Egy bevásárlóközpontot és két szállodát ért rakétatalálat Odesszában

Négy orosz régió vezetője jelentette be kedden távozását, egy pedig azt közölte, hogy nem jelölteti magát újra, írja az MTI.

A lemondását Tomszk, Kirov, és Szaratov megye kormányzója, valamint Mari Köztársaság vezetője jelentette be, Rjazany megye kormányzója pedig azt közölte, hogy nem jelölteti magát második ciklusra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este mindenhol nevezett ki új ügyvezetőt.

A regionális vezetők lemondásukat hivatalosan egyebek között életkorukkal vagy azzal indokolták, hogy két betöltött mandátum után nem maradhatnak hivatalban. Zsvacskin és Radajev tíz éve töltötte be posztját, a többiek pedig az első ciklusukat töltötték.

Az ellenzéki Telegram-csatornákon és a külföldön szerkesztett sajtóban találgatások jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy nem az érintetteknek az ukrajnai háborúval és annak következményeivel szembeni fenntartásai váltották-e ki a személycseréket. Ugyanakkor az elmúlt években nem ez volt az első eset, hogy Putyin csoportos vezetőváltást hajtott végre régiók élén.

Hosszas betegség után 89 évesen elhunyt a független Ukrajna első elnöke, Leonyid Kravcsuk – jelentette a helyi sajtó.

Kravcsuk 1991 és 1994 között volt Ukrajna elnöke. Anton Gerascsenko ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren azt írta, hogy Kravcsuk „történelmi személyiség, és óriási szerepet játszott Ukrajna békés függetlenné válásában”.

Ukraine’s 1st president Kravchuk dies at age 89, a Soviet ideologue turned Ukrainian independence advocate. There are conflicting opinions about what he did, inc the Budapest Memorandum. In his later years, despite his poor health, he always seemed to find time for journalists https://t.co/Vd1ePQavEo

— Isobel Koshiw (@IKoshiw) May 10, 2022

Csehországot választotta be kedden Oroszország helyére az ENSZ-közgyűlés a világszervezet genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsába. A Cseh Köztársaságot 157 támogató szavazat és 23 tartózkodás mellett választották be a testületbe, ahol az Oroszországi Föderáció hároméves mandátumából fennmaradó egy évig lesz tanácstag.

Az ENSZ Közgyűlése április 7-én függesztette fel Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnát megtámadó orosz csapatoknak tulajdonított „emberi jogi visszaélésekre” hivatkozva. Moszkva még aznap bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tagságáról a testületben.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egyébként csütörtökön készül a kijevi vezetés kérésére rendkívüli ülést tartani Ukrajna ügyében, hogy megvitassa egyebek között az orosz csapatok által ostromlott Mariupolból kapott, tömeges áldozatokról szóló jelentéseket.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt írta, hogy Ukrajna fővárosában az orosz támadások után az épületek felújításának költségei 70 millió eurót (26,5 milliárd forintot) tesznek ki. A The Guardian szerint azt mondta:

Az orosz katonai agresszió következtében az ukrán fővárosban összesen 390 épület sérült meg. Ebből 222 lakóház.

Hozzátette: „Már 20 lakótömböt azonosítottunk, ahol először el kell kezdeni a helyreállítási munkákat, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaiba. A város ágyúzása és bombázása 75 oktatási intézményt rongált meg, ebből 30 volt óvoda, továbbá 17 egészségügyi intézmény, és 11 kulturális intézmény sérült meg.”

Öt kijevi metróállomást átneveznek, mivel az ukrán főváros „orosztalanítja” a közlekedési hálózatát – írja a BBC.

A hatóságok közlése szerint 170 ezren vettek részt azon az online szavazáson, amelyen egyes szovjet kötődésű állomások új nevet kaptak. A városi tanácsosok legközelebb megvizsgálják ezek hivatalossá tételét.

A választók úgy döntöttek:

• A Lev Tolsztoj téri állomást át kell nevezni Vaszil Sztusz ukrán író tiszteletére;
• A Beresteiska állomást Buchanskaya-nak kell nevezni;
• A Dnyeper hőseinek Ukrajna hősévé kell válniuk;
• A minszki állomást Varsónak kell nevezni;
• A népek barátságát pedig a jövőben Botanikai néven kell ismerni.

A múlt hónapban a tömegek ujjongtak Kijevben, amikor leszerelték az Oroszország és Ukrajna barátságát jelképező szobrot.

Az ukrajnai háború elől Magyarországra menekülők foglalkoztatására bizonyos esetekben egyszerűbb feltételek vonatkoznak, munkaadóik akár támogatást is igényelhetnek – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben kiemelik: a menedékeseknek és a menedékesként elismerésüket kérőknek munkakörtől függetlenül nincs szükségük munkavállalói engedélyre.

Kifejtik: meghatározott hiányszakmákban (például bizonyos IT munkakörök, építőmérnök, szakács, pincér)  a szomszédos országok állampolgárainak foglalkoztatására eddig is más szabályok vonatkoztak. Május 1-jétől azonban a menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén már bármilyen munkakörben jogosult munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

Az az ukrán állampolgár, aki nem rendelkezik menedékes státusszal, vagy nem kérte az elismerését menedékesként, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályok szerint vállalhat munkát, így csak hiányszakmában helyezkedhet el egyszerűbb feltételekkel –tették hozzá.

Az ukrán állampolgárságú vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezők foglalkoztatása után állami támogatás igényelhető amennyiben a munkaadó legalább heti 20 órát foglalkoztatja őket. Ehhez rendelkeznie kell belföldi székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, nem állhat végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás alatt. Május 1. óta már nemcsak a háború ideje alatt, hanem az előtte érkezők után is be lehet nyújtani kérelmet a kormányhivatalhoz, ha előtte egy éven belül legalább 90 napot dolgoztak itt, családtagjuk a háború kitörése óta érkezett, kérte vagy megkapta az elismerését menedékesként, vagy magyar állampolgár.

Az állami támogatás a munkaviszony idejére, legfeljebb 12 hónapra jár, de a munkáltató kérelmére ugyanennyi idővel meghosszabbítható. A támogatás mértéke havonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségének fele, de legfeljebb 30 ezer forint, ha a munkavállaló a háború kitörése előtt érkezett Magyarországra. Ha utána, akkor 60 ezer forint lehet. A munkavállalóval közös háztartásban élő kiskorú gyermekek után további 12 ezer forint járhat – olvasható a közleményben.

A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda a menekülthelyzet kapcsán a Máltai Szeretetszolgálatot pro bono együttműködés keretében támogatja, és segíti az Ukrajnából menekülő embereket  munkajogi és bevándorlási jogi anyagok biztosításával és egyénre szabott munkajogi problémakezeléssel – jelezték a közleményben.

Komoly problémák vannak az Ukrajnából származó áruk exportjával Herszon város polgármestere szerint. A BBC azt írja, Ihor Kolhajjev arról beszélt, hogy a Fekete-tenger egyik fontos kikötőjét több mint 60 napja ellenőrzés alatt tartják az orosz erők, így a mezőgazdasági régióból jelentős mennyiségű élelmiszer nem jutott el szállítási céljába.

A megtermelt búza, árpa, rozs, napraforgóolaj, és szója a tengeri kikötőben rekedt. A polgármester szerint

A legtöbb konténerhajó 100 százalékban meg van pakolva, ám nem hagyhatják el a kikötőt, ezért a hajókon lévő termények megromlottak.

A polgármester arról is beszélt, hogy probléma van az Ukrajnába irányuló importtal, például cementtel, kőolajjal és műtrágyákkal.

Két uniós tisztviselő szerint az Európai Bizottság jelenleg azt fontolgatja, hogy a 27 országot tömörítő csoport közös kötvénykibocsátással fedezné Ukrajna 15 milliárd eurós (több mint 5 500 milliárd forint) hiányát. Erre a következő három hónapban kerülne sor.

Kapcsolódó

Hitelt venne fel Ukrajna támogatására az Európai Unió

15 milliárd eurós hitelről lehet szó.

A litván parlament kedden egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását – közölte weboldalán az LRT litván közszolgálati televízió.

Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust

– áll az elfogadott indítványban, amely szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges fegyveresek háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, kiemelve Bucsát, Mariupolt, Irpinyt, Borogyankát és Hosztomelt.

A határozat továbbá kimondja, hogy az orosz fél egész családok – köztük gyerekek – meggyilkolásával, emberrablással, nemi erőszakkal és holttestek meggyalázásával akarja megtörni az ukrán népet.

A képviselők emellett az elkövetők felelősségre vonását követelték, valamint felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy hozzon létre büntetőbíróságot az atrocitások kivizsgálására. Az intézményt fel kell ruházni a kormánytagokra és az államfőkre is vonatkozó nemzetközi elfogatóparancs kiadásának jogával is – teszik hozzá a határozatban.

A szokásos Pulitzer-díjak bejelentése mellett a díjról döntő bizottság bejelentette, idén az ukrán újságírókat tüntetik ki a Pulitzer-díj különdíjával

bátorságukért, kitartásukért és a valódi tudósítások melletti elkötelezettségükért, amit Vlagyimir Putyin kegyetlen inváziója és az Oroszországban folytatott propagandaháborúja során tanúsítanak.

Kapcsolódó

Pulitzer-különdíjat kapnak Ukrajna újságírói

A bombázások, emberrablások, megszállás és halálesetek ellenére fáradhatatlanul dolgoznak.

Kijevi tisztviselők bejelentették, hogy egy nyilvános szavazást követően az ukrán fővárosban új nevet kapnak azok a metróállomások, amelyek eddig Oroszországhoz vagy a volt Szovjetunióhoz kötődtek.

A Lev Tolsztoj téri állomás neve Vaszil Sztusz lesz, a híres ukrán disszidens és költő tiszteletére, aki 1985-ben halt meg egy szovjet börtönben – közölte a kijevi városvezetés a Telegramon közzétett bejegyzésében.

A Moszkva-barát Fehéroroszországban található Breszt városáról elnevezett Beresztiska állomás a Bucsa nevet kapja, de az új állomás nevek között szerepel az Ukrajna Hősei és a Varsó is.

(Al Jazeera)

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője szerint a háború kezdete óta több ezer civilt öltek meg az országban, mint amennyi a hivatalos 3 381 áldozat.

Dolgozunk a becsléseken, de egyelőre csak annyit mondhatok, hogy több ezerrel magasabb az áldozatok száma, mint az általunk jelenleg közölt számok”

– mondta Matilda Bogner egy genfi sajtótájékoztatón, amikor a halálos áldozatok és sebesültek teljes számáról kérdezték.

A nagy fekete lyuk valójában Mariupol, ahonnan továbbra is nehéz megerősített információkhoz hozzáférnünk

– tette hozzá.

(Al Jazeera)

Az ukrán hírszerzés szerint a háborúban elszenvedett „katasztrofális veszteségek” miatt a Kreml megváltoztatja a propaganda üzeneteit.

A Kreml által irányított média úgy kezdte el bemutatni a háborút, mint Moszkva konfrontációját az Európai Unió és a NATO-tagállamokkal. Ezzel az ukránok szerint már igyekeznek felkészíteni az orosz átlagembert a vereségre. „Csökkenti a szégyenérzetet, ha egy erősebb ellenféllel szemben veszítünk” – olvasható az ukrán védelmi minisztérium Facebookon közzétett bejegyzésében.

Putyin május 9-én, a moszkvai Vörös téren elmondott beszédében azt emelte ki, hogy Ukrajna „folyamatosan kap modern fegyvereket” a NATO-tagállamoktól.

(Al Jazeera)

Az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés

– jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter, aki mindazonáltal eddig szkeptikus volt Svédország NATO-tagságát illetően, és a rádióinterjúban sem árulta el, hogy mi a jelenlegi személyes álláspontja.

Az északi országok közül Dánia, Norvégia és Izland már tagjai az észak-atlanti szövetségnek, akikkel Svédország már korábban védelmi megállapodásokat kötött.
A szociáldemokraták május 15-én döntenek arról, hogy módosítanak-e évtizedekre visszanyúló, hagyományos politikájukon, amely szerint ellenzik Svédország NATO-tagságát.

Ha a módosítás mellett döntenek, akkor Stockholm szinte biztosan kérni fogja felvételét a harminc országból álló szövetségbe.

(MTI)

Még mindig legalább 100 civil van a földig rombolt Mariupol mellett lévő Azovsztal gyártelepen – közölte a város polgármesterének egyik tanácsadója.

A civilek jelenléte „nem csökkenti az orosz megszállók támadásainak intenzitását” – írja Petro Andriuscsenko polgármesteri tanácsadót Telegram bejegyzésében.

Oroszország hetek óta heves tűz alatt tartja az acélgyárat, de még mindig nem sikerült elfoglalniuk. A bent rekedt neonáci Azov zászlóalj harcosai megfogadták, hogy nem adják meg magukat Oroszországnak.

(BBC)

Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter országa NATO csatlakozásáról beszélt a CNN-nek. Elárulta, hogy a döntés még nem született meg, de a nemzet valószínűsíthető csatlakozását „természetes válasznak” tekinti Oroszország ukrajnai háborújára, továbbá reméli, hogyha országa valóban jelentkezik az euroatlanti katonai szövetségbe, hogy „a ratifikációs folyamat a lehető legrövidebb lesz”.

Természetesen jobban szeretnénk, ha a barátságon és az együttműködésen alapulna a szomszédi viszony. De Oroszország távolodott el a biztonságtól és a rendtől, Oroszország indított háborút Európában, Oroszország tört be Ukrajnába. Az emberek érzékelik ezt az új valóságot, és látják, hogy eljött az idő, hogy csatlakozzunk a NATO-hoz

– nyilatkozta a miniszter.

Sauli Niinistö finn elnök várhatóan csütörtökön véleményezi az esetleges NATO-tagságot, amelyet várhatóan Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozata követ.

(CNN)

Két orosz újságíró legalább 30 cikket tett közzé hétfőn egy Kreml-barát hírportálon, a lenta.ru-n, amelyekben Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai invázióját és a kormánnyal kritikus hangok elnyomását bírálták.

Egor Poljakov és Alekszandra Mirosznyikova újságírók cikkeikben – melyeket szinte azonnal levettek az oldalról – több erős állítást is megfogalmaztak, többek között azt, hogy az orosz katonai tisztviselők hazudtak a hozzátartozóknak a Moszkva hadihajó elsüllyesztésekor meghaltakról, és azzal vádolták Putyint, hogy a 21. század egyik legvéresebb háborúját indította el.

Putyin és köre arra van ítélve, hogy a háború befejezése után bíróság elé álljon. Nem fogják tudni igazolni magukat vagy elmenekülni, miután elvesztették ezt a háborút.

– fogalmazott a két újságíró.

Oroszországban március elején fogadtak el egy törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a nyilvánosságban hamis információk jelennek meg az ukrajnai „különleges katonai művelettel” kapcsolatban. A törvény megszegése 1,5 millió rubel bírsággal vagy akár 15 év börtönbüntetéssel is sújtható.

(CNN)

Egy bevásárlóközpontot és két szállodát ért orosz rakétatalálat hétfőn a déli kikötővárosban, Odesszában.

Szergej Bratcsuk, az odesszai regionális katonai közigazgatás szóvivője szerint három Kinzsal rakétával lőttek turisztikai célpontokra: az oroszok hiperszonikus rakétáival kétezer kilométerre levő célpontok is megsemmisíthetőek.

Az ukránok hatóságok nem közölték, hogy melyik hotelt érte találat, de a CNN úgy tudja, hogy Odessza városa mellett, a tengerparti Zatoka egy szállodája volt a célpont, amely egy nap alatt a második hotel, amit találat ért. Egyelőre nem világos, hogy miért támadtak szállodákra az oroszok.

(CNN)