Modellezték egy esetleges zaporizzsjai atombaleset következményeit

Németország külügyminisztere szerint „a német polgároknak végre meg kell szabadulniuk attól a kényszerképzettől, hogy valaha is olcsón kapott az ország olcsó orosz gázt”.

Kapcsolódó

„Németország függetlensége feladásával fizetett az orosz gázért”

Németország külügyminisztere szerint „a német polgároknak végre meg kell szabadulniuk attól a kényszerképzettől, hogy valaha is olcsón kapott az ország olcsó orosz gázt”.

Egy izraeli hírszerző cég szerint Oroszország szétszedte és hazaszállította egyik, eddig Szíriában állomásozó Sz–300-as légvédelmi rendszerét – írja a Times of Israel cikke alapján az Index.

Az ImageSat International (ISI) olyan képeket hozott a nyilvánosságra, amelyek azt mutatják, hogy az északnyugat-szíriai Maszjáf város közelében állomásozó Sz–300-as rendszert szétszedték az elmúlt néhány hétben. Az Sz–300-as több éve állt a térségben.

A rendszer radarját a nyugat-szíriai Khmeimim orosz légi bázisra vitték, az Sz–300-as üteget pedig Tartusz kikötőjébe, ahol egy orosz hajóra rakodták, amely a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjébe tartott – közölte az ISI, amely szerint a transzfer célja az ukrajna elleni invázióban kárósodott orosz légvédelem megerősítése.

Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta vasárnap, hogy az Európai Unió „válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról”, és vezessen be ársapkát az áramdíjakra.

Kapcsolódó

Uniós szintű ársapkát szeretne az osztrák kancellár az áramdíjra

Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta vasárnap, hogy az Európai Unió „válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról”, és vezessen be

Miközben az orosz offenzíva következtében mintegy 250 ukrán katona életét vesztette Szolvjanszknál és csapások érték a Motor Szics ukrán hadiüzem helikopterjavító kapacitásait is, a zaporizzsjai atomerőműben ukrán belövések miatt csővezetékek sérültek meg – derült ki a vasárnap kiadott orosz hivatalos tájékoztatásból.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az elmúlt nap folyamán két ukrán tüzérségi támadást regisztráltak a zaporizzsjai atomerőmű ellen, amelyek során kilenc lövedéket lőttek ki. Ezek egyike a 2. számú speciális épület tetejére esett, amelyben az orosz TVEL társaság új nukleáris fűtőelemei mellett szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. A repeszektől az üzem területén megsérültek a csővezetékek. A szóvivő szerint az orosz tüzérség elfojtotta a Dnyipropetrovszk megyei Marjivka felől érkező tüzet, a sugárzási helyzet az atomerőmű környékén továbbra is normális.

A vasárnapi hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő precíziós fegyverei a donyecki régióban lévő Szlovjanszknál megölték az ukrán 95. légideszant rohamdandár mintegy 150 katonáját, megsemmisítve 10 páncélozott és egyéb járművet is, ugyanitt a tartalékos-kiképzőközpontban pedig több mint száz ember vesztett életét. Mint mondta, az ukrán 241. területvédelmi dandár 204. zászlóaljának veszteségei Artemivszknál (Bahmutnál) elérték a létszámának 60 százalékát, aminek következtében a Liman operatív-taktikai csoport parancsnoksága a megmaradt állományt Kijevbe vonta vissza a létszám feltöltésére.

A tábornok szerint nagypontosságú levegő-föld fegyverek találták el Zaporizzsjában a Motor Szics gyárnak a harci helikoptereket javító üzemeit.

Tizenhét késszúrással végeztek Darja Dugina gyilkosával egy osztrák lap szerint.

Kapcsolódó

Állítólag megölték Darja Dugina gyilkosát

A meg nem erősített értesülések szerint a 43 éves Vovk kezében egy papírcédula volt.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. Ezt az augusztus 29-re előrejelzett széljárás alapján számították ki.

A vállalat javasolta, hogy a veszélyeztetett területeken lakók megelőzés céljából kezdjenek el jódot szedni, és lehetőleg minél kevesebbet menjenek ki az utcára.

Az ukrán erők eltalálták az egyik legnagyobb orosz katonai bázist az ország keleti részében, Zaporizzsja megyében lévő Melitopolban – közölte vasárnap Ivan Fedorov, az orosz megszállás alatti város polgármestere.

A városvezető szavai szerint a megsemmisült orosz támaszpont az Avtokolorit autó-, traktor- és mezőgazdasági gépgyártáshoz szükséges színes öntöttvasat előállító üzem területén állt. Fedorov beszámolt még arról is, hogy Melitopol közelében, Mirnij településen az ukrán hadsereg megsemmisített egy épületet, amelyben a térség Ukrajnától való elszakadásáról szóló „népszavazást” készítették elő.

A világban pusztító háborúkkal szemben a béke és a megbocsátás példaképeinek nevezte a 2009-ben földrengésben lerombolt L’Aquila lakosait Ferenc pápa, aki vasárnap látogatott el az abruzzói városba, és megnyitotta a helyi szent kaput.

Ferenc pápa elmondta, látogatásával közelségét akarta kifejezni, és reményt akart adni a tizenhárom évvel ezelőtti földrengéstől sújtott és megsebzett embereknek. Kifejtette, L’Aquila lakosai tudják, mit jelent a szenvedés, a kitartás, az újraindulás, amelyhez a béke szükséges.

Az Abruzzo tartomány több tucatnyi városát és települését romba döntő, 2009. április 6-án bekövetkezett földrengésben 309-en veszítették életüket. Az épületek újjáépítése még mindig folyamatban van. Ferenc pápa felkereste L’Aquila dómját, ahol az állványokról tekintette meg a helyreállítási munkákat. A pápa kerekesszékben ülve mozgott, és fején a helyi tűzoltók sisakját viselte.

– Az újrainduláshoz béke, „a béke építéséhez megbocsátás kell” – jelentette ki. A pápa az ukrán és minden olyan népért imádkozott, melyek a háború miatt szenvednek. Sürgette, hogy a nemzetek vezetői szívében „éledjen újra az irgalom emberi és keresztény érzése”.

Az ukrán és orosz erők továbbra is egymást vádolják a zaporizsjai atomerőmű ellen és annak közelében történt támadásokkal, írta a brit Guardian. Ukrajna szerint az orosz erők az erőmű közelében lévő területekre lőnek, Oroszország pedig azt állítja, hogy ukrán lövedékek csapódtak be abba az épületbe, amelyben nukleáris üzemanyagot tárolnak.

Az ukrajnai Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentin Reznicsenko szerint orosz Grad rakéták és tüzérségi lövedékek mértek csapást Nyikopol és Marhanetsz városokra, amelyek a Dnyeper folyó túlpartján, 10 kilométerre vannak a délkelet-ukrajnai erőműtől.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, az ukrán erők Marhanetszből lőtték az üzemet. A beszámolója szerint tizenhét ukrán lövedék találta el az erőművet az elmúlt napon, és találat ért négy nukleáris üzemanyagot tároló épületet is.

Vlagyimir Putyin nemrég írt alá egy rendeletet, amely az orosz fegyveres erők létszámának több mint 1,15 millió főre történő növeléséről szól – ez 137 ezer fős emelést jelent. A brit védelmi minisztérium szerint azonban ez nem valószínű, hogy növelné Oroszország harci erejét – részben a folyamatban lévő veszteségek miatt.

Putyin elnök rendelete egy katonai toborzási kampány közepette született. Jelentések szerint a toborzók még börtönöket is látogatnak, szabadságot és pénzt ígérve a raboknak. Jelenleg az orosz hadseregnek valamivel több mint egymillió fős állománya van, plusz közel 900 ezer civil alkalmazott.

A brit minisztérium a háborúval kapcsolatos rendszeres frissítéseinek egyikében azt mondta, hogy nem világos, hogy a tervezett növelést több önkéntes toborzásával – vagy a sorkatonai szolgálat növelésével – érik-e el. De bármilyen emelést is jelent ez a gyakorlatban, nem valószínű, hogy hatása lenne Ukrajnában, tekintve, hogy Oroszország több tízezer katonát vesztett, és nagyon kevés új szerződéses (azaz nem besorozott) katonát toboroznak.

Nyugati tisztviselők szerint mintegy 70-80 ezer katona halt meg vagy sebesült meg azóta, hogy Oroszország hat hónappal ezelőtt megszállta Ukrajnát. Jelenleg a 18 és 27 év közötti orosz férfiakra vonatkozik a sorkötelezettség, bár sokan elkerülhetik vagy lerövidíthetik a szolgálatot – általában egy évre – orvosi mentességgel vagy azzal, hogy felsőoktatásba jelentkeznek, írja a BBC.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7445-en léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 14 566-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 304 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket vasárnap reggel – közölte a török védelmi minisztérium. A mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából egy humanitárius folyosón keresztül történik, azt a török, az orosz és az ukrán hadsereg, valamint az ENSZ képviselői alkotta közös koordinációs központ (JCC) felügyeli. Minden hajót megvizsgálnak, mielőtt azok belépnek a Boszporuszba. Hasonló intézkedéseket alkalmaznak az Ukrajnába tartó üres teherszállító hajókra is.

A JCC folyamatosan tájékoztatja a gabonaszállításban részt vevő feleket a hajók pontos tartózkodási helyéről és útvonaláról, így mind az orosz, mind az ukrán, mind pedig a török katonaság óvni tudja azokat, és biztosítani tudják a tíz tengeri mérföldes (18,5 kilométer) biztonsági zónát a hajóknak a humanitárius tengeri folyosó mentén.

Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre. Az ukrajnai háború februári kezdete óta az ukrán gabona fekete-tengeri exportja megbénult, ami az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint mintegy 47 millió ember akut éhezését okozta világszerte. A gabonaexport újraindításáról júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével született megállapodás. (MTI)

Jövőre 50 ezer ukrán menekült válhat hajléktalanná az Egyesült Királyságban – írta a Guardian. A lap szerint a figyelmeztetések ellenére a brit kormány eddig nem mutatott hajlandóságot új támogatási csomag létrehozására, miközben a Nagy-Britanniát is sújtó válság miatt egyre nő a félelem, hogy az „Otthonok Ukrajnának” névre keresztelt kormányzati program szeptemberre felbomlik, amivel véget ér a menekültek első hat hónapos elhelyezésének támogatása is.

Az Otthonok Ukrajnának program keretében összesen 83 900 menekült érkezett márciusi kezdete óta. A menekülteket támogatókkal párosították, akik beleegyeztek, hogy hat hónapra elszállásolják őket, és havi 350 fontot fizettek nekik.

De korántsem volt sikeres minden párosítás. A kormány adataiból kiderül az is, hogy a háború februári kitörése óta 1335 ukrán, köztük 945 gyermekes család regisztrált hajléktalanként.

Ez a szám a következő hónaptól várhatóan ugrásszerűen emelkedik. A Munkáspárt és a Liberális Demokraták gyermekjótékonysági szervezetének elemzése szerint a menekültszponzorok visszajelzései alapján a télre 15-21 ezer ukrán válhat hajléktalanná, a jövő év közepére pedig több mint 50 ezerre emelkedhet ez a szám.