljára telefonon a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziójáról.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elbúcsúzott Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőtől a moszkvai Központi Klinikai Kórházban, és virágot helyezett el koporsójánál, mielőtt Kalinyingrádba utazott – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. Szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézte.

Az elnök ma a Kalinyingrádi területre utazott, de mielőtt útjára indult megállt a Központi Klinikai Kórháznál, elbúcsúzott Mihail Gorbacsovtól és egy csokor virágot helyezett el a koporsójánál,

mondta a szóvivő újságíróknak.

Putyin bordó rózsacsokorral érkezett. Néhány percig a koporsó mellett állt. Aztán Gorbacsov portréjához fordult, és meghajolt. Ezután az államfő a koporsóra tette a kezét, keresztet vetett és ismét meghajolt. Peszkov szólt arról, hogy az általános búcsúztató ünnepség szeptember 3-án lesz, Putyin munkarendje azonban nem teszi lehetővé, hogy jelen legyen a temetésen.

Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke augusztus 30-án, hosszú és súlyos betegség után, 91 éves korában elhunyt. A volt államfőt és pártfőtitkárt a moszkvai Novogyevicsi temetőben helyezik végső nyugalomra, előtte a nyilvános szertartás a moszkvai Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában lesz.

(MTI)

Egyre nagyobb teret nyer a Twitteren a North Atlantic Fellas Organization, vagyis NAFO nevű informális csoport, amelynek tagjai siba inu-avatár mögé bújva humoros mémek, vicces videók terjesztésével igyekeznek szembeszállni az orosz propagandával, és pénzadományokat gyűjtenek az ukrán katonáknak.

A Politico amerikai hírportál európai kiadása heti nyomtatott változatának csütörtöki címlapján szereplő riport szerint a Twitteren mostanra naponta átlagosan 5 ezer olyan poszt jelenik meg, amely a NAFO-hoz kötődik. A mozgalom májusban indult, maroknyi követővel, mára nemzetbiztonsági szakértők, internetes kultúrharcosok, politikusok, illetve hétköznapi Twitter-felhasználók tömegei osztják meg a cuki siba inu-képeken alapuló, de valójában az Oroszország ellen harcoló Ukrajnát támogató, fegyverként használt tartalmakat, hogy aláássák és nevetség tárgyává tegyék az orosz vezetés online tájékoztatásait.

War is fought not only on the frontlines, but also in the minds of people

Thankfully, we have a lot of support everywhere.

Grateful to #NAFO & #NAFOfellas for their contribution in the fight against propaganda & donations in support of our defenders 🇺🇦.https://t.co/g0NBOjwXP1 pic.twitter.com/fq60pdpYOC

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 31, 2022

A NAFO szimpatizánsai Vlagyimir Putyin orosz elnököt támadó mémekkel és a Kreml háborús erőfeszítéseit gúnyoló vicces videókkal árasztják el a Twittert. A közösséget erősíti például Adam Kinzinger amerikai republikánus képviselő, Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök, sőt újabban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is, aki kedden változtatta meg Twitter-profilképét egy szemüveges, öltönyös siba inu-képre, amelyen a kutya egy lebombázott, lángokban álló híd előtt áll, és egy ukrán címeres pajzsot tart a mancsában. Reznyikov köszönetet mondott a siba inus képeket megosztó minden egyes felhasználónak, és nagyon értékesnek nevezte a csoport adományait és „a dezinformáció elleni küzdelmét”.

A csoport május végén jött létre azzal a céllal, hogy pénzadományokat gyűjtsön az ukrán katonák támogatására. Aki pénzt utal ilyen célra, kérhet a NAFO-tól saját doge- vagyis siba inu-avatárt. A NAFO-ban harmincöt fős csapat dolgozik az újabb és újabb kutyás profilképek kialakításán, naponta már több mint ezren kérnek tőlük egyedi siba inus-profilképet. A NATO-ra rímelő NAFO elnevezés mellett azt követően döntöttek az alapítók, hogy felröppent az a szóbeszéd, hogy a csoport nyugati nemzetbiztonsági ügynökségeknek dolgozik. Miután orosz influenszerek azzal vádolták meg a NAFO tagjait, hogy nyugati kémek titkos kódjait terjesztik, a csoport több tagja a CIA székhelyét, a virginiai Langley-t állította be lakhelyének.

Emma Salisbury, a Londoni Egyetem nyugati hadászati technikákat tanulmányozó kutatója szerint az internet mélyéről, önszerveződéssel felépült NAFO-hoz hasonló mozgalomra korábban soha nem volt példa.

Jamie Cohen, az internetes kultúra New York-i szakértője úgy vélte a NAFO tényleges harcászati cselekményt hajt végre egy állam ellen az interneten. Nagyon jellegzetes és egyszerű a taktikájuk, amelyhez ügyesen választották meg a kabalafigurát is – tette hozzá, kiemelve, hogy a NAFO-tartalmak az emberek mindennapi életének részévé tudnak válni, és míg az orosz propagandát szigorúan a Kremlben tartják ellenőrzés alatt, a NAFO-hoz bárki csatlakozhat, a humor áll a középpontjában, és az emberek úgy érzik, pozitív módon tudják az Ukrajna iránti támogatásukat kifejezni.

https://twitter.com/Noah31070/status/1563986203111825411

Orosz influenszereknek és tisztviselőknek egyaránt nehéz dolguk van ezekkel a mémekkel; egy orosz diplomata magából csinál bolondot, ha egy doge-avatáros Twitter-bejegyzésre elkezd válaszolni, hiszen látszólag egy rajzfilmből kilépett kutyával kezd vitatkozni. A 30 ezer Twitter-követővel rendelkező Mihail Uljanov, Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szervetekhez akkreditált diplomatájának meg is gyűlt a baja a NAFO-val. Ő egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy Moszkva Kijev agressziójára reagálva támadta meg Ukrajnát, a NAFO pedig felfigyelt erre a nyilatkozatra, és össztűz alá vette a diplomatát. Amikor a mozgalom egyik tagja Uljanovot történelemhamisítással vádolta meg, az orosz diplomata erre reagálva azt írta ki az üzenetküldőre, hogy “ezt önök mondják, nem én”. Bejegyzéséből a NAFO mémet csinált, amely aztán bögréken és pólókon is megjelent. Az összehangolt támadások után Uljanov egy hétre eltűnt az internetről, bár ő maga azt állította, csak nyaralni volt.

Szintén önerőből szerveződő kezdeményezésként indult februárban a Saint Javelin nevű weboldal, amely augusztusban 350 ezer dollárt gyűjtött össze közösségi adományokból különböző ukrán szervezetek javára. Februárban egy egyszerű honlappal indították útnak a vállalkozást, amely kezdetben egyetlen matricát, a páncéltörős Madonnát árusította. Azóta már különböző szenteket páncéltörővel, rakétavetővel és harckocsikkal ábrázoló matricákat, pólókat, bögréket, zászlókat is árulnak, és az ukrán védekezésre felajánlott eddigi bevétele már meghaladja a másfél millió dollárt.

(MTI)

Az Ukrajna déli részén dúló harcok nem veszélyeztetik az ukrán gabona szállítását biztosító fekete-tengeri folyosó működését – jelentette ki a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője csütörtökön.

Natalija Humenyuk videókapcsolaton keresztül számolt be róla, hogy az elmúlt napokban az ország déli régiójában fokozódó harcok nem akadályozzák a tengeri folyósó működését.

A gabonaszállításra kialakított tengeri folyósó a korábbi megállapodásoknak megfelelően működik

– mondta a sajtószóvivő.

Az ukrajnai gabona exportja a múlt hónapban, hosszas egyeztetés után indult újra. Oroszország Ukrajna elleni támadásának februári kezdete óta először augusztus elsején hagyta el gabonaszállító hajó Ukrajna partjait.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás az ukrán és orosz felek között egyaránt biztosítja a gabonaszállító hajók és a Fekete-tengeren kialakított tengeri folyósó biztonságát. Ennek értelmében leszögezték például, hogy tíz kilométeres körzetben semmilyen katonai jármű nem közelítheti meg a folyosóban közlekedő civil kereskedelmi hajókat.

(MTI)

Minden olyan lépés, amely veszélybe sodorja a moldovai szakadár „Dnyesztermenti Köztársaságban” állomásozó orosz békefenntartók biztonságát, Oroszország elleni támadásnak minősül – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme (MGIMO) évnyitóján.

Ugyanúgy, ahogyan az Dél-Oszétiában történt, amikor a békefenntartóinkat Szaakasvili megtámadta

– mondta Lavrov az évnyitón elmondott beszédet követően, kérdésekre válaszolva, a 2008-as georgiai konfliktusra utalva.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár „Dnyesztermenti Köztársaság” területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár köztársaság vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Kolbaszna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

Lavrov a MGIMO rendezvényén kérdésekre válaszolva egyebek között azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz északnyugati irányban megerősíteni katonai képességeit, ha NATO-bázisok jelennek majd meg a szövetségbe belépni készülő Finnország és Svédország területén. „Fantasztikus beismerésnek” minősítette Annalena Baerbock német külügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint a németeknek Ukrajna miatt kell szenvedniük, és utalt rá, hogy nyugati országban felmerült az előrehozott választások megtartásának gondolata.

Az orosz diplomácia vezetője szerint Oroszország nem kívánja teljesen megszakítani a kapcsolatokat a nyugati országokkal, amelyek most szerinte nem megállapodásképesek, de kész lesz a kölcsönös előnyösség alapján meghallgatni őket, ha „elmúlik a hisztéria” és ha „megérnek” erre. Hangsúlyozta az alternatív kapcsolatok kiépítésének fontosságát. Úgy vélekedett, hogy a Moszkva ellen bevezetett szankciókra nem szabad tükörválaszt adni és minden európai polgárt büntetni.

Lavrov egyebek között azzal vádolta meg a „kollektív Nyugatot”, hogy „szégyentelenül, durván és agresszívan hibrid háborút indított” Oroszország ellen, amikor rájött, hogy kudarcot vallottak az Ukrajna „ellen-Oroszországgá” változtatására irányuló tervei. Kifogásolta, hogy a Nyugat hallgatólag bátorította, hogy Ukrajnában törvénnyel tiltsák az orosz nyelv használatát az oktatás, a média és a kultúra területén és hogy Kijev elszabotálja az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtását. Meglátása szerint Nyugaton nem értették meg, hogy Oroszország ezt elutasítva az alapvető érdekeit képviselte. Megismételte, hogy Moszkva szerint a Nyugat nemzetközi jogot elutasítva megpróbálja a saját szabályain alapuló világrendet másokra ráerőltetni. Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati országok nem lesznek képesek sem elszigetelni, sem meggyengíteni Oroszországot.

Arról is beszélt, hogy Oroszországnak stratégiai érdeke az Izraellel való kapcsolatainak erősítése, függetlenül attól, hogy a jelenlegi kormánnyal való viszonyban „érdességek” mutatkoztak. Rámutatott, hogy Izraelnek mintegy kétmillió, Oroszországból bevándorolt állampolgára van.

(MTI)

Megérkeztek az ENSZ ellenőrei megérkeztek az orosz fennhatóság alatt álló ukrán zaporizzzsjai atomerőműhöz – jelentette kora délután a Reuters hírügynökség.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) csapata egy nagyobb konvojban érkezett meg az erőműhöz, a közelben orosz katonák sokasága van jelen.

A küldöttség az előre tervezetthez képest később érkezett a helyszínre, miután kora reggel óta heves harcokról érkeztek hírek  az atomerőmű környékéről.

Az orosz védelmi miniszérium közlése szerint reggel két, összesen hatven főből álló ukrán katonai egység szállt partra az atomerőmű közelében, azzal a céllal, hogy visszafoglalják azt.

Az ukrán fél állítása szerint viszont az oroszok hajtottak végre tüzérségi támadást hajnalban az erőműnek othont adó Enerhodar városban polgári célpontokat, lakóházakat és üzleteket sem kímélve. A csapásoknak állítólag halálos ádozatai és sebesültjei is vannak. Az ukránok azt is állították, hogy az orosz haderő szándékosan lövi a NAÜ küldöttséggel előre egyeztetett útvonalat.

Oroszország ezzel szemben ukrán szabotőröket emlegetett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyéb elfoglaltsága miatt nem megy el az utolsó szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov szombati temetésére – közölte a Kreml.

Dimitrij Peszkov szóvivő a szokásos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz elnök már tiszteletét tette, amikor csütörtök reggel ellátogatott a moszkvai kórházba, ahol Gorbacsov kedden 91 éves korában meghalt.

Orosz hírügynökségek szerdán azt közölték, hogy Gorbacsov búcsúztatására szombaton kerül sor ugyanabban a moszkvai panteonban, ahol Joszif Viszarionivics Sztálin holttestét is felravatalozták 1953-ban bekövetkezett halála után. Az Interfax hírügynökség korábban forrásaira hivatkozva jelezte, hogy nem terveznek állami temetést az egykori szovjet elnöknek.

Szerda délután a Kreml hosszan tartó csöndet megtörve Putyin hivatalos nyilatkozatával tette nyilvánvalóvá Gorbacsovval kapcsolatos álláspontját. Putyin olyan „politikusnak és államférfinak” nevezte elődjét, aki óriási hatást gyakorolt a világtörténelemre.

Ravil Maganov 1993 óta dolgozott az orosz Lukoilnál, és 2020-ban lett az olajcég vezetője. Nem ő az első olyan orosz cégvezető, aki rejtélyes körülmények között halt meg az orosz-ukrán háború kezdete óta.

Kapcsolódó

Kiesett a kórház ablakából és meghalt a Lukoil vezetője

Nem ő az első orosz cégvezető, aki rejtélyes körülmények között halt meg a háború kezdete óta.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője közölte, hogy nem állnak el a zaporizzsjai atomerőmű meglátogatásától. Mint mondta, a küldöttek tudatában vannak, hogy megnövekedett katonai tevékenység zajlik a térségben.

Mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, ha idáig eljutottunk, már nem állunk meg

– mondta a Reuters jelentése szerint újságíróknak a misszió indulása előtt.

Az ENSZ-küldöttség még szerdán érkezett meg az atomerőműtől 55 km-re található Zaporizzsjába. Az ukrán védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a tervek szerint csütörtökön látogatják meg a létesítményt.

Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amely szerint ukrán szabotázs áll a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) egyeztetett útvonal támadása mögött.

Közleményükben azt írják, hogy moszkvai idő szerint reggel 6 órakor, az ukrán hadsereg két, legfeljebb 60 fős „szabotázscsoporttal” partra szállt a Kahovka-tározónál, 3 km-re északkeletre a zaporizzsjai erőműtől, és megpróbálták elfoglalni azt. Az oroszok a közlemény szerint intézkedéseket tettek az ellenség megsemmisítése érdekében.

Állításuk szerint moszkvai idő szerint reggel 8 órától az ukrán fegyveres erők támadták a NAÜ-misszió találkozási pontját Vaszilivka település és az atomerőmű térségében. Szerintük négy lövedék robbant fel 400 m-re az erőmű első egységétől.

(The Guardian)

Az ORFK közleménye szerint szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 7372 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7975 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 269 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől menekülve augusztus utolsó napján 37 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Csütörtökön hajnalban támadás érte az orosz kézen lévő Enerhodart, a várost, amelyik otthont ad Európa legnagyobb nukleáris létesítményének, a zaporizzsjai atomerőműnek.

Az atomerőmű ukrán üzemeltetője, az Enerhoatom helyi idő szerint reggel 8 óra előtt adott hírt az eseményről a Telegram csatornáján. Eszerint a város ellen hajnali öt óra óta szünet nélkül támadások zajlottak.

Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov azt közölte, hogy „több polgári objektumot találtak el”, és megerősítette, hogy a támadásnak áldozatai is voltak. Orlov képeket is közzétett, amelyek a lakóházakban és üzletekben keletkezett állítólagos károkat mutatják be. Az egyik nagy lakótömb előtt sűrű fekete füst száll fel, a kirakat ablakai pedig be vannak törve.

A Zaporizzsja megyei regionális közigazgatási vezető arról is beszámolt, hogy veszélybe kerülhet az ENSZ-megfigyelők küldetése is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői csütörtökön érkeznének az atomerőműbe, ám a közigazgatási vezető szerint az oroszok az ENSZ megfigyelők számára előre egyeztetett útvonalat támadják.

(The Guardian)