2022 Marilyn Monroe éve lesz annak ellenére – vagy épp amiatt –, hogy immár hatvan éve találták holtan az ágyában a 21. század egyik legnagyobb ikonját. Az igazán nagy sztárok azonban holtukban is vonzzák a tekinteteket, így senkit nem lep meg, hogy Kim Kardashian is Monroe 5 millió dolláros legendás ruhájában gálázott nemrég, ahogy az sem, hogy idén sem maradnak a nézők a szőke hajkorona és a hozzá tartozó tragikus történet nélkül: két dokumentumfilmet és egy élőszereplős biopicet is bemutatnak idén – az utóbbiban Ana de Armas alakítja majd a dívát.
A sort a Netflix kezdte a Marilyn Monroe rejtélye: A soha nem hallott szalagokkal (The Mystery of Marilyn Monroe: The Unheard Tapes), amely nem a sztár karrierjét vagy élettörténetét helyezi fókuszba, hanem azt, amire a legtöbben kíváncsiak: hogyan és miért halt meg a színésznő? Monroe halálát annak rendje és módja szerint körbelengi a misztérium, összeesküvés-elméletek egész hadának ad muníciót az, hogy időről időre előkerül valaki, aki látni, hallani és tudni vélt dolgokat, ennek köszönhetően a díva halálát tulajdonították már a kommunistáktól kezdve a Kennedy fivéreken és az elégedetlen férjeken át az olasz maffiáig mindenkinek.
A cím ellenére azokat a bizonyos soha nem hallott szalagokat már hallotta valaki, sőt, könyvet is írt belőle. Bár a Netflix új dokumentumfilmjét úgy reklámozzák, mint a sztorit alapjaiban megrengető új igazság leleplezését, valójában már majdnem negyven éve lerántották róla a leplet. Emma Cooper rendező talán a jubileum miatt most érezte szükségét, hogy a BBC egykori riportere, Anthony Summers 1985-ben megjelent tényfeltáró könyvét, a Goddess: The Secret Lives of Marilyn Monroe című díjnyertes alkotását megfilmesítse.
A dokumentumfilm keretét maga Summers adja, ő meséli el a hároméves kutatómunka eredményeit, amely során nagyjából 650 interjút készített, és azokból próbálta kibogarászni az igazságot. A veterán oknyomozó kétségkívül alapos munkát végzett: hihetetlen mennyiségű hangfelvételen megszólaltatott mindenkit, akit tudott, a Monroe-t a tragikus éjszakán szállító mentősöktől az FBI-ügynökökön keresztül olyan sztárokig, mint Billy Wilder és John Huston rendezők vagy Jane Russell színésznő. Bár a dokumentumfilm nem egy Monroe-életrajz, nagy szerepet kap benne a színésznő előéletének és karrierjének bemutatása. Summers elmondja: eleinte senki sem állt vele szóba, és nem azért, mert nem lett volna mit mondani, hanem, mert nem mertek nyilatkozni, ez pedig minden valamirevaló oknyomozó fantáziáját felpiszkálja annyira, hogy a gyökerekig visszaásson. Cooper érdekes megoldást választott ennek bemutatására: mivel a hangok tulajdonosainak nagy része jó ideje halott, színészek tátogják el a szövegeket telefonálást színlelve.
Természetesen előkerül Monroe hányattatott fiatalkora, és bár a családon belüli szexuális zaklatásokról nem szól a film, arról igen, hogy a színésznő egész életében lelencnek tartotta magát amiatt, hogy rendes család híján állandóan nevelőszülők és az árvaház között passzolgatták őt. Bár érdekes módon a Monroe-t kezelő pszichiáter, Ralph Greenson családjának vallomása kapja a legnagyobb hangsúlyt a felvételek közt, a film nem pszichologizál, nem igazán próbál komolyabban a mélyére ásni, hogy
Ahogy feltárult Summers, ezáltal az olvasó és a néző előtt is Monroe sorsa, úgy sejlik fel az ötvenes-hatvanas évek Hollywoodjának szennye is: beszélnek benne az úgynevezett fekete könyvről, amelyet az ügynökök a „megfektetnivaló” színésznőkről vezettek, többen is azt nyilatkozták, hogy a híres szereposztó dívány akkoriban nem csupán egy bizarr legenda volt, hanem a showbiznisz része. Monroe – aki már 16 évesen is egy házasság útján tört ki az árvaházakból – kitölthetetlen szeretethiánya szembetalálkozott a filmvilág csillapíthatatlan éhségével a szép, fiatal nők iránt, amely aztán egy ikon és egy szexszimbólum születését, de egyben a színésznő mentális problémáinak súlyosbodását is eredményezte.
Ennek állomásain is végigvezet a film: a minden idők egyik legjobb baseballjátékosának kikiáltott Joe DiMaggióval kötött rövid házasságával kapcsolatban például kiderül, hogy a Hétévi vágyakozás híres szoknyafellebbentős jelenetét követően a férfi megverte otthon a feleségét, mert nem bírta elviselni, hogy a fél világ Monroe szoknyája alá lát. Harmadik férje, Arthur Miller, a neves drámaíró legalább ennyire maradandó nyomokat hagyott benne, igaz, ő főleg verbálisan bántotta a nőt, amikor óriási csalódásnak nevezte. És a Kennedykig még csak ekkor jut el a film: Summers könyve a megjelenését követően egyébként főleg azért is szólt nagyot, mert bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy mindkét Kennedy fivérnek viszonya volt Monroe-val, ráadásul egyszerre.
Úgy érzem, körbeadtak, kihasználtak. Mintha csak egy darab hús lennék
– idézi a film a színésznő szavait. A Kennedy-szálról egyébként megdöbbentő információkat közölnek a hangfelvételek: a testvérekről – akiket behízelgő, nyálas alakokként jellemeznek többen is a megszólalók közül – kiderül az is, hogy John és Robert a későbbi amerikai elnök sógora, Peter Lawford malibui villájában tartottak különféle mulatságokat, ahol úgy váltogatták a nőket, hogy nagyon gyakran a feleségeik a szomszédos szobában koktéloztak. Monroe ebbe csöppent bele még bőven Kennedy elnöksége előtt, párhuzamosan folytatott viszony mindkét nős testvérrel: a későbbi elnökkel és Roberttel, a későbbi igazságügyi miniszterrel is. Ehhez köti a film az összeesküvés-elméletek legkedveltebb elemeit is: a balos elvekkel szimpatizáló Arthur Miller miatt egyébként is felmerült Monroe esetében a kommunizmus vádja, ám amint a Kennedyk vezető pozícióba kerültek, a dupla affér a hidegháború kellős közepén lassacskán nemzetbiztonsági problémává vált, nem csoda, hogy Monroe-t az FBI lehallgatta.
De nemcsak ő, hanem a Robert Kennedyt és az általa indított hajtóvadászatot nem igazán kedvelő nagyhatalmú szakszervezeti vezér, Jimmy Hoffa figyelmét is felkelthette a Monroe-szál. Az egyik, általa felbérelt magánnyomozó nyilatkozott is Summersnek, elmondta, hogy Monroe és John Kennedy légyottjainak helyszínét is bepoloskáztatta vele, hogy kompromittáló anyagokat szerezzen. Az újságíró tehát biztos abban, hogy a színésznő afférjaival sokkal nagyobb bajba keveredett, mint ahogy arról fogalma volt.
Ennek ellenére a film nem ragad le annál a faék egyszerűségű tanulságnál, hogy a naiv nőt a csúnya, gonosz férfiak üldözték öngyilkosságba. Cooper, aki magát modern feministaként jellemzi,
A film kétféle konklúziót von le a rengeteg hangfelvétel alapján. Az egyiket a bűnügy kapcsán, hisz már a cím is utal rá, hogy elsősorban a bűnügyi rejtélyre van kihegyezve a film. Summers arra mutat rá, hogy halál körülményeivel kapcsolatban túl sok a gyanús elem: a részletesen felvázolt idővonal több helyen hibádzik, van egy három-négy órás időablak, amelyben egyáltalán nem világos, mi történt, de olyan történésekre is több bizonyítékot talált, miszerint maga Robert Kennedy is a helyszínen lehetett, Monroe holttestét pedig azt követően tehették az ágyába, hogy a kórház felé menet meghalt a mentőben. Ezzel kapcsolatban Summers a hároméves kutatómunkáját követően azt a következtetést vonja le, hogy a rendőrségi jelentés azon része, amely a halál okát részletezi, helytálló, vagyis Monroe véletlenül vagy szándékosan, de saját maga okozta a halálát a gyógyszerekkel. Hogy egészen pontosan a Kennedykkel való fájdalmas szakítása vezethetett-e a teljes összeomláshoz, az vélhetően sosem derül ki, ám
A másik konklúzió ennél jóval finomabban tálalt, nem is mondja ki senki. Az érezhető, hogy Cooper filmje nem akar sem mártírt, sem áldozatot csinálni a színésznőből, jobban tiszteli alanyát annál, hogy a buta szőke szerepét ráhúzza csak azért, hogy ezzel legitimizálja a vele történteket. Inkább egy olyan elveszett lélek sejlik fel, aki a feldolgozatlan gyerekkori traumáival megpakolva egy olyan szakmába tévedt, amely a lehető legrosszabb terep a sérülékeny lelkek számára. Egy olyan nő képe, akiért milliók rajongtak, egy szakma imádta, mégsem érezte azt, hogy bárki is szeretné.
Marilyn Monroe rejtélye: A soha nem hallott szalagok (The Mystery of Marilyn Monroe: The Unheard Tapes), 2022, 102 perc, elérhető a Netflix kínálatában.
