Habsburg József II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fiaként látta meg a napvilágot 1776-ban, tizenhat évesen járt először Pest-Budán. Egyik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg – írja a Múlt-kor.hu.
József, aki megtanult magyarul, és egyre nagyobb népszerűségre tett szert, eleinte az udvar akaratát hajtotta végre. De
Segített, kezdeményezett, együttműködött
Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlés szólásszabadsága mellett, és javasolta I. Ferenc császárnak: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak.
Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért és Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait és maga akar király lenni.
Sokrétű tevékenysége alig felmérhető, 1802-ben például támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett. Ő alapította 1826-ban a Vakok Intézetét, pártolta a kőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal.
Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá.
Ötven év az ország szolgálatában
1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reformországgyűlést, és a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1838-as pesti árvíz idején ő irányította a mentést, 1840-ben amnesztiát biztosított az elítélt Kossuthnak,Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Tetteit nagyon hosszan sorolhatnánk, a lényeg:
Nem véletlenül nevezték őt a legmagyarabb Habsburgnak. Ötven évig viselte a nádori tisztséget, ő volt a Habsburgok magyar ágának megalapítója. 1847. január 13-ánhunyt el Budán, a budai nádori kriptába temették.
