Az újraválasztott Orbán Viktor: az EU-ban látjuk Magyarországot

Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává.

– mondta Orbán, aki szerint máshogy építik az országot, mint a globalista fősodor, és akár meg is férhetnének egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik.

Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

– mondta erre Orbán, aki szerint látni kell, hogy egyre több barátjuk van, akik Magyarországot a szabadság szigetének látják. A beszéd ezzel véget ért.

Fotósunknak sikerült képeket készítenie a milliárdosról és feleségéről.

A miniszterelnök szerint az, hogy Magyarország NATO- és EU-tag, jó kiindulópont, de nem válasz. Szerinte erre csak az erős gazdaság lehet válasz.

Sok mindent láttunk már, de olyat még nem, hogy a világgazdaság rövid idő alatt kétszer is fenekestől felfordult.

– mondta Orbán, arra utalva, hogy a pandémia után és a háború után is ez történt. Orbán szerint az energiaválságok korában azok az országok lesznek biztonságban, akik képesek lesznek előállítani a saját energiájukat. Az új paksi blokkok és a napenergia ezért nemzetbiztonsági fontosságúak lesznek. Szerinte mi két lábon állunk, ezért válságálló a gazdaságunk. Sokat tettek azért, hogy Magyarország az új típusú autógyártás központjai legyenek.

Orbán szerint ma Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány, mert kétszer annyi élelmiszert termelünk, mint amennyire szükségünk van.

A miniszterelnök elmondta, hogy vállalja, hogy megvédik a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést. Arról is beszélt, hogy először megszelidítik, aztán megállítják az inflációt. A jegybankkal együtt be fognak avatkozni, óvatos, de határozott lépéseket tesznek. Ezek szerinte már ősszel érezhetőek lesznek, év végére pedig tartósan elviselhető inflációs szintet láthatunk majd.

A miniszterelnök azt mondta, ennek megfelelően alakította át a kormány munkáját is. Szerinte a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani, és újra kellett építeni.

A magyarok évtizedeken át hozzászoktak, hogy szépen haljanak meg a hazájukért, mi ezért csodáljuk őket, de azt akarjuk bebizonyítani, hogy a hazáért élni is lehet.

– mondta a miniszterelnök. Szerinte a hamarosan megalakuló kormány ilyen Magyarországért dolgozik majd.

A válasz az, hogy az álmainkat, mondja a miniszterelnök. A hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Nem azért vagyunk szerinte tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Szerinte, amíg úgy látják, hogy van erre fikarcnyi esély is, addig küzdeni fognak érte, mert szerinte egy ilyen Európa adja a legnagyobb lehetőséget Magyarország számára. Szerinte Magyarország helyét az Európai Unióban látják, ahol harcol az elveiért és szövetségeseket keres ehhez.

Orbán szerint a NATO védelmi szövetség, nem szabad engedni, hogy a határain túl katonai támadásokat hajtson végre. Nem akarja, hogy a NATO katonai szövetséggé váljon. Szerinte az oroszok végtelenítették a háborút azzal, hogy sorozás nélküli katonai hadműveletté nyilvánította.

Orbán szerint az amerikaiak a második világháborúból ismert kölcsönbérleti szerződéssel Ukrajna korlátlan támogatása mellett döntöttek, ami nekünk a legrosszabb megoldás, mert a háború végeláthatatlanul folytatódni fog. Szerinte a következő évtized feladata, hogy a háborúból kimaradjanak, és megvédjék Magyaroszág biztonságát.

Aki fegyvert szállít, az fél lábbal már benne is van a háborúban.

– mondta a miniszterelnök, aki szerint ők békét, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarnak. A NATO szerinte biztos támasz, de nem fogja Magyarország helyett megvédeni az országot.

Ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó. Ezért támogatjuk Ukrajnát.

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy félreteszik a tényt, hogy Ukrajna korábban milyen jogsértéseket követett el a magyar kisebbség ellen, és hogy szerinte Ukrajna elnöke nyíltan beleavatkozott a magyar választásokba, és az ellenfeleiket támogatja.

A miniszterlenök szerint minden fontosabb döntésért végső soron a miniszterelnök felelős. Ő azt tartja a miniszterelnök elsőrendű felelősségének, hogy valamilyen módon előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és erre felkészítse a magyarokat.

Európa, a nyugati ember, és benne Magyarország, a veszélye korába léptünk. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalaság és a háborúk kora lesz.

– mondja Orbán.

Szerinte a háború és a válaszként adott uniós szankciós politika pénzügyi válságot okozott, a magas amerikai kamatokkal együtt pedig magas inflációhoz vezetett. A miniszterelnök gyakorlatilag elmondta, hogy stagfláció jön a következő években. Szerinte a gazdag országok felé tektonikus erővel erősödik fel a migráció, mindezek mellett világméretű kiterjedéssel fenyegető háború zajlik a szomszédban.

Orbán öngyilkossági kísérletnek látja a nagy európai lakosságcsere programot, a genderőrületet és a liberális európa programját is.

Ésszerű rend, stabilitás, semmi önelégültség, de annél több alázat, és megalkudást nem ismerő, hajlíthatatlan hűség, írta le a megteremteni kívánt Magyarországot Orbán.

Biztosítani fogják az egyházak tiszteletét, és az evangélium hirdetésének szabadságát. Látják, hogy igény van egyházi kórházakra és iskolákra.

Orbán szerint első helyen Magyarország biztonságáról kell beszélnie. Szerinte az ukrán-orosz háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie. Azt mondja, Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére. Szerinte a nyugati vezetők meg vannak róla győződve, hogy a szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot, ami papíron lehetséges is, és néhány papírpolitikus lebegtet is felméréseket. Orbán szerint ő még nem látott olyan kontinentális zárlatot, ami működött volna, sőt, sokszor az bukott bele, aki kitalálta.

Magyarország szerinte nem akadályoz szankciókat, amíg azok nem lépik át Magyarország biztonságának vörös vonalát.

Orbán szerint a választási harcban se magát, se magukat nem kímélték, ezért a becsülettel végzett munka derűjével és önbizalmával áll mindenki előtt, immár ötödszörre is. A miniszterelnök megköszönte mindenkinek, hogy részt vett a közös döntésben, ami kijelölte a következő négy év politikáját.

Szerinte a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett zajlott, és mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási csalások. Megköszönte az ellenzéki aktivistáknak, hogy a munkájukkal segítettek megvédeni Magyarország jó hírét.

A magyar demokráca 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP jelöltjeire most, mondta Orbán. 12 év kormányzás után pedig megkapták a szavazatok abszolút többségét, amit Orbán meg tervez szolgálni. Szerinte éppen akkor aratták a legnagyobb arányú győzelmüket, amikor a legnehezebb terepen kellett megmérkőzni. Szerinte összeállt ellenük a baloldal, nemzetközi szövetségeseik, pénzemberek és a média is.

Mondjuk ki világosan, Brüsszel és Soros György is a mi bukásunkra játszott.

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy nincs pezsdítőbb annál, amikor rálőnek az emberre, de nem találták el.

Ilyen győzelmi sorozat Európában és a tágabb nyugati világban is szokatlan

– mondta a miniszterelnök. Szerinte ennek a mélyebb értelme az, hogy a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzékkel rendelkeznek. Megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás súlyos következményekkel járhat. Szerinte baj idején az összefogás parancs, és aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a hazára, az ilyen politikusoknak pedig a választók ellátják a baját.

Ezt a parlament azon tagjai, akik nem vonultak ki, állva hallgatták végig.

• 133 Igen
• 27 Nem

Szavazattal, tartózkodás nélkül. A megválasztáshoz a képviselők felének szavazata kellett.

Kövér László köszöntötte Novák Katalint, Schmitt Pált, Áder Jánost, Boross Pétert, Szily Katalint, akik korábban vezető állami tisztségeket töltöttek be, és mindenki mást, aki jelen van.

„Oktatási miniszter bizony nem fog kifutni idén sem a pályára” – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Tóth Endre, a Momentum képviselője. Azt firtatta, miért nincs önálló oktatási minisztérium, miért bízza az oktatás sorsát a miniszterelnök egy lelkész, egy nyugdíjas onkológus után egy korábbi rendőrfőnökre.

Azt mondta, 2010 óta a magyar oktatás összes fontos mutatója romlott, jelentősen nőtt az iskolából végzettség nélkül kikerülő fiatalok száma, a családi háttér “acélbéklyó” a tanulmányi eredményekre, 12 ezer pedagógus hiányzik.

Lassan a fiatal magyar pedagógusokat fokozottan védetté kell nyilvánítani, mert néhány éven belül teljesen eltűnhetnek a bolygóról,

fogalmazott. Azt javasolta, hogy legalább 50 százalékkal emeljék és kössék a minimálbérhez a pedagógusok fizetését, enyhítsék leterheltségüket, csökkentsék a kötelező óraszámokat, adják vissza a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tette szóvá, hogy a momentumos képviselő nem kért bocsánatot azért, hogy korábban arról beszélt, a koronavírus-járványt a Fidesz visszaszorítására kell felhasználni.

Azt is felidézte, milyen ellentmondó nyilatkozatokat tett a Momentum az ellenzéki összefogással kapcsolatban, amelyhez végül csatlakozott. Mindent mondanak és annak az ellenkezőjét is. Komolyan lehet önöket venni? – kérdezte.

Azt mondta, az oktatás valóban súlyos kérdés, de a Momentumra, amely azt sem tudja eldönteni, kint, vagy bent van-e a parlamenti ülésteremben, nem lehet számítani. Szerinte a Momentum választási kampányban elmondott oktatási javaslatai a legrosszabb SZDSZ-es emlékeket idézi, a Momentum privatizálna és iskolákat zárna be.

Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Ungár Péter (LMP), aki kifejtette, hogy

az állami idősotthonokban dolgozók arra panaszkodnak, hogy azt a béremelést, amelyet adott a kampányidőszakban a kormány, az infláció elvitte, és ez az összes magyar közalkalmazottra igaz.

Az infláció világjelenség, de kérdés, hogy a kormány próbál-e megoldást találni arra, hogy sok magyar munkavállalónak csökkent a fizetőképes keresete – vélekedett.

Úgy vélte, politikai értékválasztás eredménye, hogy egy betanított munkás többet keres, mint egy kezdő pedagógus. A kormány nem akarja a közalkalmazottak bérét fejleszteni, pedig inflációkövetővé kellene tenni a közalkalmazotti béreket – közölte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt, hogy sok országban növekednek az árak, de Magyarországon az árstop-intézkedéseknek, a rezsicsökkentésnek köszönhetően kisebb mértékben emelkednek, és alacsonyabb a pénzromlás mértéke, mint a legtöbb közép-európai országban. Ha az ellenzék javaslatai megvalósultak volna, nem így lenne, mert az ellenzék a válságra olyan recepttel állt elő, amely megnehezítette volna az emberek életét – vélte.

Közölte: amikor a baloldal kormányon volt, nem adott többet az embereknek válság idején, hanem a gazdasági nehézségek idején bért csökkentett, ezért most nem hitelesek az ellenzéki kritikák. Az ellenzék most, válság idején sem segíti a kormányt, hanem olyan álláspontot képvisel, amely nehezítené az emberek mindennapjait – fogalmazott.

(MTI)

Az lgazságügyi bizottság, mint a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős testület, általános érvényű állásfoglalást  adott ki arról, hogy nem alkalmazható úgynevezett szemléltetés az Országgyűlés plenáris ülésén, csak kivételesen, engedéllyel.

A felszólaló álláspontja kifejtéséhez a Házbizottságtól, illetve az országgyűlési bizottságtól kaphat engedélyt szemléltetésre.

A szemléltetésnek akkor lehet helye, ha a felszólaló álláspontjának megértése tárgyi, képi vagy hanghordozó eszköz használata nélkül nem lehetséges. Az így engedélyezett szemléltetés sem sértheti azonban az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget.

A szemléltetés kereteinek meghatározásakor minden ügy – az  összes körülmény figyelembevételével – a maga egyediségében vizsgálandó, ítélendő meg.

A bizottság indoklása szerint az Országgyűlésről szóló törvény megteremti ugyan a szemléltetés lehetőségét, de célhoz kötötten.

Az Igazságügyi bizottság a történeti előzmények és a nemzetközi példák alapján arra jut, hogy a szemléltetés minősíthető akár rendzavarásnak is, a jogkövetkezmény a házelnök megítélésén múlik. A parlamenti beszédjog (véleménynyilvánítás jogának)
gyakorlása nemcsak jogosultságokkal, hanem kötelezettséggel és felelősséggel is jár, amelynek terjedelme függ az adott helyzettől, az alkalmazott eszközöktől és a kontextustól, amelyben létrejött.

A szemléltetés

• nem lehet öncélú,
• nem irányulhat önmagában a parlamenti munka szándékos akađályozására,
• provokatív figyelemfelkeltésre,
• politikai haszonszerzés céljából a sajtónyilvánosság
  elérésére.

Ez utóbbiak ugyanis alapjaiban sértik a többi képviselő méltóságát, az Országgyűlés tekintélyét, aláássák a képviseleti demokráciába vetett közbizalmat. 

Az ellenzéki képviselőket az előző ciklusban előszeretettel bírságoló  Kövér László házelnök szemléltetésért büntette Hadházy Ákost, amikor több táblát is tartott az éppen beszédet tartó Orbán Viktor elé, majd ki is tiltotta a plenáris ülésről, amikor egy „Stop propaganda” feliratú táblát lógatott a karzatról éppen Kövér László mögé.

Kapcsolódó

Hadházy táblával hekkelte meg Orbán beszédét: Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott

A miniszterelnök megpróbálta kirángatni a táblát az ellenzéki politikus kezéből.

Napirend előtti felszólalásában Jámbor András (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ma a miniszterelnökről szavaznak, de valószínűleg nem fognak hallani a problémákról.

Ma a kormánypártok diadalmenetet tartanak, miközben megélhetési, lakhatási válság van, és arról kellene beszélni, hogyan oldják meg ezeket és a többi problémát, mert ez lenne a dolguk – jelentette ki.

Úgy látja, hosszú távon bukást jelent a kormánypártok politikája, még ha újra is tudnak győzni. Egy ilyen válsághelyzetben a nagytőke támogatása felől a munkavállalók segítése felé kellene elmozdulni – mondta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: olyat még nem látott, hogy a neomarxisták, a kapitalizmus-kritikusok a neoliberálisok, a nagytőke listáján ülnek a parlamentben. Helyes, hogy a képviselő felhívja a figyelmet a kiskeresetűekre, de egy olyan szövetségi rendszernek a tagja, amely minden őket érintő javaslatra nemet mondott az elmúlt időben – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a szövetség nemet mond a rezsicsökkentésre is. Kijelentette:

így nem lehet neomarxista forradalmat csinálni.

A Párbeszéd-frakció ki fog vonulni Orbán Viktor eskütételéről – közölte a párt hétfőn, ezzel együtt sajtótájékoztatót is fognak tartani. Ez alapján az valószínűsíthető, hogy a frakció előtte részt fog venni a miniszterelnök személyéről döntő szavazáson és a Momentumhoz és a Mi Hazánkhoz hasonlóan nemet fognak nyomni.

Kapcsolódó

Nemmel szavaz a Momentum az új Orbán-kormányra

Fekete-Győr András azt is megindokolta, miért nem vonulnak ki a parlamentből.

Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusa napirend előtti felszólalásában kijelentette, hogy pártja nemmel szavaz Orbán Viktor újabb miniszterelnökségére, mert a Mi Hazánk szerint az elmúlt 12 évben csak látszatintézkedéseket láthattunk. Az uniós olajembargó ügyében azonban a Mi Hazánk támogatja a Fideszt és ez a támogatás vonatkozik az Oroszország elleni szankciók nagy részére is – tette hozzá Toroczkai. A frakcióvezető szerint ugyanakkor Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba az EU végét jelentené és feltételezése szerint Ukrajna újjáépítését az uniós tagállamokkal akarnák megfizettetni.

Kapcsolódó

Litván külügyminiszter: Az egyik tagország túszul ejtette az EU-t

Több uniós külügyminiszter is kritizálta Magyarországot amiatt, hogy nem hajlandó belemenni az uniós olajembargóba.

Nem akart senki kérdezni a kormánytól, így elmarad ez a napirendi pont. Most szünetet tartanak, az ülés fél háromkor folytatódik, ekkor szavazhatnak Orbán Viktor miniszterelnökké választásáról.

Mi a megalakuló kormányt törvénytelennek tekintjük,

jelentette ki napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Telex beszámolója szerint. Úgy vélte, hogy „ez a kormány megtörte a népakaratot, amikor megszállta és szétzilálta a köztársaságot” és hozzátette azt is, hogy „a nép nem adott felhatalmazást arra, hogy a kormány alkotmányellenesen az államhatalom kizárólagos megszerzésére törekedjen. Márpedig önök ezt teszik.” Megjegyezte, hogy a Fidesz az elmúlt 12 évben „tönkretette” Magyarországot és hogy Orbán Viktor egyedül maradt a nemzetközi helyzetben.

A kormányzati válasz előtt Kövér László házelnök azt mondta Gyurcsánynak:

Önnek nincs joga törvénytelennek nevezni egy demokratikusan megválasztott kormányt. Különösen nincs erkölcsi alapja, miután szándékosan polgárháború szélére juttatta Magyarországot 2006-ban.

A házelnök kijelentette, hogy ha ő vezeti az ülést, akkor ez volt Gyurcsánynak az első és utolsó olyan felszólalása az Országgyűlésben, amikor „Magyarország törvényesen megválasztott kormányát törvénytelennek meri nevezni”.

A DK frakciója ezt követően kivonult az ülésteremből.

Az ülés 11 órakor kezdődött a napirend előtti felszólalásokkal, nagyjából fél egy után pedig az azonnali kérdések órája következik.

A miniszterelnök-választást előreláthatólag délután fél háromkor tartják, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép. Az eskütétel után a miniszterelnök beszédet mond a parlamentben.

A miniszterelnök-választás után várhatóan interpellációk és kérdések hangzanak el, majd a parlament lefolytatja a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A Párbeszéd politikusa a Fudan egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett referendumot még tavaly júliusban.