Finnország hivatalosan is kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormánypárt is jelezte csatlakozási szándékát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt az Európai Parlamentben a hét elején elmondott beszédét követően, hogy engedményeket tenne Oroszországnak a két ország közötti konfliktus lezárása érdekében – írja az MTI.

Az ukrán elnök még pénteken jelentette ki a RAI 1 olasz köztelevíziónak a Telegram oldalán közzétett interjújában, hogy „nem vagyunk hajlandók területet veszíteni azért, hogy megmentsük valamit vagy valakit”. Zelenszkij szerint Macron „egy nem túl korrekt” javaslatot tett azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „arcvesztés” nélkül kerüljön ki a konfliktusból.

Felesleges megoldást kínálni Oroszországnak, és Macron hiába próbálkozik. Tudom, hogy eredményeket akart elérni az Oroszország és Ukrajna közötti közvetítésben, de nem sikerült. Amíg Oroszország maga nem akarja és nem érti meg, hogy muszáj befejeznie a háborút, nem fog tudni semmilyen megoldást találni.

–  tette hozzá Zelenszkij, utalva arra, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta rendszeresen beszél telefonon a francia elnökkel.

A francia elnöki hivatal cáfolta az ukrán elnök állításait: „A köztársasági elnök soha semmiről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Zelenszkij elnök beleegyezése nélkül, és soha nem kért engedményt az ukrán elnöktől. Mindig is azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy miről tárgyalnak az oroszokkal” – olvasható az Elysée-palota közleményében.

A mai nap Finnország és Svédország is nagy lépést tett a NATO-csatlakozáshoz. De milyen haderőt tud felmutatni a két észak-európai állam?

Finnország sokkal több katonával rendelkezik, mint nyugati szomszédja, de ezek túlnyomó többsége tartalékos, akiket háború esetén be tud hívni. Svédország ezzel szemben több mint ötször annyi helikopterrel rendelkezik, mint Finnország.

A Magdalena Andersson kormányfő pártja, a Szociáldemokrata Munkáspárt honlapján megjelent közlemény szerint a támogatják a skandináv ország NATO csatlakozását, ugyanakkor

nem hajlandók elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén.

A párt vezetése 2022. május 15-én tartott tanácskozásán úgy döntött, hogy a párt Svédország NATO-csatlakozási kérelmének benyújtásán fog fáradozni

olvasható a közleményben.

A párt vezetése az esetleges NATO-csatlakozás kérdésében rendkívüli tanácskozást tartott vasárnap. A szociáldemokraták Oroszország ukrajnai háborújának nyomán szakítottak több évtizedes semlegességi politikájukkal, megteremtve a parlamenti többséget ahhoz, hogy Svédország benyújtsa csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez.

(MTI)

Magdalena Andersson svéd kormányfő szerint országa nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, amennyiben a balti térségben egyedüli országként nem lenne tagja a NATO-nak. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnénk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Svédország erősíteni fogja a biztonságot

– mondta Andersson, majd hozzátette, hogy a jelentkezési folyamat során országa rendkívül sebezhetővé válik, hiszen ekkor még nem kapja meg a többi tagország teljes támogatását.

(BBC)

Svédország kormánypártja, a szociáldemokraták kijelentették, hogy támogatják az ország NATO-csatlakozását,

mindezt néhány órával azután, hogy a szomszédos Finnország bejelentette, hogy csatlakozási kérelmet fog benyújtani a katonai szövetséghez.

A skandináv országban a NATO-hoz való hivatalos csatlakozás támogatottsága folyamatosan nőtt az ukrajnai orosz invázió kezdete. A legtöbb ellenzéki párt támogatja a csatlakozást, miközben már csak hónapok vannak hátra a következő svédországi parlamenti választásokig.

A kormánypárton és az ellenzéki párton belül is vannak, akik aggódnak a csatlakozás miatt, ugyanis nem mindenki van meggyőződve arról, hogy a NATO tagság csökkenti az orosz katonai agresszió valószínűségét. Mások már most siratják annak a nemzeti identitásnak az elvesztését, amely a semleges, békés, nagy globális konfliktusokból kimaradó attitűdön nyugszik.

(BBC)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette: Ukrajna meg tudja nyerni az Oroszország elleni háborút, hiszen a jelenlegi helyzet élesen eltér a Kreml eredeti terveitől.

„Ukrajna megnyerheti ezt a háborút” – jelentette ki Stoltenberg, a NATO tagállamok külügyminisztereinek berlini találkozóját követően.

Az ukrajnai háború Moszkva számára nem a terv szerint halad, állította Stoltenberg, megjegyezve, hogy a donbászi térségben az offenzíva megakadt, és az orosz csapatok a Harkiv környéki területről is kivonultak.

„Oroszország nem éri el stratégiai céljait” – mondta Stoltenberg, hozzátéve: „Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha”.

(Al Jazeera)

Sauli Niinisto finn elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést Finnország NATO-csatlakozási szándékáról. Az oroszok nem fogalmaztak meg fenyegetéseket velük szemben.

Megerősítette, hogy szerinte ez egy hibás lépés. Ennek ellenére azt is mondta, hogy nem fenyegetnek minket. Összességében a megbeszélés nagyon nyugodt és higgadt volt

– nyilatkozta Niinisto a CNN-nek.

Finnország ma megerősítette, hogy hivatalosan is kérvényezni fogja a NATO-tagságot, melyről Putyin korábban azt nyilatkozta, hogy hiba lenne.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár reagált Törökország kételyeire a finnek és a svédek csatlakozásával kapcsolatban.

Stoltenberg szerint fontos megjegyezni, hogy a NATO tiszteletben tartja Finnország és Svédország döntését, de Törökország is fontos szövetséges.

A török külügyminiszter Mevlut Cavusoglu szerint Svédországnak és Finnországnak fel kell hagynia a „terroristák” támogatásával az országukban, és fel kell oldaniuk a Törökországgal szembeni exporttilalmakat. A törökök első sorban azt nehezményezik, hogy a svédek jó viszonyt ápolnak a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Bízom benne, hogy képesek leszünk közös nevezőre jutni

– mondta az euroatlanti katonai szövetség első embere.

Stoltenberg szerint a NATO bővítési folyamata az elmúlt években rendkívül sikeres volt, Svédország és Finnország pedig a tagállamokat leszámítva a NATO legközelebbi szövetségesei.

Szerinte a katonai szövetségnek gyorsan kell lépnie, ha a két nemzet úgy dönt, hogy csatlakozni akar.

(BBC)

Az oroszok azt az illúziót próbálják kelteni, hogy a városban minden a legnagyobb rendben van. De a vízellátás és a vízhiány továbbra is az első számú probléma a városban

– írta Petro Andriuscsenko Mariupol város polgármesterének tanácsadója vasárnap a Telegramon.

A központi vízellátás helyreállítása a várakozásoknak megfelelően bohózattá vált. Az ivóvízellátás elégtelen. Hatalmas sorok állnak a vízosztó pontoknál, de még így sem jut elég víz mindenkinek.

– jelentette ki Andriuscsenko, aki arra is figyelmeztetett, hogy a városban élő mozgásukban korlátozott, valamint idős emberek különösen nehezen jutnak vízhez.

(NBC News)

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin, és az ország elnöke, Sauli Niinistö vasárnap közösen jelentették be, hogy Finnország hivatalosan is kezdeményezi felvételét a NATO-ba. A finn kormányfő azt mondta, hogy a javaslatot ratifikálásra a parlament elé küldik. „Döntésünk történelmi jelentőségű” – fogalmazott, hozzátéve, országa a NATO tagjaként a szövetség egészének biztonságáért is felelős lesz. Reméli, hogy a finn parlament a következő napokban megerősíti a NATO-csatlakozás iránti kérelmet, és azt is, hogy erős felhatalmazást ad majd a lépéshez.

Niinistö elnök úgy fogalmazott: „Finnország egy stabil, erős és felelősségteljes skandináv régió részeként válik még védettebbé. Egyrészt megosztjuk a biztonságunkat, másfelől mi is még nagyobb biztonságot nyerünk.”

Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környékéről, miután hetek óta hiába támadták – közölte az ukrán hadsereg, miközben Kijev és Moszkva erői éles harcot vívnak az ország keleti ipari központjáért. Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők visszavonulnak az északkeleti Harkiv városából, és az utánpótlási útvonalak őrzésére összpontosítanak, miközben aknavetős, tüzérségi és légicsapásokat indítanak a keleti Donyeck tartományban, hogy kimerítsék az ukrán erőket és lerombolják az erődítményeket.

Oleh Szinegubov regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül arról számolt be, hogy az elmúlt napon nem érte ágyútűz Harkivot. Hozzátette, hogy Ukrajna ellentámadást indított Izjum, a Harkivtól 125 kilométerre délre fekvő város közelében. Izjumot  április eleje óta Oroszország tartja ellenőrzése alatt. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna a háború új, hosszú távú szakaszába lépett’.

Miután az orosz erőknek a február 24-i támadást követően nem sikerült elfoglalniuk Kijevet, Vlagyimir Putyin orosz elnök keletre, a Donyec-medencére helyezte át a harcok központját, olyan ipari régióra, ahol Ukrajna 2014 óta harcol a Moszkva által támogatott szakadárok ellen – írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. Az offenzíva célja, hogy bekerítse Ukrajna legtapasztaltabb és legjobban felszerelt csapatait, amelyek keleten állomásoznak, és elfoglalja a Donyec-medence azon részeit, amelyek továbbra is Ukrajna ellenőrzése alatt állnak. A légicsapások és a tüzérségi sortüzek rendkívül veszélyessé teszik az újságírók számára a mozgást keleten, ami akadályozza a harcokról történő teljes körű tudósítást. A sajtójelentésekből azonban úgy tűnik, hogy egyik fél sem ért el nagyobb áttörést. (MTI)

„Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.

A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.

A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is. A NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli fenyegetésekről, a terrorizmusról és az illegális migrációról sem szabad megfeledkezni. (MTI)

Az orosz szárazföldi erők rakétaerői és tüzérségi egységei az éjszaka folyamán mintegy 140 ukrán célpontra mértek csapást – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hivatalos vasárnap délelőtti hadijelentést ismertetve. Konasenkov szerint a csapások megsemmisítettek hat harcálláspontot, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 13 tüzérségi üteg tüzelőállásait, mintegy 150 „nacionalistát” és 26 katonai eszközt. A tábornok hozzátette, hogy az orosz harcászati légierő gépei 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, valamint megsemmisítettek két Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy radarállomást a Szumi megyében lévő Spilevka közelében.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat esti tájékoztatóján ismét azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy a szociális infrastruktúra létesítményeit fedezékként, a civileket pedig élő pajzsként használják fel. A tábornok szerint Mikolajivban a 7., 15. és 35. számú iskolában és környékén, Kramatorszkban pedig az 5., 6. és 9. számú iskolában alakítottak ki az ukrán fegyveres alakulatok lőállásokat, a pincékben pedig erőszakkal tartják fogva a közeli házak lakóit. Mint mondta, a donyecki régióban lévő New Yorkban (korábbi nevén: Novhorodszkében) az ukrán erők erődítményt építettek ki, valamint nehézfegyvereket és lőszerraktárakat helyeztek el a Petrovszka Gora lakónegyedben és a 16. számú iskolában, de a civileket nem evakuálták onnan.

Börtönlázadás szításával vádolta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye helyettes vezetője. Sztremouszov szerint a „provokáció” során az őrök az SZBU felbujtására kiengedték az őrizeteseket celláikból, de a lázadásnak az orosz katonai rendőrség elejét vette. Az incidens során egy őrizetes, aki szökni próbált, életét vesztette, és a „személyzet fele” is szétszéledt. A tisztségviselő szerint a büntetés-végrehajtási személyzet Herszonban jelenleg még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, amit a helyi új hatalom felül akar vizsgálni. Azt mondta, hogy a herszoni fogdában sokan vannak olyanok, akiket még nem ítéltek el az általuk elkövetett bűncselekményekért, mert a régióban a bíróságok még nem működnek. (MTI)

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek berlini találkozójára érkezett Antony Blinken megbeszéléseket folytatott Dmitro Kulebával, Ukrajna külügyminiszterével. Az ukrán politikus Twitter-bejegyzésében arról számolt be, hogy az amerikai diplomácia irányítója újabb fegyver- és segélyszállítmányokat ígért Ukrajnának. „Megállapodtunk abban, hogy szorosan együttműködünk annak érdekében, hogy az ukrán élelmiszerexport eljusson az afrikai és ázsiai fogyasztókhoz. Hálás köszönettel tartozunk Blinken miniszter úrnak és az Egyesült Államok vezetésének a megingathatatlan támogatásukért” – fogalmazott az ukrán tárcavezető.

Met @SecBlinken in Berlin. More weapons and other aid is on the way to Ukraine. We agreed to work closely together to ensure that Ukrainian food exports reach consumers in Africa and Asia. Grateful to Secretary Blinken and the U.S. for their leadership and unwavering support. pic.twitter.com/E3oru9jfIJ

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 15, 2022

A budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 446 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 67 ember töltötte a létesítményben – idézi az MTI Budapest Főváros Kormányhivatalának vasárnapi közleményét.

A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország donbászi offenzívája veszített a lendületéből, és jelentősen elmaradt az előre tervezett ütemétől. Oroszország a kezdeti szélesebb körű invázió után a katonai akcióit a keleti régióra összpontosította, amely hagyományosan Ukrajna ipari központja. Az ukrajnai helyzetről szóló vasárnapi Twitter-bejegyzésben a minisztérium közölte: „A kis léptékű kezdeti sikerek ellenére Oroszországnak nem sikerült jelentős területi nyereséget elérnie az elmúlt hónapban, miközben folyamatosan egyre nagyobb veszteségeket kellett elkönyvelnie.”

(1/6)
Russia’s Donbas offensive has lost momentum and fallen significantly behind schedule. Despite small-scale initial advances, Russia has failed to achieve substantial territorial gains over the past month whilst sustaining consistently high levels of attrition.

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 15, 2022

A britek azt állítják, hogy Oroszország valószínűleg elveszítette a februárban bevetett szárazföldi harci haderejének egyharmadát, ami korlátozza a további manővereit, egyúttal sebezhetővé teszi a haderejét. A minisztérium szerint az oroszok morálja és hatékonysága fokozatosan csökken. „A jelenlegi körülmények között Oroszország feltehetőleg nem fogja drámai módon felgyorsítani az előrehaladási ütemét a következő 30 napban” – zárul a közlemény.  (BBC.com)

A Svédországban kormányzó szociáldemokraták vasárnap arra készültek, hogy kiálljanak az ország NATO-csatlakozása mellett, előkészítve ezzel az utat a hivatalos jelentkezés előtt, egyúttal feladva az évtizedek óta tartó semlegesség elvét Oroszország ukrajnai katonai inváziója miatt – írja a Reuters.

Az orosz–ukrán háború késztette arra Svédországot és Finnországot, hogy újragondolja az álláspontját, majd biztonságot keressen abban a katonai szövetségben, amelyhez még a hidegháború hosszú évei alatt sem csatlakozott. Magdalena Andersson szociáldemokrata miniszterelnök elmondta, pártjában az elmúlt héten belső vitákat folytattak a NATO-tagsággal szemben régóta fennálló ellenérzéseik félretételéről. Hozzátette: az ellenzék támogatására is számít, amikor a NATO-csatlakozásról dönt majd a svéd parlament.

Amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, amennyiben most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat.

Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármiféle megállapodás

– emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55–60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene. Szijjártó közölte, egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra. Az első ilyen, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500–550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását – mondta a miniszter, aki szerint olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15–18 milliárd euróba kerülne, és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető. (MTI)

Moszkva népszavazást készül tartani Mariupolban arról, hogy a város csatlakozzon-e Oroszországhoz – idézi a Guardian ukrán tisztviselők állítását. Petro Andryuscsenko, a kikötőváros száműzetésben lévő polgármesterének tanácsadója elmondta, hogy az információt a romok között élő ukránoktól kapták, akik azt állítják, hogy zajlik a szavazás előkészítése annak ellenére, a lakosok többségének még az víz és az élelem beszerzése is óriási kihívást jelent.

Az egykor 400 000 lakosú tengeri üdülőhely, Mariupol romjait túlnyomórészt Oroszország foglalja el, bár a kikötő melletti, hatalmas kiterjedésű azovstali acélműben mintegy 2000 ukrán katona még nem adta fel a fegyveres ellenállást.

Magyarország területére 2022. május 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5852 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6605 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 353 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. május 14-én 132 ember, köztük 74 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI)

„Mindent megteszünk azért, hogy egy napon az ukrán Mariupolban láthassuk az Eurovízió résztvevőit és vendégeit” – írta ki a Telegram-oldalára Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök így ünnepelte, hogy az ukrán Kalush Orchestra nyerte szombaton a Torinóban megrendezett idei Eurovíziós Dalfesztivált.

„Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát! Jövőre Ukrajna ad otthont az Eurovíziónak, története során már harmadszor. És hiszem, hogy nem utoljára. Biztos vagyok benne, hogy az ellenséggel vívott csatában sincs messze a győzelmi akkordunk” – fogalmazott Zelenszkij.