Akkor lehet sikerünk, ha vevőink számára értéket teremtünk, ha képesek vagyunk kínálatunkat megkülönböztetni versenytársainkétól, és a lehető legrövidebb úton eljuttatni a vevőhöz, majd az így keletkezett érték egy részét profit formájában ki tudjuk vonni. Mindezek érdekében öt helyzetben hozhatunk marketingdöntéseket, amelyek kimenetele attól függ, milyen szakember segítségét vettük igénybe, és hogyan vezetjük alkalmazottjainkat.
1. Ha jó marketingszakemberünk van, akkor az általa végzett piac- és marketingkutatás alapos, pénzügyi becsléseket is magában foglaló, a vállalat stratégiai céljaihoz igazodó és a vevő igényeit figyelembe vevő vizsgálat lesz. Aki nem kutat, az vagy látnok, vagy nem akar fejlődni, vagy sok pénzt dobhat ki hülyeségekre. A kutatás fontosabb területei: a piacelemzés (piaci helyzet pontosítása, vállalati teljesítmény mérése, értékesítési lehetőségek feltérképezése, infogyűjtés), az új termékek, szolgáltatások vizsgálata (fogyasztók, versenytársak ismerete, termék, szolgáltatás helyettesítésének lehetőségei, márkák közötti preferencia), a márkanév és a csomagolás (egyediséggel járó előnyök, megfelelő dizájn, fogyasztói preferenciák), az ármeghatározás és a promóciós döntések előkészítése.
2. A második döntési helyzet a marketingstratégia kialakítása (szegmentáció, célpiac, pozícionálás). Többnyire arról kell dönteni, melyik fogyasztói szegmentumot célozzuk meg, hogyan jelenjünk meg úgy a piacon, hogy a leendő vevőben kínálatunk tudatosuljon.
3. Következik a harmadik döntési helyzet, a marketingtaktika kialakítása, a költségek elosztása. A tucatáruként megjelenő marketinges csak ezzel szokott foglalkozni, hiszen a négy P modelljét (product, price, place, promotion – termék, ár, csatorna, promóció) már a kis- és középvállalkozások vezetői is kívülről fújják. Az ebben a fázisban meghozott döntések segítségével a vállalkozás megpróbálja elérni céljait a célpiacon. A hirdetés nem minden! Néhány sarkalatos pontra érdemes jobban odafigyelni: ármeghatározás, hatékony értékesítési csatornaválasztás és logisztika, termék esetében termékkoncepció, csomagolás és márkázás. A legegyszerűbb, ha feltesszük a következő kérdéseket: kinek?, mit?, mikor?, hogyan?, miért?, hol?, kikkel?, kik ellenében?, mi ellenében? milyen stílusban?.
4. Miután túljutottunk a stratégiai és taktikai tervezésen, nincs más hátra, mint végrehajtani. Itt bukhat el a marketingstratégia még akkor is, ha helyes. A siker feltétele, hogy a vállalkozás minden területe aktívan együttdolgozzék a közös cél érdekében (együttműködő marketing). Ettől nem kell félni, ez jó, amit jó vezetési módszerekkel támogatni kell!
5. Az eredmények ellenőrzését követően lehet tovább tökéletesíteni a tevékenységet vagy az akciót. Mert nemcsak a bukások, hanem a sikerek okát is érdemes vizsgálni! Mindig legyünk tisztában azzal, honnan jöttünk, és hová jutottunk el, mert a legfontosabb „vagyontárgyak”: embereink, jó hírünk, márkáink és vevőink nem szerepelnek a könyvelésünkben.
