A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt, 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása járult hozzá, amely a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén foglalkoztatottak körében
- a tavaly februári közel háromszorosára, 1 millió 340 ezer 900 forintra növelte az átlagos összeget
- az előző havi 512 200 forintról.
Ezzel
a vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami 5,8 százalékos reálnövekedést jelez.
A Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: egyszeri tétel, a fegyveres erők hathavi bónuszának kifizetése okozta a keresetek kiemelkedő februári növekedését. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendszeres átlagkereset is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A vállalkozásoknál dolgozók keresete az első két hónapban a magas inflációt meghaladó mértékben nőtt, azaz a reálkeresetek emelkedtek. Ebben a járulékcsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a munkaerőhiány játszott szerepet.
Megjegyezte: a vállalkozások béremelkedési üteme az előző hónaphoz képest némileg lassult, aminek magyarázata a bázishatásban keresendő, ugyanis tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum csak februártól emelkedett, így a januári bázisadat kisebb volt, mint a februári. Regős Gábor nem vár nagy változást a bérfolyamatokban az idei évre, úgy véli, hogy az eddigi, illetve annál néhány százalékponttal magasabb átlagos béremelkedés jellemezheti a vállalati szférát, azaz a reálbérek átlagosan emelkedni fognak.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter is kiemelte a fegyverpénz egyedi hatását, és megállapította, hogy Közölte: az adatok egyértelműen alátámasztják az ING szakértőinek várakozását, miszerint az idén bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli lehet a bérnövekedés. A februári kormányzati kifizetések rendkívüli mértékben bővítették a lakosság elkölthető jövedelmét, amely így tovább tágítja a kereslet és kínálat között kialakult ollót – tette hozzá.
A februári kereseti adat Virovácz Péter szerint arra utal, hogy A 15 százalékos nominális bérnövekedéshez társuló 10 százalékos infláció mellett így 5 százalékos reálbér-emelkedéssel számolnak az ING Bank szakértői.
A Magyar Bankholding vezető elemzője, Horváth András is kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,5 százalék volt februárban az előző havi 13,7 százalék után, így a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is tovább gyorsul a béremelkedési pálya.
– figyelmeztetett az elemző.
Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 6 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, így fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-nek – összegezte várakozását Horváth András.
