Az év első három hónapjában folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák: az építési engedélyek csökkenése továbbra is lassúbb, mint a befejezett építkezéseké, másrészt folytatódik a közép-magyarországi építkezések visszaesése. Budapesten 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint 2011. első három hónapjában. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal. 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma egy évvel korábban 51 százalékos csökkenést mutatott, szemben a mostani csak 10 százalékossal.
| Tavaly is csökkent |
|
2011-ben összesen 12 655 új lakás épült, 39,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve – közölte a KSH az éves összesítésében. Még a két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem volt ennyire lanyha a lakásépítési kedv. |
Az új lakások 41 százalékát építették vállalkozások, egy évvel korábban 49 százalék volt ez az arány. A magánszemélyek részaránya 57 százalékra nőtt (tavaly 50 százalék volt). Az önkormányzatok gyakorlatilag nem építtettek lakást. Csökkent az eladásra készülő lakások aránya, 50-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (48-ról 53 százalékra). Bérbeadásra az idén a lakások 5, egy évvel korábban 2 százaléka épült.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is némileg változott: gazdasági társaságok a használatba vett lakások 55 százalékát, egyéni vállalkozások pedig kevesebb mint egyharmadát építették. Az új lakások tizede készült lakossági kivitelezésben. 45-ről 53 százalékra nőtt az új családi házak aránya, a lakóparki lakások viszont az 1 százalékot sem érik el.
2012 első három hónapjában 650 lakás szűnt meg, kétszer annyi, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik.
Nagyobb lakások épültek
Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 97 négyzetméter volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 4-gyel növekedett. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 35 százalékról 37 százalékra nőtt.
198 üdülőegységet építettek, 87 üdülőépületre és 204 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és az engedélyezett üdülőegységek száma több mint kétszeresére nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 72 négyzetméter, a tavalyinál 4-gyel kisebb.
A kereskedelem is pangott
Tavaly 2490 új lakás épült Budapesten, idén 2000 átadását tervezik a fejlesztők, az eladatlan új lakások száma 2009-ben 3800 volt, ez idén januárra 3100-ra csökkent – olvashatjuk az OTP Jelzálogbank egy korábbi felmérésében. A válság előtt egy lakásépítési projekt 30-40 lakást tartalmazott, 2012-re viszont 15 lakásosra zsugorodott.
A vásárlás nem fog hamar fellendülni. Ennek egyik fő oka a csekély önerő, amelyet tovább apasztott a végtörlesztés miatti kiköltekezés – vélekedett OTP, amelynek egyébként van egy új lakások eladásával is foglalkozó leányvállalata is. Az eladások ösztönzésére több új technikát is alkalmaznak a fejlesztők, például bérbe adják a lakást egy-két évre, és ha megtetszik a bérlőnek, kedvezményesen vásárolhatja meg azt. A másik vonzerő a szerkezetkész lakás eladása, amit a vevő vagy a beruházó, vagy pedig a saját szakembereivel fejeztet be.
Nemcsak az új építésű, hanem a használt lakások piaca is zsugorodott az elmúlt hónapokban, bár nem oly nagy mértékben, mint egy éve – közölte a Duna House (DH). Az ingatlanközvetítő országos tranzakciószám-becslése szerint 2012 áprilisáig az ingatlanpiacon összesen 7306 adásvétel történt.
Élénkített a végtörlesztés
A magyarországi lakáspiac megítélése 2012 elejére – a végtörlesztés okozta piaci élénkülés miatt – kissé javult az egy negyedévvel korábbihoz képest – olvashatjuk a GKI Gazdaságkutató ingatlanpiaci kutatásában. Kelet-Magyarországon némileg enyhült a lakástúlkínálat. Úgy tűnik, kissé kelendőbbek Budapesten a panellakások, a családi házak és a pesti zöldövezeti ingatlanok, mint tavaly. A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a fővárosban 2012 végéig enyhe javulást várnak, Nyugat-Magyarországon némi romlásra, a keleti országrészben változatlan helyzetre számítanak. A lakossági várakozások mind a vásárlás és építés, mind a felújítások és korszerűsítések területén újabb mélypontokra kerültek – jelezte a GKI.
Az ingatlanpiacon az idei csúcs a január volt, akkor 12 970 lakás cserélt gazdát – ennek oka a végtörlesztés volt – közölte a DH is. Tavaly nagyon gyenge volt az április, ám utána ismét jó értékeket produkált a piac. A DH szerint idén is bekövetkezhet ugyanez. Idén áprilisban ugyanis 5 százalékkal több tranzakció volt, mint a végtörlesztés előtti átlag, és 2011 azonos hónapjához képest is 13 százalékkal nőtt a forgalom az ingatlanpiacon.
Az idei első négy hónap közel 40 százalékkal teljesített jobban a tavalyinál. Ennek az okai között fontos megemlíteni, hogy 2011-ben még élt a kilakoltatási moratórium, amely fékezte, az idei végtörlesztés viszont „megpörgette” a piacot.
Az állam megveszi, de nem mindenkitől
A Bankszövetséggel kötött megállapodás alapján 5000 ingatlanról 25 ezer ingatlanra emelkedik a Nemzeti Eszközkezelő (NE) által 2014 végéig megvásárolható lakóingatlanok száma – derült ki a Széll Kálmán Terv 2.0-ból. Az Eszközkezelő az idei év végéig 8000, 2013-ban még plusz 7000, majd 2014-ben további 10 ezer ingatlant vesz majd meg, a lakók pedig visszabérelhetik az államtól az otthonukat. Azok a tulajdonosok adhatják el az államnak a lakásukat vagy házukat, akiknek legalább 180 napos a törlesztőrészlet-késedelmük.
A devizahitelesek mentésének három lépcsőfoka van: a leggazdagabbak kedvezményes áron végtörleszthettek, a még törleszteni képes adósok az árfolyamgát intézményével élhetnek, és akinek semmi esélyük a törlesztésre a gyenge forint miatt, azok a Nemzeti Eszközkezelő segítségét igényelhetik. Ehhez azonban igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük: csak az adhatja el a lakását az államnak, aki szociálisan rászoruló (tehát jövedelempótló vagy szociális támogatást kap) és legalább egy gyermeket nevel. Korábban legalább két gyermeknél húzták meg a határt, ezt a második Széll Kálmán Terv módosította. (A további feltételekről itt olvashatnak.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összesítése szerint 5050 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre 2011. utolsó és 2012. első negyedévében.
