Sport

12 millió dollárt vesztett vagy 40 milliót „nyert” a Magyar Tenisz Szövetség?

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Ítéletet hozott a Nemzetközi Sport Döntőbíróság, amely ismeretében nézőpont kérdése, hogy az MTSZ új vezetése az elődök hibás döntése után sok millió dollárt bukott, vagy a további költések megelőzésével inkább pénzt takarított meg a magyar adófizetők számára.

Novemberben arról számolt be honlapunk, hogy a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) akár 19 milliárd forintot is fizethet egy olyan versenysorozatért, amelyet meg sem rendezett.

Kapcsolódó
Akár 19 milliárdot is fizethet a teniszszövetség egy olyan versenyért, amit sosem rendezett meg
Korábban 3,5 milliárd forintról szóltak a hírek, de már 4,9 milliárdnál jár a Magyar Tenisz Szövetség adósságrendezésére szánt keret. A kasszában ismét nincs elegendő pénz a NAV-tartozás rendezésére, de nem is ez az igazi gond, hanem egy, a Nemzetközi Sportdöntő Bíróság elé vitt per.

A történet dióhéjban

Az MTSZ elnöki székébe 2020 júliusában ült bele Lázár János, aki a 2011 januártól regnáló, szintén fideszes politikust, Szűcs Lajos váltotta. A legújabb Orbán-kormány frissen kinevezett építési és beruházási minisztere több milliárdos hiányt és számos elvarratlan, nemzetközi szerződések kötött ügyet örökölt kollégájától. Ezek közül az egyik, és egyben a legnagyobb falat a FED-, vagy legújabb nevén Billie Jean King Kupa ügye.

A FED Kupát az MTSZ 2019-ben pályázta meg és nyerte el. A megállapodást az ITF-fel a Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ) részéről az akkori igazgató, a szövetség részéről Szűcs Lajos írta alá. A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es tornára az állam összesen 20,6 milliárd forintos támogatást garantált, ami jelentős részben az egy tornára vetített 8 millió dolláros (2019-es árfolyamon 2,56 milliárd forintos) jogdíj és a 12 millió dolláros (2019-es árfolyamon 3,84 milliárd forintos) pénzdíj,

három évre összesen 60 millió dollár (2019-es árfolyamon 19,2 milliárd forint) fedezetét jelentette.

A már Lázár által vezetett MTSZ azonban a 2020-as verseny két alkalommal történt közös halasztását követően – a Covid-járvány gazdasági és egészségügyi hatásaira tekintettel – az úgynevezett rendezési szerződés ellehetetlenülésére hivatkozva végleg lemondott a rendezési jogról.

Az ITF ezt az indoklást nem fogadta el, egyúttal Prágának adta a 2021-es verseny rendezési jogát. A dolog pikantériája, hogy míg Magyarországtól évi 8 millió dolláros jogdíjat kért jogtulajdonosként, addig a beugró csehektől csak évi 3 milliót (960 millió forint), és azt a Richter Attilát bízták meg az operatív igazgatói feladatok ellátásával, akivel perben áll az MTSZ, amelynek korábban Richter a főtitkára volt.

Az ITF ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult, és 52 millió dollárt, továbbá annak kamatait követelte kártérítésként egyetemlegesen az MTSZ-től és az NSÜ-től.

Az ítélet

Információnk szerint a Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) a múlt héten meghozta a döntését, amelynek megismerése érdekében honlapunk kérdéssel fordult az MTSZ-hez.

Az MTSZ szerdán arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy „a CAS az elmaradt hazai rendezésű Billie Jean King Kupa világdöntők – korábbi FED Kupa – miatt az ITF Licensing (UK) Limited cég (ITFL) által kért további

52 millió dollár helyett 12 millió dollár (mai árfolyamon 4,3 milliárd forint – a szerk.) megfizetésére kötelezte a Magyar Tenisz Szövetséget és a Nemzeti Sport Ügynökséget  figyelemmel arra, hogy a magyar fél 2019-ben a Rendezési Szerződés alapján már 8 millió dollárt megfizetett. 

Ez azt jelenti, hogy összesen 20 millió dollárba, továbbá az első év ehhez képest elhanyagolható mennyiségű versenyrendezés előkészítési költségébe került a verseny, amit az MTSZ és az NSÜ nem rendezett meg. Ugyanakkor az nézőpont kérdése, hogy az MTSZ új vezetése ezzel az elődök hibás döntése után sok millió dollárt bukott, vagy a további költések megelőzésével inkább pénzt takarított meg.

A szövetség szerint az utóbbi, mivel azt is tudatta, hogy „egyértelmű sikerként értékeli” a döntést, mivel

a magyar fél számításai szerint a rendezvények megrendezésének összköltsége a kormány által erre a célra allokált  20,6 milliárd forintot (kb. 71-72 millió dollár akkori átváltási árfolyamon) – az infláció és a Covid gazdasági hatásaira is tekintettel – jelentősen meghaladta volna, ekként a CAS döntésével a Lázár János vezette MTSZ és annak elnöksége több mint 20 milliárd forintot takarított meg a magyar adófizetőknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik