A fekete himlő elleni vakcina volt a világ első igazi védőoltása, Edward Jenner, angol orvos nevéhez fűződik. A segítségével egy olyan vírust sikerült a közösségi terjedésből kitörölni, amelynek egyes vírustörzsénél 30 százalékos halálozást is mértek, és amely legalább annyira fertőzőképes volt, mint a koronavírus.
„A himlőoltást másfél éves korban adták, Magyarországon az, aki 1978-ban született, már nem kapott belőle. 1979 óta egyáltalán nem oltanak a himlő elleni védőoltással, ami készleten maradt, azokat arra az eshetőségre őrzik, hogy ha biológiai fegyverként himlőt engednének szabadon terroristák, legyen mivel beoltani katonákat, vagy az érintettek környezetét” – mondta a 24.hu-nak Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos.
A himlő elleni védőoltás egyébként egy élő vírust tartalmazó vakcina, a vaccinia vírus van benne, ami a fekete himlőhöz (Poxvirus variolae) hasonló, de nem okoz súlyos megbetegedést. A vírus benne nem elölt, és nem is legyengített, hanem ténylegesen „élő”, már amennyire egy vírust annak lehet nevezni. Hasonló alapon működik az MMR vakcina is, ami a kanyaró, a rubeola és a mumpsz ellen véd, de a bárányhimlő ellen is ilyen oltóanyagot vetnek be.
Egyelőre nem érdemes oltani
A himlőoltás témája azért került elő most, mert egyre több majomhimlős esetet regisztrálnak Afrikán kívül is – eddig a vírus csak az afrikai kontinensen okozott kisebb lokális járványokat, semmi olyasmit, ami miatt védőoltás kifejlesztése indokolt lett volna. Amit a majomhimlőről jelenleg tudni lehet, azt ebben, ebben és ebben a cikkünkben kifejtettük, de egyelőre még az sem biztos, hogy honnan jön az európai és amerikai fertőzéshullám, és hogyan terjed. Éppen ezért arról sem tudni sokat, hogy a fekete himlő elleni vakcina véd-e bármennyit ellene.
„Nem tudunk arról semmit biztosan, mennyire véd a majomhimlő ellen a himlőoltás” – mondta Falus Ferenc. „Azt sem tudjuk, hogy a most már egyre gyakrabban beadott bárányhimlő elleni oltás mennyit ér. Feltételezni lehet, hogy valamilyen keresztvédettség azért van.”
Az európai esetekről tudni, hogy jórészt fiatalokat érinti, Falus Ferenc szerint ez akár összefüggésben is lehet azzal, hogy az idősebbek vannak himlő ellen beoltva, de egyelőre semmi biztosat nem lehet megállapítani. Azt sem tudjuk, hogy ez az egyébként emberről emberre nehezen terjedő betegség hogyan ad ilyen gyorsan magasabb esetszámokat Afrikán kívül. „Valami még nagyon hiányzik a kirakósból” – mondta a volt tiszti főorvos.
Azon túl, hogy nem tudjuk, a hagyományos himlőoltás mennyire hat a majomhimlő ellen, Falus Ferenc arra is felhívja a figyelmet, hogy a vakcina nem veszélytelen. A bioterrorizmus miatt gyakran felmerült az a kérdés, hogy érdemes-e bizonyos csoportokat beoltani, de általában arra jutottak a szakértők, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket. A The New York Times cikke szerint sem javasoltak a tömeges immunizálási kampányok, mert a régebbi himlőoltásnak ritka, de súlyos mellékhatása lehet például a szívizomgyulladás. A vakcina kockázatos lehet az immunszupprimált emberek számára is, ide értve például a HIV-fertőzötteket is.
A The New England Journal of Medicine szakfolyóiratban 2003-ban meg is jelent erről egy tanulmány, amely összehasonlítja, hogy egy potenciális támadás esetén milyen halálozással kellene számolni a fekete himlő esetében, és hogy az előzetes védőoltás hány potenciális áldozattal járna (országos szinten az egészségügyi dolgozók esetében például 25 fős vakcina okozta halálozással számol). Ha az Egyesült Államok lakosságának 60 százalékát immunizálnák, az körülbelül 500 halálesetet jelentene. A konklúzió egyértelmű: az elemzés előnyben részesíti az egészségügyi dolgozók előzetes beoltását, kivéve, ha egy ilyen támadás valószínűsége nagyon alacsony, de a lakosság beoltását csak akkor részesíti előnyben, ha magas a biológiai támadás valószínűsége. Persze azok számára, akik a fekete himlővel fertőzöttek közelében vannak, az oltás előnye meghaladná a kockázatokat – de egyelőre ilyesmire nincs szükség.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) körülbelül 31 millió adag himlőoltást tart készleten, de ezek a gyártásuk óta eltelt évtizedek során veszítettek a hatékonyságukból.
Van biztonságosabb vakcina
Nem a korábban kifejlesztett, a hagyományos vakcinákhoz képest kevésbé biztonságos himlővakcina az egyetlen, amit használni lehetne: a dán Bavarian Nordic már évek óta gyártja a fekete himlő elleni vakcináját, ami az előzetes kutatások szerint 85 százalékban segít megelőzni a majomhimlőt is. Paul Chaplin, a Bavarian Nordic vezérigazgatója a Washington Postnak elmondta: a vállalat több tucat országból kapott hívást a vakcina készenléti adagjairól érdeklődve. A cégnek az Egyesült Államokban és Kanadában van főleg raktáron a vakcinából, Chaplin szerint a készletek jelenleg korlátozottak, de a vállalat a következő hetekben és hónapokban további adagokat fog gyártani, és valószínűleg ki tudja majd elégíteni a keresletet. Az Egyesült Államok egyébként tömegesen halmozott fel himlőoltásból – százmillió adagot tett félre a korábbi vakcinából, míg a dán gyártóéból ezres nagyságrend áll rendelkezésre. A CDC szerint a megelőzésre szolgáló vakcinákon kívül az Egyesült Államokban több mint kétmillió adag tecovirimat nevű vírusellenes tablettát is beszereztek, amely a fertőzöttek kiütéseinek kezelésére hatékony. Az ügynökség a gyógyszer gyártójával is együttműködik intravénás szer kifejlesztésében.
A vakcinát az Államokban Jynneos, Európában Imvanex néven forgalmazzák. Eredetileg a régebbi típusú himlőoltások kiváltására fejlesztették ki egy biztonságosabb alternatívaként. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2019-ben hagyta jóvá, és az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) pedig különleges engedélyt kapott: ez azt jelenti, hogy az EMA úgy bólintott rá, hogy az alacsony esetszámok miatt nem volt megfelelő tanulmány a hatásosságára, de az ügynökség minden évben megújíthatja vagy potenciálisan megtagadhatja az engedélyt.
Időközben a Moderna is bejelentette, hogy majomhimlőre kezd fejleszteni oltóanyagot, a lehetséges vakcinák jelenleg a kutatás preklinikai fázisában vannak.
Szerencsére valószínűsíthető, hogy a majomhimlő esetében nem lesz szükség tömeges oltásra, mivel nem terjed olyan könnyen, mint a koronavírus. Pánikra tehát egyelőre semmi ok: még hiányzik pár részlet a kirakósból, de a jelenlegi tudásunk alapján nem valószínű, hogy komoly járvánnyal kell majd számolnunk Európában.
