Ismeretlen helyen lévő, szigorú fegyházba szállították át Alekszej Navalnijt 

A Vlagyimir megyei Pokrov börtöntelepéről egy meg nem nevezett, szigorúbb fokozatú büntetés-végrehajtási intézetbe helyezték át Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, miután jogerőre emelkedett az ellene csalás címén meghozott ítélet.

Ezt Navalnij ügyvédje, Olga Mihajlova közölte kedden a sajtóval. Azt Pokrovban még a jogi képviselővel sem közölték, hogy melyik fegyházba szállították át az őrizetest. Fellebbviteli szinten a moszkvai városi bíróság május 24-én helybenhagyta a Navalnijra márciusban kiszabott kilencéves szabadságvesztést. A tárgyaláson két ügyet egyesítettek.

Az első eljárást azon a címen indították ellene, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított – és Oroszországban betiltott – Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és munkatársai bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (jelenlegi árfolyamon több, mint 3,8 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több, mint 2,3 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó volt a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az „igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (több, mint 5,5 millió forintra) megbírságolták. Navalnijt májusban azzal is megvádolták, hogy szélsőséges egyesületet hozott létre, amelynek tevékenysége a tisztviselők és oligarchák elleni gyűlöletkeltésre irányult. Emiatt majd további tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt váratlanul átszállították a börtönből, ahol 11 és fél éves börtönbüntetését tölti egy ismeretlen helyre – írja a The Guardian a bebörtönzött politikus vezérkari főnöke, Leonyid Volkov Telegram bejegyzés alapján.

A Reuters jelentése szerint amikor Navalnij ügyvédje megérkezett a 2-es számú fogolytelepre, egy pokrovi fogolytáborba, azt mondták neki: „Nincs itt ilyen elítélt”.

Volkov megjegyezte, nem tudni, hol van most Navalnij.

A múlt hónapban Navalnij egy orosz bíróságon videókapcsolaton keresztül őrültnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki szerinte egy „buta háborút” indított, amely Ukrajna és Oroszország ártatlan embereit gyilkolta le.

Ferenc pápa egy újságírókkal folytatott beszélgetésben úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet nem fekete-fehér, és nem szabad a konfliktus összetettségét “a jó és a rossz” összecsapására leegyszerűsíteni. Ferenc pápa a jezsuita média munkatársaival találkozott még májusban, a beszélgetés tartalmáról kedden adott hírt a La Stampa című olasz napilap.

A katolikus egyházfő brutálisnak, kegyetlennek és ádáznak nevezte az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget, míg a “bátor ukránoknak” a túlélésért folytatott küzdelmét méltatta. “Az oroszok azt gondolták, egy hét alatt végeznek, de elszámították magukat. Egy olyan bátor néppel kerültek szembe, amely megharcol a túléléséért, a történelem során több ilyen harcot is megvívott” – fogalmazott a pápa.

Elmesélte, hogy néhány hónappal az orosz támadás megindítása előtt találkozott egy “bölcs államfővel”, aki aggodalmát fejezte ki neki amiatt, hogy a NATO “Oroszország kapujánál csahol, miközben nem fogja fel, hogy Oroszország nem engedi meg egyetlen más hatalomnak sem, hogy közelítsen hozzá, és ez a helyzet akár háborúhoz is vezethet”. Ferenc pápa szerint ez a politikus, akit nem nevezett meg, “értette a jeleket”. Ezzel kapcsolatban aztán az egyházfő úgy fogalmazott, hogy “nem látjuk a teljes dráma minden elemét a háború mögött, amelyet esetleg egy bizonyos módon provokálhattak vagy nem akadályoztak meg”. Határozottan elutasította azt az elméleti feltevést, hogy emiatt a nézete miatt akkor őt Putyin-pártinak lehetne tekinteni. “Nem vagyok az. Leegyszerűsítő és téves lenne ilyesmit állítani” – mondta.

Az egyházfő továbbá “elborzasztónak” nevezte, hogy Oroszország a háborús konfliktusban csecsen és szíriai zsoldosokat is bevet.

Ferenc pápa reményét fejezte ki a beszélgetés során, hogy szeptemberben Kazahsztánban, a világvallások kongresszusán találkozhat majd Kirill orosz pátriárkával.

Timothy Snyder szerint Oroszországnak „éhezési terve” van, Vlagyimir Putyin orosz elnök célja pedig az, hogy a fejlődő országok nagy részét éhínségbe taszítsa. A Yale Egyetem neves Kelet-Európa-történésze a Twitteren fejtette ki gondolatait, amit a portfolio.hu szúrt ki.

Snyder szerint Putyin tervének három szintje van.

1. Része egy nagyobb kísérletnek, amely az ukrán állam megsemmisítésére irányul, azáltal, hogy elvágja az exportját.
   Az ukrán gabona hiánya újabb menekülthullámot indít el Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, ami instabilitást hoz létre az EU-ban.
2. A világméretű éhínség alátámasztja az Ukrajna elleni orosz propagandakampányt.
3. Snyder szerint ugyanis amikor az élelmiszerlázadások elkezdődnek, és az éhínség egyre jobban elterjed, az orosz propaganda Ukrajnát fogja hibáztatni, és követelni fogja, hogy ismerjék el Oroszország ukrajnai területi hódításait, és oldjanak fel minden szankciót. Oroszország azt tervezi, hogy éhezteti az ázsiaiakat és az afrikaiakat, hogy megnyerje európai háborúját.

A történész történelmi példákat is felhoz Putyin tervével kapcsolatban, szerinte Sztálin és Hitler is úgy gondolta, hogy az ukrajnai búzamezők fölötti ellenőrzés megváltoztathatja a világot.

Russia has a hunger plan. Vladimir Putin is preparing to starve much of the developing world as the next stage in his war in Europe. 1/16

— Timothy Snyder (@TimothyDSnyder) June 11, 2022

Hosszú hetek után Harkiv régióban is kisebb sikereket fel tudnak mutatni az oroszok. Itt az ukránok visszaszorították az elmúlt hetekben az oroszokat Harkiv városa körül, most azonban a brit védelmi minisztérium jelentése szerint újból támadnak az oroszok és kisebb eredményeket el is értek. Azonban a fő erőiket továbbra is Donbaszra, azon belül pedig Szeverodonyeckre fókuszálják.

A Szeverodonyeckért vívott harcra úgy fogunk emlékezni, mint az egyik legbrutálisabb csatára, amit valaha Európában láttunk – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hatalmas ukrán veszteségekről is beszélt.

Az oroszok még nem vették be teljesen a kelet-ukrajnai várost, de a túlnyomó részét már ők ellenőrzik, a városból kivezető három hidat pedig már lerombolták, vagyis segítséget, utánpótlást vinni a városba vagy menekülni már nem lehet.

Habár a front 2500 kilométer hosszú, a stratégiai kezdeményezés még mindig a miénk – fogalmazott Zelenszkij, aki eltökélt abban, hogy felszabadítsák az oroszok által elfoglalt területeket és kiűzzék a megszállókat.

Magyarország területére június 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5515 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5125 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis összesen 10.640-en jöttek a háború sújtotta országból.

A beléptetettek közül a rendőrség 958 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. június 13-án 211 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság friss jelentéséből.

A háború elől Magyarországra érkező ukrán menekültek töredéke kért csak menedékjogot Magyarországon – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból.

“Az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 13. 6.00 órai adatok alapján – eddig 24 795 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 17 763 fő esetében született elismerő döntés. A Főigazgatóságunk továbbra is minden segítséget megad a háború elől menekülők részére, szorosan együttműködve a társszervekkel” – írta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

További szövetséges, elsősorban orosz erőket kell bevetni amiatt, hogy az ukrán fegyveres erők egyre intenzívebben lövik Donyecket és a szakadár területek más városait – közölte Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott, és csak Oroszország által elismert “Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfő esti Telegram-bejegyzésében. Pusilin szerint “az ellenség szó szerint átlépett minden határt”, tiltott hadviselési módszereket alkalmaz, Donyeck lakó- és központi kerületeit lövi, és tűz alá vette a köztársaság más városait is.

Ezzel kapcsolatban egyetértés született, hogy a szövetséges erők, elsősorban az Oroszországi Föderáció, minden szükséges további erőt be fognak vetni

– írta Pusilin.

Az oroszbarát szakadár vezetője szerint az ukrán fegyveres erőknek még mindig elegendő fegyverük maradt ahhoz, hogy tüzérségi csapásokat tudjanak végrehajtani, ezért a helyi hivatalok vezetőit arra utasították, hogy csak a minimális létszámot foglalkoztassák a munkahelyeken, a legtöbb alkalmazottat pedig irányítsák át távmunkára. Ugyanilyen ajánlást kaptak a magánvállalkozások is. A donyecki hatóságok szerint az ukrán erők hétfőn “az egész konfliktus alatt példátlan erejű és hosszúságú” tüzérségi támadást intéztek a szakadár köztársaság székhelye ellen; két óra alatt közel 300 sorozatvető-rakétát és tüzérségi lövedéket lőttek ki. A NATO-szabvány szerint 155 milliméteres kaliberű lövedékből a nap folyamán több, mint száz becsapódást regisztráltak, de lőttek Grad és Uragan rendszerből is – írta az MTI.

A nyugati beszámolók szerint az oroszok egyértelmű tüzérségi fölényben vannak az ukránokkal szemben, ezért sürgetik a nehézfegyverzeteket tartalmazó fegyverszállítmányokat az ukránok. – Míg mi egyet tudunk lőni, addig ők tíz-tizenötöt – hoztak példát az erőviszonyokra az ukrán katonák.