Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke azt közölte: 2006-tal összehasonlítva az idei évet, megállapítható, hogy mintegy 9 százalékkal növekedett a szállodai szobák kapacitása, jelentősen nőtt a magas kategóriájú, drágább szobák aránya, a bruttó szobaátlagár forintban azonban 5,6 százalékkal alacsonyabb, mint 5 éve, a megnövekedett kapacitások ellenére kevesebb szobaárbevételt értek el szállodák az idén, mint a válsággal terhelt tavalyi évben, és kevesebbet mint 2006-ban.
“A fogyasztói árindex növekedése 5 év alatt meghaladta a 30 százalékot, tehát szállodák a gazdálkodás és jövedelemtermelés szempontjából sokkal rosszabb helyzetben vannak mint akár 2006-ban, akár tavaly. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a magyarországi 850 szálloda egy tekintélyes részének fenntartható működése, gazdaságos üzemeltethetősége veszélybe került” – mondta az elnök.
Erdei abban bízik, hogy 2011 gyökeres változást hoz szállodák életében. “Egyetlen esélyünk erre a dinamikus keresletnövekedés, ami lényeges többletforgalmat generálhat”. Ennek két fő forrása a belföldi lakossági kereslet növekedése, illetve a külföldi beutazás felfutása.
Elmondta: a belföldi turizmust élénkítheti, hogy csökken jövőre az üdülési csekkek adója és bevezetik új cafeteria-elemként a Széchenyi Pihenő Kártyát. Ha lesz a munkáltatóknak lehetőségük arra, hogy munkavállalóiknak a korábbiaknál nagyobb keretben folyósítsák ezeket, úgy várhatóan a magyar szállodákban, elsősorban vidéken, megélénkülhet a belföldi vendégforgalom. Félő azonban, hogy a pihenőkártya bevezetése mintegy fél évet vesz igénybe és ez a belföldi turizmus átmeneti visszaesését is okozhatja.
“Óriási eredménynek tartjuk, hogy a külföldi promócióra 2011-ben a kormányzat megduplázta az idei évhez képest a Magyar Turizmus Zrt. forrásait, s ebből nyilván lényegesen hatásosabb külpiaci marketing munkát lehet megvalósítani” – fogalmazott az elnök.
A 2011. év első félévi magyar uniós elnökség közvetlen hozama az üzleti forgalom jelentős fejlődése lesz Budapesten és környezetében, de talán még ennél is fenntarthatóbb hozam lehet az óriási hírérték, amely az uniós elnökséggel kapcsolatban Magyarországról és Budapestről a világmédiában megjelenik – vélekedett a szakember.
