December 14-én karácsonyi szünetre megy a parlament és csak február elsején nyitja ki ismét kapuit. Április 11-én viszont valószínűleg már választani fogunk, így szűk másfél hónapja marad a kormánynak és a jelenlegi Országgyűlésnek, hogy döntéseket hozzon.
A következő hónapok nyilvánvalóan a kampányról szólnak majd, annál is inkább, mert ha áprilisban lesz a parlamenti választás, akkor januártól hivatalosan is kampányidőszak kezdődik – véli Lakner Zoltán. A Vision Politics vezető elemzője szerint ebben a szituációban “rendes” körülmények között is átalakul a kormányzati munka: politikai értelemben a kormánypárt szolgálatába áll, akár úgy, hogy a miniszterelnök hangsúlyozottan csakis kormányoz, míg a többiek a politikai csatákban törik magukat (mint Orbán Viktor 2002-ben), akár úgy, hogy a kormányfő beleveti magát a kampányba (erre példa Schröder kancellár 2005-ben).
„A jelenlegi magyar helyzet annyiban különleges, hogy Bajnai Gordon csak egy évre vállalt kormányfői szerepet, nem fogadta el az MSZP listavezetésre vonatkozó ajánlatát, ebből következően a kampányban nagy valószínűséggel háttérbe szorul” – fogalmazott az elemző. Így lehetnek megjelenései, mikor a kormányzat eredményeiről van szó az MSZP-kampányban, de a szocialistáknak most alapvetően az az érdekük, hogy a párthoz kössék mindazt, amit eredménynek tartanak.
„Ebből adódóan a kormány politikai (nem alkotmányjogi) értelemben ügyvezetővé válik, menedzseli az ügyeket, de önálló kezdeményezéseket kevéssé várhatunk tőle: a “politkacsinálás” centruma eltávolodik a kormánytól” – mondta Lakner Zoltán az FN.hu-nak.
Takaréklángra kapcsoltak
Az ősz első felében a Bajnai-kormány igen aktívan irányította a politikai diskurzust, a költségvetés mellett több kezdeményezése is napirenden volt (Rend és biztonság programja, antikorrupciós csomag). A kormányzati cselekvés azonban már novemberben takaréklángra kapcsolt, de a továbbiakban teljesen láthatatlanná válhat – állítja Szomszéd Orsolya. A Nézőpont Intézet elemzője hozzáteszi: ez még vélhetően nem eldöntött, milyen szerepet vállal Bajnai a választási kampányban.
„Bizonyos, hogy az MSZP számít a miniszterelnökre. A költségvetés elfogadásával tulajdonképpen saját vállalásai teljesítésének végéhez érkezett a kormány, és egyelőre hiányzik az a rendező elv, amely mentén a hátralévő időben végzendő kormányzati munkát képzeli el a Bajnai-kabinet” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Szomszéd Orsolya.
Szerinte több olyan terület is van, ahol akad még tennivaló. Példaként említette a közbiztonság megerősítését, a banki ügyfelek megsegítését, vagy a korrupció elleni küzdelmet. „Ám nincs meg az a jól idézhető 1-2 mondat, amely elmagyarázza, mi az értelme a további kormányzati időszaknak, mért kell “kitartani” a választásokig. Eddig a költségvetés végig vitele volt a világos cél, ezután úgy tűnik, “csak” a napi ügyek intézésére rendezkedik be a kormány” – véli Szomszéd Orsolya. A politológus szerint a téli szünet persze eleve nem a látványos kormányzati munka időszaka, aztán pedig lassan itt a választási kampány, ahol a pártok játsszák a főszerepet.
Nem mutathatják azt, hogy feladták
A Political Capital elemzője szerint a kormányzati munkát alapvetően két szempont határozhatja meg. Egyrészről a Bajnai-kormánynak és szocialista pártnak is érdeke annak a látszatnak az elkerülése, hogy az ország ügyeinek intézése leáll a választási kampány miatt. „Pontosan azért, mert sem a párt, sem a kormány nem tűnhet úgy fel a választók előtt, mintha feladták volna. Másrészről ugyanakkor az MSZP-nek érdeke, hogy intézkedéseket fogadtasson el a kormánnyal, illetve olyan kormányzati intézkedések határozott támogatójaként jelenjen meg, amelyek érvként felhasználhatóak a választási kampányban is” – tette hozzá Gyulai Attila.
A politológus szerint az igazságügyi és rendészeti tárcával kapcsolatban ez például jelentheti a közbiztonság középpontba helyezését, más területeken pedig akár a válságkezeléssel kapcsolatban esetleg felmutatható baloldali intézkedéseket, vagyis az MSZP célcsoportjainak megszólítását az ügyeken keresztül. „Mindemellett várható, hogy a gazdaságpolitikában is új célokat határoz meg a kormány, mint például az ERM II-be való belépés, ami egyrészről eredményként mutatható fel, másrészt a következő kormány mozgásterét is szűkíti, a választás után így nem mutatható fel túlságosan éles eltérés a 2010 előtti időszakhoz képest” – hangsúlyozta Gyulai Attila.
mikor lesznek a választások?
Az Alkotmány huszadik paragrafusa szerint a választásokat a köztársasági elnök írja ki, az előző országgyűlési választást követő negyedik év április vagy május hónapjában. Bár a jogszabályok arról nem rendelkeznek, mely napra essen, a szokások szerint eddig minden esetben vasárnapra írták ki a voksolást. A szavazás azonban nem eshet ünnepnapra sem, így – húsvét miatt – a legkorábbi időpont, amely szóba jöhet: április 11. a legkésőbbi pedig május 16 – így május 30-án, a szokások szerint két hét elteltével, meg lehet tartani a második fordulót. De nem írható ki a választás május 9-ra sem, mert így a második kör Pünkösd vasárnapra esne.
