Lemondott Putyin tanácsadója, 243 gyerek halt meg eddig a háborúban

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, Kamala Harris alelnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A főtitkár az egyeztetést újságírók előtt „nagyszerű találkozónak” nevezte.

Stoltenberg dícsérte az Egyesült Államok vezetését, a nagyhatalom Ukrajnának nyújtott támogatását, valamint a transzatlanti szövetség támogató vezetését. Többek között úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok támogatása „minden nap változást hoz a csatatéren”.

Putyin elnök kevesebb NATO-t akart, ezért megszállta Ukrajnát, de most egyre többet kap belőle

– csillantotta meg humorérzékét a NATO-főtitkár.

Ami a lényeget illeti: a tárgyalópartnerek megvitatták a június végén madridban esedékes NATO-csúcs előkészületeit. Erre mint mondta: „biztonsági szempontból sorsdöntő időpontban kerül sor”, és nagyon várja Bident Spanyolországban.

Arra a kérdésre, hogyan értékeli Oroszország ukrajnai inváziójának kifutását, azt mondta: „a háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok, ezért hosszú távra kell felkészülnünk”. Hozzátette, hogy ez egy „felőrléses háború” lett, amelyben az ukránok „kemény árat fizetnek, hogy megvédjék a hazájukat a csatatéren”, de „Oroszországnak is sok vesztesége van”. Stoltenberg úgy véli, hogy a háború „a tárgyalóasztalnál fog véget érni”, ám Ukrajnának addig is szüksége van a NATO támogatására.

Kérdésre válaszolva azt mondta, bízik abban, hogy a helyzet, akit Törökország álláspontja idéz elő Svédország és Finnország NATO-tagjelölti kérelmének blokkolásával, az meg fog oldódni.

Amikor egyik szövetségesünk, Törökország aggodalmát fejezi ki, azt kell tennünk, amit mindig is teszünk, vagyis le kell ülnünk, kezelni az aggodalmakat, majd egységes utat kell találni a továbblépéshez. Szoros kapcsolatban állunk Ankarával, az ottani vezetéssel

– mondta a főtitkár hozzátéve, hogy szoros kapcsolatban állnak Svédországgal és Finnországgal is.

Stoltenberg elmondása szerint a következő napokban találkozót hív össze Stockholm, Helsinki és Ankara vezető tisztségviselőivel, és hangsúlyozta, hogy Törökország „fontos szövetséges”.

Az amerikai kormány újabb szankciókat jelentett be orosz magánszemélyekkel szemben. A legújabb büntetőintézkedések például egy Kremlhez köthető jachtközvetítő cégre és több magas rangú orosz kormánytisztviselőre sújtanak le.

A listán szerepel Putyin bizalmasa és strómanja, Szergej Roldugin is, aki arról ismert, hogy az orosz elnök offshore vagyonát őrzi.

Az amerikai kormány szankciót vetett ki továbbá Maria Zaharovára, az orosz külügyminisztérium szóvivőjére, Alekszej Mordasovra, Oroszország egyik leggazdagabb emberére, valamint családtagjaikra és velük kapcsolatban álló más „entitásokra”.

Oroszország elitje Putyin elnökig bezárólag összetett támogatói hálózatot működtet, hogy elrejtse, mozgassa és fenntartsa javait és luxusvagyonát

– mondta Brian Nelson, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmus elleni és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára. A tisztviselő szerint a csütörtöki szankciócsomag éppen azt mutatja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium képes fellépni azokkal szemben, akik a jogosulatlanul szerzett vagyonok védelméért és fenntartásáért felelősek.  Közölte: továbbra is érvényesíteni fogják a szankciók adta lehetőségeket, hogy leleplezzék a korrupt módszereket, amelyek révén Putyin elnök és elitje gazdagodik.

Luhanszk régió kormányzója szerint nagyjából 800 helyi lakos talált menedéket az orosz hadsereg által ostromlott szeverodonyecki vegyi üzem alatti óvóhelyeken. Az ott megbújt civileket előzőleg felszólították, hogy hagyják el az ostromlott várost, ám ők visszautasították ezt, és maradtak. A rejtőzködők között gyerekek is vannak.

A kormányzó tegnap azt mondta, elképzelhető, hogy a gyárban veszélyes vegyi anyagok lehetnek. A Guardian egy helyi forrásra hivatkozva azt írja, folyamatos találatok érik az üzemet, és találat ért egy raktárat is, ahol metanolt tárolnak.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt – ez sokkal több, mint Belgium, Luxemburg és Hollandia területe együttvéve – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburi parlamenthez intézett beszédében csütörtökön.

Szerinte közel 125 ezer négyzetkilométer van Moszkva kezében. Idetartozik a Krím és Kelet-Ukrajna egyes részei, amelyeket még 2014-ben foglaltak el, és amelyek Ukrajna területének nagyjából 7 százalékát teszik ki.

Zelenszkij szerint a jelenlegi frontvonal több mint 1000 km-re nyúlik el.

Oroszország csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió döntése az orosz olajbehozatal korlátozásáról destabilizálja a globális energiapiacokat, ami „önpusztító” hatással lehet a tagországokra nézve – írja a Reuters hírügynökség.

Az Európai Unió vezetői hétfőn elvi megállapodást kötöttek arról, hogy az év végéig 90 százalékkal mérsékelik az Oroszországból érkező olajbehozatalt, ami az eddigi legszigorúbb szankciót jelenti az oroszok által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai invázió kezdete óta.

Az Európai Unió döntései jó eséllyel további áremelkedést váltanak ki, destabilizálják az energiapiacokat, és megzavarják az ellátási láncokat –  vélekedett az orosz külügy. Közölték azt is, hogy szerintük Brüsszel és Washington politikai aktorai teljes felelősséget viselnek a globális élelmiszer- és energiaproblémák súlyosbodásának kockázatáért, amelyet az Európai Unió általuk törvénytelennek nevezett lépései okoznak.

Oroszország azonban természetesen semmit nem ad el veszteséggel. Ha valahol csökken a kereslet, az azt jelenti, hogy egy másik helyen növekszik

– hangzott a  a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov csütörtöki értékelése.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint viszont az orosz olaj fokozatos kivonása óriási finanszírozási forrástól fosztja meg Moszkvát.

Ahogy korábban megírtuk, a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelése szerint az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede tűnhet el a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani.

Néhány nappal ezelőtt jelentek meg az első hírek arról, hogy lemondott Valentin Jumasev, Borisz Jelcin volt orosz államfő veje Putyin tanácsadói posztjáról, most pedig a Kreml is megerősítette a hírt, írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: megerősíti, hogy körülbelül egy hónapja mondott le a fizetetlen posztjáról Jumasev.

A Biden-adminisztráció gabonakonténerek Ukrajnába küldését készíti elő, hogy csökkentsék az orosz kikötőblokád miatti élelmiszerválságot – értesült a CNN hivatalos forrásból. Több mint 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, amelyet vonattal és teherautókkal próbálnak becsatornázni a nemzetközi kereskedelembe.

Az erősen kérdéses, hogy ezek a kísérletek mennyire lesznek majd sikeresek. Odesszát jelenleg orosz hadihajók zárják el a tengeri útvonalaktól, amíg pedig a blokád nem enyhül, a gabonaválságra sem lesz megnyugtató megoldás.

Az EU és Törökország külön tárgyalna a tengeri útvonalak megnyitásáról Moszkvával – mondta a CNN-nek egy amerikai tisztviselő.

Ukrajna nyolc Zuzana 2 típusú önjáró tarackot vásárol Szlovákiától, a szerződést szerdán írták alá a gyártóval, a Konstrukta-Defence szlovák állami vállalattal – közölte a pozsonyi védelmi minisztérium csütörtökön a CTK cseh hírügynökséggel.

A Zuzana 2 alapja egy kerekes alváz, amelyet a cseh Tatra gyárt. A tarack lőtávolsága – a hozzá tartozó 155 milliméteres lövedék típusától függően – meghaladhatja az ötven kilométert. Automata üzemmódban 10-12 másodpercenként képes tüzelni. Pozsony hetek óta egyeztet Kijevvel a lövegekről, és a felek Zuzana Caputova szlovák elnök keddi ukrajnai látogatása során pontosították a szerződés részleteit.

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter szerdán elmondta: a szállítás felgyorsítása érdekében olyan tarackokat küldenek Ukrajnába, amelyeket már legyártottak és eredetileg a szlovák hadsereg kapta volna őket.

Az Egyesült Államok májusban M777-es tarackokat küldött Ukrajnába, amelyek lőtávolsága 25 kilométer. Az orosz támadás február 24-i kezdete óta Szlovákia többször küldött fegyvereket és katonai felszerelést Ukrajnának, egyebek között Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. A szlovák kormány szerdán úgy döntött, hogy 21,6 millió euró értékben további katonai felszerelést is biztosít Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint február 24. óta már 243 gyerek vesztette életét az orosz-ukrán háborúban, írja a Guardian. A nyugat-ukrajnai Lviv városában az elhunyt 243 gyerekre emlékeztek, az alábbi képen látható táblák mellett a „Vigyázat, gyerekek!” felirat szerepel.

Ezen kívül Lvivben buszok ülésein elhelyezett plüssállatokkal is megemlékeztek a háború gyermekáldozatairól.

Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok növelik annak kockázatát, hogy más országok is belesodródhatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba, figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, Szaúd-Arábiában tett látogatása során.

Lavron az MTI tudósítása szerint úgy vélte, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna újabb és újabb fegyvereket kér. Mint mondta:

Ez közvetlen provokáció, amely kifejezetten arra irányul, hogy a Nyugatot belesodorják a katonai cselekményekbe.

Az orosz külügyminiszter szerint nem minden józan gondolkodású nyugati politikus van tudatában a kockázatoknak, „különösen az EU északi részén”. Kijelentette, hogy

vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe, csak hogy elősegítsék saját törekvéseiket.

Mindemellett vannak felelősségteljes országok is, amelyek megértették, hogy ezek a forgatókönyvek elfogadhatatlanok, tette hozzá Lavrov, de nem említett példákat.

Magyarország területére 2022. június 1-jén az ukrán-magyar határszakaszon 5375 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5320 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 266 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől 2022. június 1-jén 247 ember, köztük 93 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint az áprilisi kőolaj és gázkondenzátum-termelés 41,1 millió tonna volt, ami 11,5 százalékkal kevesebb a márciusinál, és 4,1 százalékkal elmarad a tavaly áprilisi szinttől. Oroszországban 52,7 milliárd köbméter földgázt termeltek áprilisban, 6,6 százalékkal kevesebbet tavaly áprilissal összevetve és 10,4 százalékkal kevesebbet márciushoz viszonyítva. Az idei első négy hónapban az orosz gáztermelés éves szinten 1,8 százalékkal, 226 milliárd köbméterre mérséklődött. Az MTI közlése szerint az idei első négy hónapban a kőolaj és gázkondenzátum-termelés 4,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Megszavazta a dán lakosság, hogy Koppenhága csatlakozzon az Európai Unió védelmi politikájához – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök szerda éjjel. A témáról tartott voksoláson a résztvevők kétharmada igennel szavazott.

Frederiksen az eredményt ismertetve kijelentette, hogy a jelentős mértékű támogatással üzenetet küldtek nemcsak az EU-nak, hanem a NATO-nak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is. „Megmutattuk, hogy miközben Putyin lerohan egy szabad országot, és Európa stabilitását fenyegeti, mi, többiek, még jobban összefogunk” – fogalmazott.

A NATO-tag Dánia az egyetlen EU-tagország volt, amely nem vett részt az EU közös védelmi politikájában.

Hollandia és Németország egy új gázmező közös feltárását tervezi az Északi-tengeren – közölte szerdán a holland kormány. A lépéstől a két ország azt reméli, hogy pótlólagos földgázkészleteket biztosít Európában. A kitermelést 2024 végéig kezdenék meg a partoktól mintegy 19 kilométerre található térségben.

Rob Jetten holland energiaügyi miniszter a Handelsblatt című német gazdasági lapnak áprilisban adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy hazája fokozni szeretné a földgázkitermelést az Északi-tengeren. A német kormány korábban elzárkózott az újabb gáz- és olajmezők feltárásától a térségben, ugyanakkor az ukrajnai háború kezdete óta az Európa Unió már többször kinyilvánította, hogy igyekszik függetleníteni magát az orosz energiahordozóktól.

A Gazprom az általa kiadott tájékoztatás szerint május 30-án estig nem kapta meg a gázszállításokért a rubelben számított fizetési eljárás szerint járó fizetséget a holland GasTerrától. Az orosz vállalat már hétfőn bejelentette, hogy leállítja a hollandiai gázszállításokat.

Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani – áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelésében. Becslésük szerint mindezek figyelembevételével napi 2-3 millió hordó orosz nyersolajexport – a teljes az orosz olajtermelés hozzávetőleg negyede – tűnhet el a világpiacról 2022 végéig.A nemzetközi hitelminősítő szerint a térségen belül a Mol-t érintheti a leginkább az uniós intézkedés, mivel a magyar olaj- és gázipari cég Magyarországon és Szlovákiában is üzemeltet finomítókat. Közölték, a magyar cégnek beruházásokra lehet szüksége az átálláshoz.

A Fitch Ratings adatai szerint – melyről az MTI számolt be – a Mol által beszerzett olajnak jelenleg hozzávetőleg 70 százaléka érkezik Oroszországból vezetékeken, bár erre a szállítási módra az uniós tilalom átmenetileg nem vonatkozik. Beruházásokra lehet szükség az olajimport-infrastruktúra kiszélesítéséhez és a finomítók átalakításához annak érdekében, hogy e létesítmények könnyebb nyersolajtípusok feldolgozására is alkalmasak legyenek, bár e pótlólagos beruházások költségeit a magyar kormány vagy az Európai Unió részben vagy teljes mértékben finanszírozhatja – áll a Fitch szerdai elemzésében.

A hitelminősítő megjegyzi: a Mol nyereségességének jelenleg jót tesz az a tény, hogy az orosz uráli olajtípust más referenciatípusokhoz képest jelentős árengedményekkel forgalmazzák.

Az e héten tartott EU-csúcsértekezleten megállapodás született az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely megtiltja az orosz nyersolaj és a kőolajtermékek uniós importját, bár a politikai megegyezés értelmében a csővezetéken szállított orosz nyersolajra ideiglenes kivétel érvényes.

Az intézkedés várható piaci hatásairól összeállított szerdai tanulmányában a Fitch Ratings kiemeli, hogy a szankciónak jelentős hatása lesz a globális nyersolaj-kereskedelem áramlási irányára, mivel az Európai Unió teljes importjának hozzávetőleg 30 százalékát kell más térségekből, köztük a Közel-Keletről, Afrikából vagy az Egyesült Államokból beszerezni. A hitelminősítő adatai szerint a szankció – amely egyelőre a tengeri szállítású orosz nyersolajra és olajtermékekre terjed ki – naponta mintegy négymillió hordó importot érint; ez az EU-piacra irányuló teljes orosz import kétharmada.

A Fitch tanulmánya szerint Szaúd-Arábiának napi kétmillió hordó, az Egyesült Arab Emírségeknek napi egymillió hordó tartósan kiaknázható kitermelési kapacitástöbblete van. Mindemellett Oroszország az európai exportból kieső mennyiség egy részét át tudja irányítani más piacokra, köztük Indiába és Kínába, amelyek máris növelik az orosz nyersolaj importját.