Pozitív fejleményekkel ért véget a tárgyalások harmadik köre, újabb szankciókon dolgozik az EU

Bár Volodomir Zelenszkij ukrán elnök aktívan tartja a kapcsolatot a külvilággal a közösségi médiának köszönhetően, az invázió kezdete óta az ideje nagy részét a bizalmasaival együtt bunkerben töltötte, csak néha merészkedett a felszínre. Most viszont egy olyan videót posztolt a Facebookra, melyben elnöki irodájából jelentkezett be.

A felvételen a kamerával először Kijev utcáit pásztázza az ablakból, majd behúzza a függönyt és leül az íróasztalához.

Kijevben maradok. Az irodámban. Nem bujkálok és nem félek senkitől

– jelenti ki a videóban.

A Guardian egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva arról ír, hogy Oroszország Szíriából igyekszik megerősíteni a csapatait az ukrajnai invázió közepette.

A Pentagon szerint erre jelenleg nincs kézzel fogható bizonyíték, és az sem világos egyelőre, hogy hány katonát akar besorozni Putyin az orosz seregbe, a tisztviselő szerint ugyanakkor így is figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerült, hogy az oroszok külső segítségre szorulnak.

A toborzásról először egy szíriai híroldal számolt be, amely szerint Moszkva hat hónapos szerződéssel önkénteseket keres, akiknek a szolgálataikért havi 200 és 300 dollár közötti összeget fizetne. Ugyanez az írás arról is említést tesz, hogy egyes szíriai harcosokat az a Wagner Group nevezetű zsoldoscsapat fegyverzett fel, aminek tagjait állítólag azért küldték Kijevbe, hogy végezzenek Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Hatalmas hiányokhoz és migrációs mozgásokhoz vezethet az orosz támadás nyomán kialakult ukrajnai humanitárius válság, amelynek következményeit még akár évekig is érezhetjük – figyelmeztetett hétfőn a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke.

Virtuális sajtótájékoztatóján Francesco Rocca hangsúlyozta: számítani lehet arra, hogy az ukrajnai konfliktus az elkövetkezendő években Európa legsúlyosabb humanitárius válsága lesz. “A lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma és a szükségletek óriásiak, s tovább nőnek mind Ukrajnán belül, mind az országon kívül” – fogalmazott. Kiemelte, hogy Ukrajnában millióknak azonnali ivóvízre és élelmiszersegélyre van szükségük, a járhatatlan utak és az elektromos hálózatok leállása miatt pedig sokan maradtak orvosi segítség nélkül. A háború 12 napja során civilek százai vesztették életület, és több ezren sebesültek meg.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint már több mint 1,7 millióan menekültek el Ukrajnából, több mint a felük Lengyelországba.

A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában hétfőn.

“Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba. “Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője.

“Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban? Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta,  hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.

Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.

(MTI)

Válaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására –  jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak.

Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket

–  mondta Novak az MTI szerint.

A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez. Az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy többen közülük az orosz kőolajtól és földgáztól történő megszabadulásra hívtak fel. Novak szerint európai tisztségviselők ismét Oroszországra próbálják hárítani saját energiapolitikájuk elmúlt évekbeli kudarcait.

Novak emellett emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, és mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg.

Egyre nagyobb nyomás helyezedik a nyugati multikra, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt kivonuljanak Oroszországból. Bár több világcég megtette már ezt, mint például a Levi’s vagy a Netflix, vannak, akik még mindig jelen vannak orosz földön, köztül a McDonald’s és a Coca Cola is.

Utóbbi két céget egyre több kritika éri az online térben, a Twitteren egyre nagyobb teret nyernek az ő bojkottálásukra buzdító #BoycottMcDonalds és #BoycottCocaCola hashtagek. A BBC megkereste ezzel kapcsolatban a két cég vezetőségét, de eddig egyik élelmiszeróriás sem kommentálta a történteket.

A police.hu azt írja, hogy a rendőrök egyre gyakrabban észlelik, hogy vannak, akik a háború elől menekülők közé vegyülnek, és azok elől veszik el az adományokat. Sőt, hozzátették, egyesek Budapestről vidékre utaznak, és a fővárosba tartó vonatra felszállva újra és újra csomagokat vegyenek fel a segélyponton.

Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat  – közölte Olaf Scholz német kancellár hétfőn, elutasítva azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra.

A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség “mélyreható és célzott szankciókkal” válaszol az “ukrajnai orosz invázióra”.

Az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, “egyenes beszéd”, és minden szankciót úgy terveztek, hogy “érzékenyen és tartósan” sújtsa Oroszországot.

Azonban “Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól”, mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók “alapvető fontosságúak” a közszolgáltatások és “polgáraink mindennapi élete szempontjából” – húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.

A szociáldemokrata politikus (SPD) hozzátette, hogy kormánya teljes erővel dolgozik EU-s és EU-n kívüli partnereivel “az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén, ez azonban nem megy egyik napról a másikra”.

Ezért “tudatos döntés” volt, hogy a gazdasági társaságok tovább folytathatják oroszországi tevékenységüket az energiaellátás területén – fogalmazott Olaf Scholz.

Oroszország újabb tűzszünetet javasolt moszkvai idő szerint délelőtt 10 órától, ennek értelmében elvben készen áll a humanitárius folyosók megnyitására Kijevből, Csernyihivból, Szumiból, Harkovból és Mariupolból – írja a CNN az orosz humanitárius válaszadási koordinációs központot idézve.

Ukrajna hivatalosan még nem bólintott rá a javaslatra. Ennek oka lehet, hogy az orosz ajánlat úgy szól, hogy a Kijevből induló evakuációs útvonal a fehéroroszországi Gomelbe vezetne. Az ukrán fél már korábban is elfogadhatatlannak nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az ukrán civileket Oroszországba vagy a velük kollaboráló Fehérországba vigyék.

Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint jelenleg több mint 742 ezer ember nem fér hozzá áramhoz az országban. Közölték, hogy a helyzet az oroszok által elbitorolt donyecki régióban a legsúlyosabb, ahol több mint 233 ezer embert érint az áram hiánya.

A minisztérium hozzátette, hogy 238 ezernél is több ukránnál jelenleg a gázellátás sem megoldott.

Az ukránok szerint több mint 20 ezer külföldi önkéntes szeretne csatlakozni az orosz erők elleni harcban részt vevő különleges egységhez, olvasható a CNN-en.

Az ukrán védelmi minisztérium már korábban közölte, hogy létrehoz egy különleges egységet, a Nemzetközi Légiót, amelyben külföldi önkéntesek fognak helyet kapni, hogy harcoljanak a megszálló oroszok ellen. Azóta a Légió már fel is állt és bekapcsolódott a harcokba.

Kyrylo Budanov dandártábornok, a légiót irányító minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának parancsnoka szerint 52 országból több mint 20 000 önkéntes és veterán jelezte csatlakozási szándékát. Burdanov köszönetét fejezte ki a katonáknak, és elmondta, akikről elmondta, hogy többnyire tapasztalt harcosok, akik számos békefenntartó akcióban vettek részt szerte a világon.

„Minden segítség aranyat ér” – summázta végül.

A hétfői ukrán-orosz tárgyalás után Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: a legjobb az lenne, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő közvetlenül tárgyalna. Kuleba szerint Zelenszkij nem fél semmitől. “Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra.”

(Sky News)

Az ukrán fél szerint sikerült bizonyos kedvező eredményeket elérni a Fehéroroszországban tartott ukrán-orosz tárgyalások harmadik fordulóján hétfőn, miközben az orosz küldöttség szerint a tárgyalások a várakozások alatt maradtak, írja az MTI.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, az ukrán küldöttség tagja a három órán át tartó tárgyalások után a Twitteren közölte, hogy elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan.

Változtatásokat hoztunk, és hatékonyabb segítséget nyújtunk az Oroszországi Föderáció agressziójától szenvedőknek. Olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a tűzszünet, folytatódni fog az intenzív párbeszéd

–tette hozzá az ukrán küldöttség tagja.

Ezen a ponton szerinte egyelőre nincsen olyan eredmény, amely javítani tudna a helyzeten.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a lengyel határ mellett fekvő Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban tartott tárgyalást úgy kommentálta, hogy az elmaradt a várakozásoktól. A diplomata bírálta, hogy egyetlen kijelölt humanitárius folyosó sem működik, ezért pedig az ukrán felet hibáztatta. A Rosszija24 orosz televízió által közvetített sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy legközelebb jelentősebb haladást sikerül elérni.

Leonyid Szluckij, az orosz Duma külügyi bizottságának elnöke, a küldöttség tagja közölte, naivitás lett volna azt várni, hogy hétfőn átfogó dokumentumokat írjanak alá.  Rövidesen sor kerül Fehéroroszországban a negyedik fordulóra is, a pontos időpontról rövidesen megállapodnak.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba hétfő délutáni tájékoztatása szerint az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen volt a civilek tervezett evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és a külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszer-szállítmányok bejuttatását.

Oroszország a háború leállításának feltételéül azt követeli, hogy Ukrajna alkotmányában rögzítse semleges státusát. Kijevnek el kellene ismernie a dél-ukrajnai Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását és a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Megközelítik a 10 milliárd dollárt az infrastrukturális károk Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – közölte hétfőn Olekszander Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter.

A miniszter televíziónak nyilatkozva közölte, hogy az adatok vasárnapiak. Hozzátette: a megrongált infrastrukturális létesítmények helyreállítása egy évbe, a legnehezebb eseteké két évbe is beletelik. Kubrakov elmondta azt is, hogy vasárnap 40 ezer embert evakuáltak a kelet-ukrajnai Harkivból. Ukrajna felszólította Oroszországot, hagyja a polgári személyeket távozni a többi városból is. A belügyminisztérium egyik vezetője, Vadim Deniszenko szerint 4 ezer polgári személy továbbra is evakuálásra vár Kijev elővárosaiból. “Oroszország mindent megtesz, hogy megakadályozza a humanitárius folyosókat” – mondta Deniszenko.

Szokatlanul hosszú bejegyzést közölt a Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben ismét a sokat emlegetett stratégiai nyugalomról írt, illetve arról, hogy ebben a helyzetben nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak.

Kapcsolódó

Orbán: tudom, mi az a stratégiai nyugalom

A Kyiv Independent jelenti, hogy az északnyugati Zsitomir megyében több légicsapás is történt hétfő este, aminek következtében a zsitomiri és csernyahivi olajraktárak lángra kaptak.

A lap szerint a tűzoltóknak idejében sikerült megfékezniük a lángokat, áldozatokról egyelőre nincs hír.

⚡️Two oil depots in Zhytomyr Oblast on fire after air strikes.

According to the State Emergency Service, the targeted oil depots are in Zhytomyr and Cherniahiv. The fire has been extinguished. No casualties have been reported yet.

Video: State Emergency Service of Ukraine pic.twitter.com/il97wfmMwI

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 7, 2022

Az Egyesült Államok még nem határozott arról, hogy felhagy-e az orosz olaj importjával – írja a Guardian a Fehér Ház közlése alapján.

A hétfői sajtótájékoztatón Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára elmondta, hogy a megbeszélések még mindig folynak az orosz olajról, miközben a tisztviselők arról vitatkoznak, hogyan lehetne kellőképp megbüntetni Oroszországot Ukrajna megszállása miatt.

Közben Oroszország miniszterelnök-helyettese arra figyelmeztetett, hogy a gáz ára hordónként 300 dollárra is emelkedhet, ha az Egyesült Államok és az EU büntetésből betiltja a gázimportot.

Teljesen világos, hogy az orosz olaj visszautasítása katasztrofális következményekkel járna a globális piacra nézve. Az árak megugrása kiszámíthatatlan lenne, 300 dollár lenne egy hordó ára, ha nem több

– mondta Alekszandr Novak egy videonyilatkozatában, amelyet az állami televízió sugárzott.

Arról számolt be a CNN, hogy jelentős mennyiségű fegyverszállítmány készül Ukrajnába, egy, biztonsági okokból titokban tartott kelet-európai repülőtérről. Eddig az USA és más NATO-tagországok 17 ezer tankelhárító rakétát és 2000 Stinger légvédelmi rakétát küldtek az ukrán hadseregnek.

A délután folyamán beszámoltunk róla, hogy ma este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására Prágában, aminek alkalmából a szolidaritás jegyében ukrán zászlót vontak fel a Hradzsinban, a cseh köztársasági elnökök székhelyén.

Jeleztük korábban azt is, hogy több magas rangú meghívott vendég már előre jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, aminek oka, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió kezdetéig nyilvánosan támogatta Oroszországot és Vlagyimir Putyint. Azóta Zeman többször is elhatárolódott korábbi szövetségesétől, az orosz katonai akciót a béke elleni bűntettnek nevezte, és határozottan kiállt Ukrajna mellett.

Az MTI szerint Zeman canossájának következő állomása éppen a hétfő esti ünnepség alkalmával jött el, amikor kitüntette az ukrán államfőt, Volodomir Zelenszkijt: egy meg nem nevezett parlamenti képviselő javaslatára a legmagasabb cseh érdemrendet, Fehér Oroszlán érdemrendet adományozott ukrán kollégájának.

Zeman a beszédében nagyra értékelte Zelenszkij bátorságát és elszántságát Ukrajna katonai védelmének irányításában.

Változni fognak a tulajdonviszonyok.

Kapcsolódó

Szijjártó szerint hamarosan növekedhet is a magyar részesedés a Nemzetközi Beruházási Bankban

Többen kiléptek, de Magyarország addig marad, amíg nincs uniós szankció.

Erőteljesen kritizálta az ukrán vezetést az Amnesty International képviselője azt követően, hogy előbbiek a hétvégén orosz hadifoglyokkal jelentek meg egy sajtótájékoztatón, ami az internetnek köszönhetően mára az egész világot bejárta.

Joanne Mariner, a jogvédő szervezet válságkezelési igazgatója a történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, alapvető fontosságú kell legyen, hogy a konfliktusban részes felek teljes mértékben tiszteletben tartsák a hadifoglyok jogait.

Bármilyen nyilvános megjelenés veszélybe sodorhatja a hadifoglyokat, amikor visszakerülnek hazájukba, a feltűnésük pedig a családjuknak is problémát okozhat az alatt az idő alatt, amíg fogva tartják őket

– érvel az Amnesty szakértője, aki azt is leszögezi, hogy a III. Genfi Egyezmény 13. cikke kifejezetten kimondja, hogy a hadifoglyokat mindenkor meg kell védeni, különösen a nyilvánosság kíváncsiságától.

A fogva tartó hatalom kötelessége biztosítani e foglyok jogainak megfelelő tiszteletben tartását elfogásuk pillanatától kezdve

– olvasható Mariner közleményében a Guradianen.

A közösségi médiában fellelhető felvételek némelyikén az is látható, hogy az elfogott orosz katonák kapcsolatba léphettek az otthon lévő családtagjaikkal, ami szintén kockázatot jelent rájuk néve.

Kedden Kijevből jelentkezik be a brit alsóház ülésére Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, olvasható a BBC-n.

Minden parlamenti képviselő egyenesen az elnöktől akarja hallani a fejleményeket, ezért fontos lehetőség ez

– áll Sir Lindsay Hoyle, a ház elnökének közleményében.

Zelenszkij ukránul fog a brit képviselőkhöz szólni, a helyi idő szerint 17 órakor kezdődő ülésen.

Az Egyesült Államok törvényhozói egy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely lehetővé tenné a kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztését Oroszországgal és Fehéroroszországgal, valamint arra is lehetőséget adna, hogy az USA emelje a vámokat a két ország esetében.

A CNN azt írja, a csomag arról is rendelkezik, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi képviselete felhatalmazást kap arra, hogy az USA a befolyásával és súlyával élve kérvényezze, hogy Oroszország tagságát függesszék fel a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) és állítsa le Fehéroroszország WTO-csatlakozását. Mindezek mellett a javaslat arról is említést tesz, hogy Joe Biden elnöknek a jövőben joga lehet ahhoz, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett helyreállítása a korábban bevett kereskedelmi együttműködést Oroszországgal és Fehéroroszországgal.

Az Európai Unió nagykövetei hétfőn megállapodtak abban, hogy napirendre veszik Ukrajna, Grúzia és Moldova uniós csatlakozási kérelmét, elindítva ezzel a hosszadalmas csatlakozási folyamatot, írja a CNN.

Az EU francia elnöksége közölte, hogy az európai országok 27 állandó képviselője megegyezett abban, hogy felkérik az Európai Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt az Ukrajna, Grúzia és Moldova által benyújtott EU-tagsági kérelmekről. Ezzel elindulhatna egy hosszú évekig tartó folyamat, amelynek a végéna három volt szovjet országot tagjelölt országá nyilváníthatják. Ez az EU-csatlakozásnak gyakorlatilag az előszobája.

Ahogy azt a nap folyamán már korábban jeleztük, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy hétfői Twitter-üzenetben közölte, hogy Ukrajna tagsági kérelmét a következő napokban tárgyalják.