Kultúra ismeretlen budapest

A Városmajor átformálásával a magyar modern építészet értékes darabja válna semmivé

Google Earth
Google Earth
Eltűnne a hatvanas évek egyik legjobban sikerült csarnoképülete.

A MOME egyetemi docense, a XX. századi hazai és nemzetközi építészet szakértőjeként több könyvet is jegyző Haba Péter szerda délelőtt rövid Facebook-posztban tette közzé a tervek szerint néhány év múlva autómentessé váló Városmajort tóval, tanösvénnyel, illetve új sportlétesítményekkel megtöltő, a parkolók betonját megszüntető projekttel kapcsolatos véleményét.

A terv – aminek részleteit korábban hosszú cikkben mutattuk be – magában foglalta a száz éves múltra visszatekintő, 1922-ben szabadtéri moziként született Városmajori Színpad épületeinek, illetve a park felújítására a hatvanas évek derekán kiírt pályázat eredményeként

1965-1967 között megvalósult, Menyhárd István és munkatársai, Füzy Jenő és Sziklay Tibor által tervezett héjszerkezetes teniszcsarnok eltűnését.

Kapcsolódó
Tó és tanösvény is születik a megújuló Városmajorban
Több bejárat, tematikus parkrészek, sportpályák és autómentesség – ezek várhatók.

A változás Haba szerint

jelentős építészettörténeti érték, egy izgalmas formavilágú mérnöki kuriózum elvesztését jelentené, aminek tervezői saját koruk építészeti szcénájának is kiemelkedő tagjai voltak.

A művészettörténész mindemellett egyetért a pályamű legfontosabb alapelveivel: a minél nagyobb zöldterületi mutató elérésével, illetve a beépítés minimalizálásával, ennek az épületnek azonban nem kellene eltűnnie.

Magyar Építőipar, 1968/6. / Arcanum Digitális Tudománytár A csarnok madártávlatból, építés közben

A szakember hozzátette:

Ökológiai válság idején szerintem nem bontunk értékeket, jó épületeket, nem csinálunk belőlük környezetterhelő sitthalmot. (Persze egyébként sem bontunk ilyesmit, ha nem elkerülhetetlen…)

A poszt teljes hosszában itt olvasható:

A ma a Budai Tenisz Centrum (BTC) részét képező, az MTK tulajdonában lévő épület üzemeltetője, az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottságában 2019 szeptemberében egyébként Rogán-Gaál Cecília is feltűnt, aki azóta is megtartotta a pozícióját.

A BTC-nek a munkálatok során nem a teljes egésze tűnne el – derül ki a Fürjes Balázs által kedden, a Facebookon közzétett vázlatrajzból, hiszen a sportlétesítmény a cikkünkben említett csarnokkal (a képen ezt sárgával jelöltük) átellenben lévő központi épülete (a térképen lévő szürke négyszög), illetve a szabadtéri pályák továbbra is megmaradnának:

Fürjes Balázs / Facebook

Az 1961-1962-ben Szauer Tibor által a VTSK klubházaként tervezett, 1964-1965-ben az új vezetés miatt, az építész engedélye nélkül módosított – a kor építészeti sajtója szerint így jóval gyengébbé vált – rajzok szerint elkészült épület remélhetőleg teljes felújítást kap majd.

Galéria
Magyar Építőművészet, 1965/5. / Arcanum Digitális Tudománytár
Az eredeti struktúra

 

Frissítünk!

Április 1., 7:30 – Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója szerkesztőségünkhöz eljuttatott reakciója szerint a győztes terv és a pályázati kiírás egyaránt bontotta volna az ikercsarnokot, volt azonban olyan leadott pályamű, ami a megtartásával számolt.

A tervzsűri hosszú vita után végül arra jutott, hogy „az ikercsarnok tekintetében javasolja a tervező számára ennek az építészetileg jelentős héjszerkezetnek a parkba integrált módon való megtartásának vizsgálatát” – olvasható a zárójelentésben. Ezzel a javaslattal mindenki egyetértett, a megmaradás mikéntje azonban az állapotfelmérés eredményén múlik.

Vitézy hozzátette: a megtartást javasló (végül nem győztes) pályamű csak a tetőszerkezetet tartotta meg, alá pedig sportpályákat képzelt el, kérdés azonban, hogy az épület elbírna-e egy hasonló beavatkozást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik