A főváros arca a 2010-es években jócskán átalakult. Az Ismeretlen Budapest címmel futó sorozatunkban ezek közül számos értékes, illetve kevésbé értékes épület sorsát mutattuk be – köztük olyan, földszintes, vagy egyemeletes, náluk jóval magasabbra nyújtózó társaik közt álló házakét is, amik szobáiban már hosszú évek, vagy évtizedek óta ott kísértett a bontás szelleme, helyüket pedig mostanra új lakó- vagy irodaházak vették át.
Ehhez a sorhoz csatlakozhat a közeljövőben az erzsébetvárosi Garay utca 36. is, aminek bontása ügyében január 19-én indult engedélykérés a Kormányhivatal felé. A folyamat eredménye egyelőre még nem látható, az azonban biztossá vált, hogy az épületet tulajdonosai nem kívánják megtartani.
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 1](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/74108409.jpg)
A Rottenbiller utcától a Városligetig tartó, viharos gyorsassággal kiépült Csikágó szélén 1892-ben
közel negyven éven át annak építtetői, a Weiss család tagjai tartották kézben, falai közt pedig egymást követték a meglepő történetek.
Indok nélkül
Alig öt évvel az első lakók beköltözése után, 1897-ben egy civil ruhás közrendőr, Schubert Sándor támadt az utcára néző földszinti lakásban élő, rendőri védelmet élvező lányra, akinek életét a nyitott ablakon beugró három férfi mentette meg. A támadó egyiküket homlokon szúrta, majd elmenekült, egy másikuk azonban utolérte, és bevitte a rendőrkapitányságra – írta a Pesti Napló (1897. jún. 4.). Schubert ellen vizsgálat indult, de meglepő módon nem függesztették fel: néhány évvel később a neve ismét feltűnt a hírlapokban. A sajtó sosem számolt be a támadás okairól.
Tolvaj irodalmi vénákkal
A következő esetre alig fél évet kellett várni: a Friss Ujság (1898. márc. 19.) egy asztalossegéd, Iszing Ferenc bécsi ténykedéséről számol be, aki értékes ékszereket lopott egy császárvárosi üzletből, majd egy budapesti nőt felbérelve, a Király utcai zálogházak egyikében próbált túladni rajtuk. Nem járt sikerrel: előbb a nőt, majd őt is elfogták, sőt, Iszing bécsi lakásán egy csomag névjegykártyát is találtak, rajta az előző fővárosi lakásának címével, valamint egy verssel:
Issing Ferencz
Garay-utcza 36.Itten voltam, láthatod
Névjegyemnek a szaván.
Issing Francznak hivnak engem
S Magyarország a hazám.
Utazgatok a világban,
Ott vagyok, hol jó világ van.
S emlékezz, ha évek multán
Hallod majd a nevemet,
Hogy ismerted te is egykor
Ezt a derék gyereket.
Az ekkor húszas évei közepén járó Iszingnek nem ez volt az első találkozása a törvénnyel: 1887 végén, alig tizenöt évesen négy társával együtt egyszer már fülöncsípte a rendőrség. A fiúk mind otthonról szöktek meg, majd egy belvárosi szobafestő képezte őket tolvajjá, és küldte őket Budapest különböző részeibe.
Halszagú környék
A századforduló után rövid ideig egy gyümölcskereskedő és cukorkaárus testvérpárnak is otthont adó ház 1904-ben a környék rossz illatának legfontosabb forrásává vált, hiszen a gyógyszerekkel, illetve gyógyászati eszközökkel kereskedő londoni Scott és Bowne nem egyszerűen csak a budapesti központját hozta itt létre, de egy, az Osztrák-Magyar Monarchia minden részébe szállító
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 2](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/budapestiorvosiujsag_1906_1__pages110-110-page-001.jpg)
Öt évnyi sikeres működés után, 1910 tavaszán a cég hazai vezetője, Tyrnauer Sándor nyomtalanul eltűnt – derült ki a Népszavából (1910. máj. 1.), ami szerint a férfi egy
százezer koronás differencia miatt kereste az egérutat.
A hiányzó összeg ennél valójában jóval nagyobb volt: előbb 150, majd 400 ezer koronáról szóltak a hírek, amiket az igazgatói székből azonnal kilökött férfi „lóra, leányra, pezsgőre” költött, majd néhány hétnyi tervezés után hirtelen az Egyesült Államok felé vette az irányt.
Az adósságot végül a családtagjai fizették ki helyette, Tyrnauer pedig 1912-ben visszatért, és építőipari vállalkozást indított. A cég ezzel egyidőben örökre bezárta a pesti központot; a raktárat, illetve a gyárat pedig Bécsbe költöztette, ahonnan postai úton juttatták el az árut a megrendelőkhöz.
Az autók forradalma
A furcsán émelyítő halszag talán még alig oszlott el, a tereket máris a Deutsch Simon által irányított Amerikai autó- és gépműhely vette át, ami igyekezett több lábon állni, hiszen
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 3](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/vallalkozoklapja_1913_1-1645734894__pages57-57201-page-001.jpg)
A röviddel megnyitása után már csónakmotorokat is javító műhelyben 1913-ban az embercsempészet egy új ága is megszületett: a korban népszerű, a magyarokat a világ különböző részeire való költözésben segítő kivándorlási szövetkezetek egyike ugyanis kitalálta, hogy bérelt autóval lenne a legkönnyebb Bécsbe szállítani az életkoruk miatt útlevélhez jutni nem tudó – negyven év alatti férfiaknak erre ekkor nem volt esélye – magyarokat, akik onnan könnyebben juthatnak tovább.
Az 1913 áprilisában történt esetben a megbízott sofőr előre értesítette a rendőrséget, majd minden lehetséges módon próbálta hátráltatni az utazást, remélve, hogy az autót távolról követő rendőröknek így minél előbb lehetősége lesz az utasok letartóztatására. Az utazás végül Pilisvörösváron ért véget, ahol a vezető kijelentette, hogy az autó egyszerűen meghibásodott, és néhány órára meg kell állni.
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 4](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/frissujsag_1913_04__pages84-84201-page-001.jpg)
Tükör, bútor, hamis tejföl
Az autók mellett 1913 végén előbb a prágai Kopista– és Dubsky-féle üvegcsiszoló-, üveghajlító- és tükörgyár pesti egysége tűnt fel, a következő év tavaszán pedig Weinberger Fülöp bútorraktára is talált magának helyet az épületben.
Az első világháború utáni, illetve a trianoni döntés miatt történt átrendeződések végül mindhárom cég megszűnését hozták: egykori tereikben 1921-ben egy norinbergi (így hívták a nürnbergi árut akkoriban) áru-, üveg- és porcelánkereskedő vállalat, illetve a cseh céget átvevő Tükörgyári Üvegcsiszoló Rt. jelent meg, melléjük pedig 1925-ben csatlakozott a Balatontól délre lévő gazdaságok tejét forgalmazó Pannónia Tejkereskedelmi Rt.,
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 5](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/bme_tejgazdasagiszemle_1926__pages70-70-page-001.jpg)
A nagy gazdasági világválság ezeket a cégeket is kisöpörte az akkor
házból, sőt, 1931-ben az anyagilag nyilvánvalóan megszorult Weiss családnak is sikerült megszabadulnia az átmenetileg egy étkezdének, illetve egy cipészüzletet befogadó ingatlantól.
A vagyonát hadfelszerelési cikkekkel, illetve fehérneművel megalapozó új tulajdonos, Pósa Lajos nem gondolt a tartós bérbeadásra, hiszen egy eleinte papírzacskókat, levélborítékokat és irkákat készítő papírárugyárat alapított, ami az évtized közepén a piac legolcsóbb cigarettapapírja, a Modiano diktálta színvonaltól igen távol eső Honvéd gyártójaként vált igazán ismertté.
Az olcsó áru sikerre vitte a céget, így az nem csak a harmincas éveknek, de a második világháborúnak, illetve a rommá lőtt Budapest lassú ébredésének is tanúja volt, az államosítás úthengerének azonban már nyilván nem tudott ellenszegülni.
A szocializmus évtizedei
A háborús sebesülések kijavítása helyett részben visszabontott, földszintessé vált épületben a következő években a Nyomdaipari Grafikai Vállalat tárolta a leszerelt gépeit, amiket a Rákosi-kor alkonyán végül újra beindítottak, így 1955-ben létrejött a Szaktanács, majd a SZOT hivatalos, Ságvári Endre nevét viselő nyomdája, ami csak átmeneti otthonként tekintett a Garay utcai házra, főleg, miután kiderült, hogy
A Ságvári Nyomda 1958-ben így többek közt a Népszava hasábjain próbált meg új helyet találni – magas jutalmat ajánlva a közvetítőnek –, a próbálkozást azonban elkerülte a siker, így a költözésre egészen 1973-ig, a Váci út mentén született új központi épületük megszületéséig kellett várni.
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 6](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/tipografiatesportlapja_1973-1585348924__pages7-7-page-001.jpg)
Az állami tulajdonú épület ezután akár lakóházzá is válhatott volna, ez azonban jó eséllyel nem történt meg, falai közt pedig különböző cégek tűntek fel.
A rendszerváltás előtt egy évvel, 1988 végén a Népszava Hirdetési és Vállalkozási Főosztálya költözött ide, amit 1989-ben a Mi Világunk című lap szerkesztősége, illetve a Mi Világunk Centrum váltott, ahol „videoterem”, illetve „egészségügyi felvilágosító tanácsadó” mellett még egy olyan térnek is jutott hely, ahol 1989 végén, a Magyar Nemzet szerint Nemere István, Leslie L. Lawrence (Lőrincz L. László), illetve Kulcsár Ödön életre akarták hívni a Magyar Krimiírók Országos Egyesületét. Ez végül nem sikerült.
Az elmúlt harminc év
1993-ban végül az akkor százegy éves ház végül jórészt kínai üzletházzá vált, ami néhány évvel ezelőttig működött is az utcafronton, miközben pincéjében különböző vállalkozások – köztük egy kisvendéglő, egy étterem, illetve egy diszkont – váltották egymást.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában állt ingatlan tulajdonjogának a kerületre való ingyenes átíratását a magyar politikatörténetben mély nyomot hagyó korábbi kerületi polgármester, Hunvald György próbálta meg véghezvinni, ez azonban nem jött össze, így a tulajdonjog az államtól 2004-ben a különböző hazai szakszervezeti ligákhoz, szövetségekhez és tömörülésekhez vándorolt.
A ház tulajdonviszonyaiban a koronavírus-járvány időszaka alatt indultak be a változások: a pandémia ideje alatt mind az öt tulajdonos hozzájárult ahhoz, hogy a 220 millió forintért gazdát cserélni tervezett ház rá eső része is szerepelhessen az adásvételi szerződésben, 2022 februárjában pedig egyikük, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) már arról is határozott, hogy az addigra befolyt bruttó 55 millió forintot mire is költsék.
![Lebontják a pesti Csikágó betörő-költőt, bukott embercsempészt és rengeteg hamis tejfölt is látott bérházát 7](https://s.24.hu/app/uploads/2022/04/74108415.jpg)
Az adásvétel tehát megtörtént, az új tulajdonos személye az április 6-án lekért földhivatali adatokból azonban nem vált világossá, így a változás bejegyzése még várat magára. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bontásra irányuló engedélykérés már elindult a hatóságok felé, annak célja, illetve tartalma nem ismert, bár a hatósági adatbázisban a többcélú épület bontása fogalom szerepel, így rövidesen
A témában felmerült kérdéseinkkel a korábbi tulajdonosok közül a SZEF-et kerestük meg. A szervezet elnöke, Csóti Csaba szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszában arról beszélt, hogy a pandémia által nehezített eladási folyamat során az első vevő visszalépett, így végül egy hazai építőipari vállalkozással tudtak szerződést kötni, ami a legutóbbi információk szerint
Csóti hozzátette: az épület állapota az utca felől nézve talán nem tűnik rossznak, a kapu mögött azonban már az öt szakszervezeti szövetség tulajdonossá válásakor katasztrofális állapotok uralkodtak:
Ez az elmúlt közel húsz évben sem változott, pedig ha találtak volna tőkét, szívesen hasznosították volna az ingatlant, a bontás azonban most, az új tulajdonos feltűnésével elkerülhetetlenné vált.