Az elmúlt időszakban nemcsak a járvány, hanem az energiaárak növekedése és a katázás szigorítása is jelentős hatással volt az egészségügyi ellátásra. A napokban a Magyar Orvosi Kamara is elismerte, hogy az egészségügyben korábban megindult, kedvezőtlen folyamatok nem álltak meg, a közellátás teljes rendszere recseg-ropog.
Elsősorban az eddig kevesebb figyelmet kapó – az alap- és a kórházi ellátás közötti szintet jelentő – járóbeteg-ellátásra voltunk kíváncsiak: a járvány utáni jelentős változások hogyan érintik a szakrendelők működését?
Noha a járóbeteg-ellátásnak a béreken kívüli működtetési költségei viszonylag alacsonyak, az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a szakrendelőket – mondta a 24.hu-nak Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségeleme a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak emelkedése. A szakrendelők ugyanis piaci árat fizetnek az áramért és a gázért is, ami négy-ötszörös emelkedést jelent a rezsiszámlán – magyarázta Pásztélyi, hozzátéve: ennél a költségelemnél állami beavatkozást várnak, mert ez olyan működési költség, amelyet a társadalombiztosításnak kellene állnia.
Nem minden szakrendelőt érint egyformán az energiaárak emelkedése. Lapunknak Dr. Polák László, a II. kerületi szakrendelő főigazgató főorvosa azt mondta, egyelőre csak találgatják, mennyiben befolyásolják majd az intézet gazdálkodását az árváltozások. A Kapás utcai rendelő üzemeltetésére az önkormányzat egy 2021-es közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést, és az ebben foglaltak alapján fizeti a szakrendelő a gázt és a villanyt.
Ez a szerződés jövő év februárjában jár le, vagyis addig a szerződésben rögzített energiaárakat fizetik – legalábbis ebben reménykedik a főorvos, aki elmondta azt is: a szakrendelőnek vannak olyan telephelyei, amelyeknek a rezsijéről nyilatkozniuk kellett a gázszolgáltatónak. A telephelyeken azonban nem érvényes a rögzített energiaárakat meghatározó szerződés, így Polák szerint egyelőre mindenki csak találgat, hogy ezeken a telephelyeken lesz-e költségnövekedés. Amennyiben a szakrendelőnek piaci árat kell majd fizetnie a jövőben az energiaellátásért, az nagyon érzékenyen fogja érinteni az intézetet, mivel jelentősen növeli működési költségeit, amit a jelenlegi társadalombiztosítási finanszírozásból képtelen lesz kigazdálkodni. Ezért ennek ellensúlyozására tb-finanszírozási beavatkozást remélnek Polák Lászlóék.
Katáról szolgálati jogviszonyra
Nemcsak a növekvő energiaárak, hanem a szeptemberben életbe lépő új katatörvény is hatással lesz a szakrendelők működésére, bár hogy pontosan miként, az Pásztélyi Zsolt szerint nehezen megjósolható. Ez egy adótechnikai kérdés, az érintett egészségügyi dolgozók átmehetnek más típusú jogviszonyba is – véli az elnök, aki emlékeztetett: az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépésével sokan választották inkább ezt az új foglalkoztatási formát, ezért akkor 10 százalékkal nőtt az alkalmazotti formában ellátott szakorvosi órák száma. Pásztélyi várakozása szerint most is sok katás vállalkozó tesz majd így, de ahhoz kell egy-két hónap, mire kiderülhet, a katázók hogyan döntöttek.
A Kapás utcai rendelőben összesen két, úgynevezett személyes közreműködő munkavállalót érint a katázás (ők a főállásuk mellett dolgoznak ebben a formában a szakrendelőben). Tőlük azt kérik, hogy válasszanak más adózási formát, vagy térjenek át az egészségügyi szolgálati jogviszonyra.
Azt szeretnénk, hogy maradjanak, mert meg vagyunk elégedve a munkájukkal
– tette hozzá a főorvos, aki emlékeztetett: nem példa nélküli, hogy az egészségügyi dolgozók a szolgálati jogviszonyt választják. Annak 2021. márciusi bevezetésekor ugyanis sokan, akik korábban szabadfoglalkozású jogviszonyban megbízási szerződéssel vagy személyes közreműködői szerződéssel dolgoztak a szakrendelőben, áttértek egészségügyi szolgálati jogviszonyra. Néhányan azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a már említett személyes közreműködői szerződéssel dolgozhassanak tovább, ezt engedélyeztetni kell az Országos Kórházi Főigazgatósággal.
Nem várólista, betegfogadási lista
Pásztélyi Zsolt arról is beszélt, hogy fontos lenne az alap- és fekvőbeteg-ellátás mellett a járóbeteg-ellátás szerepéről is beszélni, mert egy jól működő szakrendelői hálózattal kevesebb beteg kerülne kórházba. Ennek köszönhetően főképp a magas költségen működő sürgősségi osztályok, de úgy általában az egész kórházi ellátórendszer válláról is sok terhet lehetne levenni. Ezért fontos a járóbeteg-szakellátás autonómiája, amelynek záloga az önkormányzati fenntartás. A független intézmények képesek jól szervezetten ellátni ezt a feladatot – mondja az elnök utalva Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár felvetésére, miszerint állami fenntartásba kerülnének az önkormányzati rendelők. A kórházhoz csatolás Pásztélyi Zsolt tapasztalatai szerint a szakrendelők sorvadásához vezetne, ez pedig tovább fokozná a magyar ellátórendszer kórházcentrikusságát – nemzetközi összehasonlításban mértékadó kutatások többször is megerősítették ezt.
A szakrendelői hálózat működésének javításához fontos lépés lenne a várólisták csökkentése. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség májusban ismét felmérte a tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak egy szakrendelésre. A 44 intézményből beérkezett adatok szerint az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, azonban a helyzet nagyon változó, a szükséges várakozás – szakmától függően – háromtól 68 napig terjedhet.
A legrövidebb átlagos várakozási idő az adatfelvételben szereplő húsz szakma közül továbbra is a sebészeten mérhető: 3,1 nap. A második legrövidebb a gyermekgyógyászat (7,7 nap), a harmadik pedig a fül-orr-gégészet (9 nap). Ezzel nagyjából ki is merült azon szakmák köre, ahová két hétnél hamarabb be lehet jutni, ugyanis a következő legrövidebb várakozási idők a pszichiátria (13,88 nap) és a nőgyógyászat (14,7 nap). Még rosszabb a helyzet
- az endokrinológiai (68,65 nap),
- a nefrológiai (63 nap)
- és az angiológiai (53,86 nap) szakrendeléseken.
A megnövekedett várakozási idő Pásztélyi Zsolt szerint azzal is összefügg, hogy a felmérés 2022 májusában készült, amikor már lecsengőben volt a járvány, a betegek pedig elkezdtek visszaáramlani az ellátórendszerbe. Az elnök hangsúlyozza: a többi között bizonyos teljesítményvolumen-korlátok célzott feloldásával, többletfinanszírozással, a háziorvosok kiterjesztett gyógyszerfelírási jogosítványával lehetne javítani a helyzeten. A betegeknek sokszor csak azért kell szakorvoshoz fordulniuk, hogy kedvezőbb támogatási kulccsal kapják meg gyógyszereiket. Ez pedig többletforgalmat generál a szakrendelőkben – emlékeztet az elnök.
A 88 ezer lakosú II. kerületben a Kapás utcai rendelő kerületen kívüli betegeket is fogad bizonyos szakrendeléseken. Így reumatológián, ortopédián, fizikoterápián és gyógytornán Budapesten kívüli ellátási kötelezettsége is van, Budajenőről, Budakesziről, Nagykovácsiból, Perbálról, Pátyról, Solymárról, Telkiből, Tökről és Zsámbékról is érkezhetnek betegek.
A rendelőben ellátott esetek száma jelenleg a 2019-es év hasonló időszakának a 75–80 százaléka, vagyis egyelőre kevesebb beteget látnak el, mint három évvel ezelőtt – avat be a részletekbe Polák László. A főorvos egyrészt ezt azzal indokolja, hogy megváltozott a betegek viszonyulása az egészségügyi intézményekhez, de megváltozott az ellátás eddigi rutinja is: a páciensek egyre gyakrabban nem személyesen, hanem telefonon egyeztetik panaszaikat, ellátásukat a szakorvossal és a háziorvossal.
A betegforgalmat befolyásolja az is, hogy a járvány alatt egyre több páciens a magánellátás felé fordult. A háziorvosi szinten megfigyelhető az is, sokakat visszatart, hogy a járvány hozadékaként már nem lehet „csak úgy” besétálni a háziorvoshoz, hanem előre egyeztetett időponttal jut csak be a beteg, ha nem sürgős esetről van szó.
A szakrendelőben a várólista megnevezése betegfogadási lista, amelynek alakulása szakmánként változó
– vázolja a helyzetet Polák László. Ahol kellő létszámú dolgozó van, ott nem hosszú: lehet, hogy egy-két héten belül időpontot kap a beteg, de olyan is akad, ahol másnapra már van időpont. A bőrgyógyászaton például kevés az orvos, ott hosszabb a várakozási idő – magyarázza a főorvos, aki szerint azonban a várólisták sok esetben torzítanak.
Sokszor ugyanis már akkor kap időpontot a páciens, amikor vissza kell mennie kontrollra, és lehet, hogy ennek az időpontja – amit előre megad számára az orvos – csak három hónap múlva esedékes. Bár ez nem számít hagyományos értelemben várólistának, mégis torzítja azt, mert akad olyan páciens a rendszerben, aki 90 napra kap időpontot – ami valójában egy előre egyeztetett kontroll. Így a Kapás utcai rendelő reumatológiáján például tervezetten 49 nap a várakozási idő, kardiológiai vizsgálatra pedig 61, ezen torzító hatások miatt – magyarázza a főorvos.
