Tudomány

Majomhimlő, bárányhimlő és fekete himlő – mi a különbség?

BRIAN W.J. MAHY / CENTERS FOR DISEASE CONTROL AND PREVENTION / AFP
BRIAN W.J. MAHY / CENTERS FOR DISEASE CONTROL AND PREVENTION / AFP

Az elmúlt hónapban több mint 100 majomhimlős esetet észleltek világszerte Afrikán kívül, a fertőzés Európában is megjelent. Érthető, ha az ember először megriad a névtől, hiszen a rettegett fekete himlőre asszociál – szerencsére a majomhimlő, főleg a most terjedő változata, ennyire nem veszélyes. Tünetei viszont összetéveszthetők egy másik himlőféle, a bárányhimlő tüneteivel – annak ellenére, hogy ettől is lényegesen különbözik. De pontosan miben?

Más a kórokozó

Hiába himlő mindegyiknek a neve, a betegségeket más kórokozó okozza. A majomhimlő vírus a Poxviridae családba tartozó Orthopoxvirus nemzetségbe tartozik, egy állatról emberre terjedő vírusról van szó (zoonózis). A bárányhimlőt az úgynevezett varicella-zoster vírus okozza, ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős. A fekete himlőért a Poxvirus variolae vírus a felelős, ami az orthopox vírusok közé tartozik, és kizárólag embert képes fertőzni.

Mások a tünetek

A majomhimlő a fertőzést követő 5-21. napon lázzal kezdődik, ezután jellemzően 1-5 nap után kezdenek el megjelenni a kiütések a bőrön. Gyakran az arcon kezdődnek először, majd átterjednek más területekre, többek között a tenyérre és a talpra. A kiütések besebesednek, majd leesnek. Jellemző a betegségre a megnagyobbodott nyirokcsomó. A betegség 2-4 hétig tarthat.

A bárányhimlő lappangási ideje 10-21 nap lehet, a láz 1-2 nappal a kiütések előtt jelentkezik. Viszkető, hólyagszerű kiütésekkel kell számolni, amelyek először általában a mellkason jelennek meg, majd a hátra, arcra és az egész testre átterjednek – kivéve a tenyerekre és talpakra. A megnagyobbodott nyirokcsomó nem jellemző rá, és 4-7 nap alatt átfut az emberen.

A fekete himlő fertőzés után 7-19 nappal produkál először tüneteket: lázat, majd 2-4 napra rá kiütéseket. A kiütések kis vörös pontokként kezdődnek a szájban és a nyelven, majd átterjednek az arcra, a kézre és a lábra, a tenyeret és a talpat csak utoljára érintik. A kiütések szintén sebesednek, majd ezek a sebek leesnek. Akár öt hétig is tarthat a betegség.

Nem mindegyik miatt kell aggódni

A majomhimlő egy viszonylag jól kezelhető betegség, amire már van potenciálisan hatékony védőoltásunk. A halálozási arány 1-10% között van, a vírustörzstől függően, úgy tűnik, Európába és az Egyesült Államokba az enyhébb megbetegedést okozó vírus jutott el. Mivel emberről emberre nehezen terjed, ezért az 1 százalékos mortalitás sem annyira drasztikus.

A bárányhimlő nem egy különösebben halálos megbetegedés, gyerekkorban általában legtöbben átesünk rajta. A fekete himlő ezzel szemben akár 30 százalékos halálozási rátával is dolgozhat, szintén vírustörzstől függően. Ezzel ez rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fekete himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni. Az erre irányuló vakcinázási akció előtti évben, 1967-ben, a járvány mintegy 10 millió embert fertőzött. Az oltási kampány 1980-ban hivatalosan lezárult. A siker azon alapult, hogy ez egy igen konzervatív, nagyon kevéssé változékony vírus, amely csak emberben képes fertőzni és szaporodni, és nem okoz lappangó vagy perzisztens (tartósan fennálló) fertőzéseket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik